<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az állami Széchenyi Tőkealap is befektetőként lép fel egyes Magyarországon forgatott amerikai filmes produkciókban, így a sikerből is részesül. Eközben a magyar filmek gyakorlatilag sosem tudják behozni a beléjük fektetett pénzt. Major István producert a hamarosan mozikba kerülő új filmje, a Szia Életem! kapcsán kérdeztük a hazai filmipar lehetőségeiről és zsákutcáiról.

Magyar filmek létrehozása mellett újfajta filmfinanszírozással is próbálkozik, miből áll ez?

Két évvel ezelőtt támadt az a gondolat, hogy változtassuk meg az egyablakos rendszert. Köztudott, hogy sok amerikai produkció jön Magyarországra, ezek a produkciók pedig szervizmunkában készülnek el. A magyar szakemberek nemzetközileg elismertek, az adókedvezmény kecsegtető, ebben a munkában pedig a magyar gyártócég keres ugyan a folyamaton, de a film további bevételeiből nincs több haszna. Ezért szerettünk volna egy olyan pénzügyi konstrukciót, hogy magyar oldalról is történhessen befektetés, vagyis az ugyanolyan forgatókönyv alapján leforgatott, nemzetközi sztárok és rendezők közreműködésével készült filmek haszna is arányosan oszoljon meg. Itt viszonylag tervezhető, 10-25 millió dollár közötti produkciókról beszélünk, amelyek nagy valószínűséggel jól eladhatók, hiszen tartaloméhség van a világon, viszont azért nem szuperprodukciók.

Nem a Pókemberből fognak részesülni a magyar befektetők?

Nem, nem a Pókemberből, de például a Slingshotból részesülnek... Egyébként  alapvetően a streamingre próbálunk koncentrálni, a Covid óta ez lett az elsődleges felület, de nem zárjuk ki a mozis forgalmazás lehetőségét sem.

Kik azok a magyar befektetők, akik részt vettek eddig a projektekben?

A Széchenyi Tőkealapnak (SZTA) tetszett például a Slingshot ötlete, úgy találta, hogy érdemes befektetni ebbe a modellbe. Az említett filmből 8 millió dollárt finanszírozott, a haszonból rá eső részt is ő fogja megkapni.

Igen, de az SZTA kvázi egy állami alap, hiszen februárban került át a magyar államtól egy modellváltó alapítványhoz, a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítványhoz. A kuratórium elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter. Vagyis akkor az SZTA a magyar adófizetők pénzét fekteti be, vajon a haszon is őket fogja illetni?

Erről az SZTA-t kell megkérdezni, én nem látok bele az üzleti életükbe.

A magyar filmek fesztiválszinten sikeresek, de anyagilag nem. Fotó: Izsó Márton ArtúrA magyar filmek fesztiválszinten sikeresek, de anyagilag nem. Fotó: Izsó Márton Artúr

Megtettük, mire az SZTA érdemi választ nem adott, mindössze azt ismételte meg, hogy "a Széchenyi Alapok tulajdonosa a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány". De térjünk át a katás adózás részleges eltörlésére. Hogy látja, ez milyen változást fog hozni a filmiparban?

Véleményem szerint némi drágulást hozhat, és előfordulhat, hogy bizonyos munkavállalók érvényesíteni akarják majd a produkciók felé a magasabb adóterheket. Remélem, lesz még egyeztetés a Pénzügyminisztériummal, és el lehet majd érni némi változást.

A magyar filmek nemzetközi fogadtatásán hogyan lehetne javítani?

A magyar filmek fesztiválszinten elég sikeresek, anyagi sikerek nincsenek, ez a nagyobb probléma.

Ez miért van így?

Nagyon jó lenne, ha meg tudnám mondani. Talán a tartalmak nem állják meg a helyüket, mert abban nem hiszek, hogy a nyelvvel lenne probléma. A Besúgót, úgy tudom, több mint 60 országba adták el, a közép-európai gyártást mégis megszüntette az HBO, vagyis valószínűleg ez nekik nem volt annyira jelentős eredmény, holott innen nézve annak tűnik. Szomorú, hogy így járt ez a sorozat.

Fesztiválszinten viszont elég jól teljesítünk, a forgatókönyvírás sokat fejlődött az utóbbi tíz évben, ami szerintem kulcsfontosságú. Való igaz, hogy a magyar közönség a jó sztorit keresi, a kiemelkedő filmnyelv nem elég neki, és az, ha egy fesztiválsiker a magyar közönség kedvence is lesz, isteni csoda. A hazai nézők inkább a vígjátékokat kedvelik, amelyek elsősorban szórakoztatnak, ezért is bízom az új filmünk, a Szia Életem! sikerében.

Igaz volna, amit korábbi interjúnkban Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője mondott, hogy a magyar film elvesztette a közönségét?

Én ezt így nem mondanám. Egyszerűen arról van szó, hogy egy magyar film egyszerűen nem tudja behozni a ráfordított költséget. A Kincsem sem tudta, holott nagy siker volt, a Liza, a rókatündér sem, holott a 135 ezres nézőszáma kiemelkedő, viszont közel 400 millióba került.

A jó forgatókönyv elsődleges. Fotó: Izsó Márton ArtúrA jó forgatókönyv elsődleges. Fotó: Izsó Márton Artúr

Miért nem jön ki ez pénzügyileg?

Azért, mert egy átlagos mozijegy 1800 forint, amiből 27 százalék az áfa, 50 százalékot kap a mozi, 25 százalékot a forgalmazó, és a maradék körülbelül 500 forintot lehet a gyártó és a Nemzeti Filmintézet (NFI) között elosztani. Ez hogy tudna behozni 100 milliót? Emellett ugyan az NFI támogatja a mozikat, hogy tartsák műsoron a magyar filmeket, csakhogy ha a Top Gunnal kell versenyezniük, az nem éppen egyszerű feladat. Hatszor ennyi néző kellene, hogy kijöjjenek a számok. A lengyeleknél és a cseheknél ez megvalósul, nemcsak azért, mert például Lengyelország nagyobb lélekszámú, hanem mert ott van kötődés a hazai filmhez, a nézők úgy érzik, hogy el kell menniük, nekik fontos, hogy lássák.

Említette, hogy a magyar nézők jobban vonzódnak a vígjátékokhoz. Melyek voltak eddig a jó magyar vígjátékok?

Erre inkább azt mondanám, hogy sok nagyon buta vígjáték is született eddig, és szerintem a kereskedelmi tévék vitték le a színvonalat. Azok után, amit ők sugároznak, miért várjuk, hogy a nézők mást keressenek? De egyébként a kérdésre például az Üvegtigrist szokták mondani, főleg az első részt és a Valami Amerikát.

Hogyan választja ki azt a forgatókönyvet, amivel ténylegesen el is kezd majd dolgozni?

Erre nehéz általános szabályt mondani, inkább úgy fogalmaznék, hogy muszáj tetszenie nekem is személyesen, nem csak a siker lehetőségét látni benne, mert egy film megvalósítása 3-6 év, vagyis túl nagy idő ahhoz, hogy olyasmivel dolgozzak, amit valójában nem szeretek.

Az amerikaiak szívesen készítenek filmet Magyarországon. Major István, producer. Fotó: Izsó Márton ArtúrAz amerikaiak szívesen készítenek filmet Magyarországon. Major István, producer. Fotó: Izsó Márton Artúr

Mit várnak az új filmtől, a Szia Életemtől?

670 millió forintba került, és 80-100 ezer nézőt szeretnénk elérni vele. Kiváló a szereplőgárda, remek a forgatókönyv, azt hiszem, szerethető filmet sikerült alkotnunk. Az első tesztvetítések sikere alapján bizakodóak vagyunk. A kampány is erős, ezért hiszem, hogy sikeres film lesz. Elsődleges szabály, hogy a vetítés első két hetében a kampány viszi be az embereket, utána az, hogy mennyire jó a film. A célunk, hogy minél tovább bent tartsuk a mozik kínálatában.  

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.