Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás) elnöke elmondta, hogy levélben fordulnak a kormányhoz a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) mielőbbi összehívása érdekében. Ezen felül megkeresik a munkáltatókat képviselő Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségét (Stratosz) is.
Idén lejár a 2017-ben kötött, 3 éves bérmegállapodás, de a munkaerőhiány kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja, ez a probléma ugyanis megfogalmazása szerint a MÁV-nál már néhány területen működési nehézséget okoz.
Nem igaz a csoportos létszámleépítés
Halasi Zoltán közölte, a MÁV csoport munkavállalóinak nagy része 40 éves, illetve ennél idősebb. A vasúti dolgozók "az elmúlt 3 évben gyakorlatilag erőn felül teljesítve őrizték meg a vasút vállalat működőképességét és szerintem tovább már nem terhelhetők" - mondta a szakszervezeti vezető, aki úgy vélte, hogy a létszámhiány felszámolása érdekében gyors intézkedésekre van szükség. Kiemelte, kiszámítható, középtávú, akár egy újabb 3 éves bérmegállapodás megkötésében érdekeltek, és cáfolta a csoportos létszámleépítésről szóló híreszteléseket.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodásnak figyelembe kell vennie a gazdaság teljesítőképességét, a GDP bővülését és az infláció mértékét is. Felidézte, hogy még februárban adták át a bérmegállapodás-tervezetet a munkaadó részére.
A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta, hogy a munkaerőhiány főként a vonatok közlekedtetéséért felelős munkaköröket érinti, például a váltókezelőt, a tolatás vezetőt, a forgalmi szolgálattevőt, és a műszerész lakatost, de a jegyvizsgálókat is.
Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke is a béremelések folytatása mellett érvelt. A héten a járatkimaradásokról azt mondta, azok valóban a rossz munkaszervezéssel magyarázhatók és megerősítette, hogy a MÁV csoporton belül a mozdonyvezetőknél nincs akut munkaerőhiány.
Magyarországon majdnem 40 vállalat foglalkozik vasúti árufuvarozással és az itt dolgozó mozdonyvezetők béréhez képest nagy az állami szféra lemaradása. A kialakult helyzetet pedig kezelni kell, ugyanis a szakszervezeti vezető szerint még a 3 éves bérmegállapodás sem tudta megállítani a pályaelhagyókat, csupán a számukat mérsékelte.
Horváth László, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének alelnöke is megerősítette, hogy a 2017-ben kötött 3 éves bérmegállapodásnak jótékony hatása volt az ágazatra, de az idei 5 százalékos béremelés „nyomott hagyott a munkavállalók hangulatán” szavai szerint.
Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy a Volán társaságok integrációja a munkavállalók mindennapjaira is hatással van, ezért fontos, hogy ez az ügy ne homályosítsa el a bérfejlesztési kérdését.
Újratárgyalnák a bérmegállapodást
Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezért Kordás László elnök a héten bejelentette: kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását. Részletek >>>>
