5p

Óriási a verseny az oltóanyag kifejlesztésére, és már több reménykeltő részeredményről is beszámoltak a kutatócsoportok. Ha jövőre valóban elkészül a vakcina, az minden eddiginél gyorsabb sikernek számít majd az oltóanyagok fejlesztésének történetében. Onnantól viszont az anyag előállítása és terjesztése okozhatja majd a gondot.

Egymás sarkára taposva versengenek a cégek, hogy megtalálják a koronavírus ellenszerét. A legfrissebb fejlemények szerint a Moderna nevű amerikai biotech vállalat vakcinája a tesztek első körében sikeresen állította meg a vírus terjedését a fertőzött emberi sejtekben, a szintén amerikai Beth Israel Deaconess Medical Center pedig arról számolt be, hogy prototípusuk a majmokat már képes volt megvédeni a megbetegedéstől a tesztek során. Egyre több laboratóriumba lopózik be a remény, hogy valamikor jövőre tényleg elkészülhet a védőoltás - ha így is lesz, a vakcina majdani tömeges gyártása és terjesztése viszont akkor is komoly fejtörést okozhat a világnak, írja a New York Times.

Példátlan kutatótempó

A reményeket az is felpiszkálja, hogy a különböző kutatócsoportok nem egy, hanem egyszerre legalább négy irányból próbálnak közelíteni a megoldáshoz. Ha összedolgoznak, és megosztják egymással a részeredményeket, nagyban felgyorsíthatják a fejlesztési folyamatot.

"Az emberek nincsenek a tudatában, hogy alapesetben az oltóanyag-fejlesztés több évet vesz igénybe, egyes esetekben évtizedekig tart. És az, hogy megpróbáljuk az egész vakcina-műveletet 12 vagy 18 hónapba sűríteni, példátlan dolog. Ha sikerül, ez lesz a történelem leggyorsabb vakcinafejlesztési programja"

- mondta a Timesnak dr. Dan Barouch, a fentebb említett Beth Israel Deaconess Medical Center virológusa.

Az is megkönnyíti a kutatásokat, hogy a koronavírus meglehetősen lomha vírusnak tűnik, azaz stabil patogén, mely nagy valószínűséggel nem fog jelentősen mutálódni, és ezzel megkerülni az ellenanyagot.

Több út, egy cél

Világszerte több mint száz kutatócsoport próbálja kifejleszteni a koronavírus ellenszerét. A Moderna oltószere a viszonylag új mRNS-technológiát alkalmazza, mások, köztük az Inovio csapata DNS alapú oltóanyagon dolgozik. De ez a két technológia még sohasem szült klinikai használatra engedélyezett vakcinát, és kérdéses, hogy ha most sikerül is, egyáltalán lehetséges lesz-e az ipari méretű előállításuk.

Az oltóanyag kifejlesztése csak az egyik feladat, utána még be is kéne vele oltani a világot. (Illusztráció, MTI)
Az oltóanyag kifejlesztése csak az egyik feladat, utána még be is kéne vele oltani a világot. (Illusztráció, MTI)

Az oltóanyag-fejlesztés klasszikusabb megközelítésével is sok cég dolgozik: a vírus legyengített verzióját teszi az oltóanyagba a kínai CanSino Biologics és az Oxfordi Egyetem csapata is. Más csapatok a vírus fehérjéjének töredékével dolgoznak - az így készült oltásokat már embereken tesztelik Kínában.

A Times által megkérdezett egyik szakértő szerint néhány héten belül az eddigiek mellett még legalább 20 kutatócsoport fogja megkezdeni az oltószerének klinikai tesztelését.

Ma a magyar fejlesztés is megindult, és bár még a tesztelés is odébb van, bátran azt jósolják, hogy akár októberben megindulhat a kisszériás vakcinagyártás.

Elég nagy a nagyüzem?

Mint hogy a jelenlegi tudásunk szerint a világon nagyjából mindenki elkaphatja a koronavírust, ha elkészül a hatásos vakcina, a világon mindenkit be is kéne oltani vele. Ismétlőoltással számolva ez azt jelenti, hogy nagyjából 16 milliárd adag kell majd belőle - ezt valakinek le is kell majd gyártania.

Az oltószerek gyártása viszont nem olyan egyszerű folyamat, mint mondjuk a bicikliké. Az előállítás során nyilván sokkal sterilebb körülményeket kell teremteni és fenntartani, és, mint fentebb említettük, a legújabb technológiákkal készült szereket még sohasem gyártották nagyüzemi körülmények között.

Ha végül az egyik kutatócsoport sikerrel jár, és kifejleszti a hatásos ellenszert, valójában azzal se leszünk még kint a vízből, mert az meg pláne esélytelen, hogy egyetlen cég ellássa az egész világot.

"Abban reménykedünk, hogy valamilyen szinten mindegyik (szer) hatásos lesz, ez nagyon fontos, mert egynél mindenképpen többre lesz szükségünk"

- nyilatkozta a Timesnak Emilio Emini, aki Bill Gates alapítványának vakcinaprogramját vezeti. (Gates és felesége, Melinda, az alapítványukon keresztül egyszerre több versengő kutatócsapatot is támogat.)

Készül az USA, készül az EU

A szükséges gyártási körülmények megteremtése érdekében a Trump-kormányzat Operation Warp Speed néven privát cégekkel együttműködve elindított egy programot, mely az ígéretek szerint a vakcinák klinikai tesztjeivel párhuzamosan széles körben kiépíti majd a szükséges gyártókapacitásokat, hogy amikor megvan az ellenszer, azonnal elkezdődhessen a tömeggyártás és a tömeges terjesztés.

Trump szerint a program célja, hogy már az év vége előtt elkezdhessék az oltószer terjesztését. A program azonban annyira új, hogy egyelőre még csak az infrastruktúra tervezési szakaszánál tartanak. A Johns Hopkins Kórház egy orvosa ráadásul azt nyilatkozta, hogy a tömeges terjesztés olyan látszólag apróságokon is elcsúszhat, mint például az üvegcsék és tűk. Mivel világjárványról, és potenciálisan a világ beoltásáról beszélünk, ezekből is sokkal többet kell gyártani, különben egyszerűen nem lesz lehetséges a vakcina szállítása és beadása.

Az EU mindenesetre már bejelentette, hogy lazít a trösztellenes politikáján, vagyis engedélyezi a gyógyszergyártóknak, hogy összehangolják a műveleteiket az ellenszer minél gyorsabb megtalálása érdekében. Ez normál körülmények között ellentétes lenne az unió monopóliumellenes szabályaival, de hát a normál körülményeknek pár hónapja búcsút kellett mondanunk.

(New York Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!