A megállapodást a szingapúri, kínai és kazahsztáni szabályozó hatóságok már jóváhagyták, de a cégeknek még szükségük van az ügylet lebonyolításához az EU, Japán és Dél-Korea jóváhagyására. Az MTI szemléje szerint az Európai Bizottság azzal indokolta az elutasítást, hogy az ügylet erőfölényhez juttatja az új társaságot, és csökkenti a versenyt a globális LNG-tartályhajók piacán.
2019 júniusa óta most először döntött úgy Brüsszel, hogy nem engedélyez egy vállalategyesülési megállapodást. Az EU versenyjogi hatósága akkor az indiai Tata Steel és a német ThyssenKrupp közötti megállapodásra mondott nemet arra hivatkozva, hogy az a fogyasztók számára áremelkedéssel járna.
A két dél-koreai céggel kapcsolatos döntés az európai energiaárak téli megugrása idején született, miközben Ázsiában a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási költségei rekordszintre emelkedtek a növekvő globális kereslet bővülésére.
A két dél-koreai vállalat piacvezető az LNG-szállító hajók gyártásában. A Financial Times egy európai tisztségviselőre hivatkozva korábban arról számolt be, hogy az ügylet blokkolása segít megvédeni az európai fogyasztókat az LNG árának további emelkedésétől.
Az LNG-t Ázsiába szállító hajókat Európába irányítják, ahol a fogyasztók hajlandóak többet fizetni azért, hogy üzemanyagot kapjanak az áramtermeléshez. Az EU a világ harmadik legnagyobb LNG-importőre.
(MTI)
