Noha az egyes piackutató cégek statisztikái között vannak különbségek, a trendek kapcsán nincs kérdés, hiszen azok egységes képet festenek. Az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású járművek egyre népszerűbbek, miközben a leginkább szennyezőnek tartott dízelüzemű gépkocsik értékesítése hanyatlik. A Jato Dynamics statisztikái már tavaly azt jelezték, hogy augusztusban több plug-in hibrid (PHEV) vagy tisztán elektromos hajtású (BEV) új autót adtak el, mint dízelt. Akkor azt láthattuk, hogy a piacot továbbra is a benzines autók uralják, 56 százalékos részesedéssel.
Ugyanakkor, ha a legutolsó rendelkezésre álló negyedéves adatsort nézzük, sokkal érdekesebb kép bontakozik ki. A harmadik negyedévben az ACEA adatai szerint az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek (PHEV és BEV) összességében 18,9 százalékos piaci részesedéssel bírtak az európai autópiacon. A fentiek alapján nem meglepő, hogy ezzel szemben a gázolajjal működő személygépkocsik részaránya 17,6 százalék. Az azonban már érdekesebb, hogy a benzinüzemű új autók az értékesített mennyiség 39,5 százalékát tették ki, amely az összes részben elektromos hajtású jármű részarányától elmarad. A „normál” hibridek (HEV) és a fent említett másik két típus összesen ugyanis 39,6 százalékos piaci részesedést ért el.
A folyamatok a hírek szerint a negyedik negyedévben sem törtek meg. A Financial Times hétfőn szakértői becslésekre hivatkozva arról írt, hogy a dízel és dízelhibridek értékesítése Európában decemberben együttesen 19 százalékot tett ki, miközben minden ötödik új eladott autó BEV lehetett. (A néhány hét múlva napvilágra kerülő statisztikákból kiderül, hogy az előzetes prognózis mennyire volt helytálló).
Mi hajtja az elektromos autók piacát?
Miközben a trendek egyértelműnek látszanak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ellátási láncok problémái és számos alkatrész, így például a félvezetők hiánya miatt az autógyártók nem tudnak úgy és annyit termelni, amennyit korábban terveztek. Ennek folyományaként a vásárlók egyrészt sokszor arra kényszerülnek, hogy az éppen elérhető modellekből válasszanak, másrészt a gyártók is sokszor döntenek úgy, hogy a meglévő alkatrészeket a nagyobb hozzáadott értéket biztosító autókba szerelik be. Így ezek a folyamatok és döntések torzíthatják az adatokat.
Ugyanakkor az unió környezetvédelmi előírásai miatt a hagyományos meghajtású járművek (legyen szó dízel- vagy benzinüzemű autóról) egyre nehezebben tudják teljesíteni a károsanyag-kibocsátási előírásokat, ezért a fejlesztések során maguk is egyre inkább a hibridek vagy a BEV-ek irányába mozdulnak el. Ráadásul sok országban az adó- és támogatási rendszer a vásárlókat is az elektromos autók irányába tereli, miközben számos esetben további kedvezményeket is kapnak az ilyen autók tulajdonosai.
Európa elektromos autó paradicsomában, Norvégiában a jelenleg is érvényben lévő adó- és járulékkedvezmények gyakorlatilag minden közteher megfizetése alól mentesítik azt, aki villanyautót vásárol. Az ilyen járműveket nem terheli vám, vagyonszerzési illeték, áfa, gépjárműadó, s céges autóként is kevesebb adót kell utánuk fizetni. Ezen felül a villanyautósok sokáig az úthasználati és a parkolási díjak alól is mentesültek, sőt a kompokat is ingyen használhatták, valamint a buszsávokban is közlekedhettek. Mindezek következtében ott már tavaly ősszel 80 százalék körüli piaci részesedést értek el a tisztán elektromos autók az új járművek piacán. Más kérdés, hogy ez már a norvég költségvetés számára is olyan terhet jelentett (részben pluszkiadást, részben kieső bevételeket), hogy felmerült a meglévő kedvezmények megnyirbálása.
Az energiaárak változása is az elektromos autókat segíti
A támogatások mellett a piaci folyamatok is az elektromos autózás térnyerésének irányába mutatnak. A szárnyaló olajárak és az ennek nyomában járó rekordszintű üzemanyagárak ugyanis egyre drágábbá teszik a hagyományos meghajtású járművek üzemeltetését. Tény, hogy Nyugat-Európában az elektromos áramot a lakosság is piaci áron vásárolhatja, és annak ára is drágult. Ugyanakkor a hagyományos üzemanyagokkal összevetve a szakértők szerint a "cserearány" így is javult, vagyis 100 kilométer megtétele az elektromos autók esetén kevésbé drágult, mint a benzin esetében.
A környezetvédelmi és a szabályozói érvek mellett tehát a gazdasági megtérülés is arra ösztönözheti a vásárlókat, hogy elektromos meghajtású járművet válasszanak a következő autójuknak. Nagy kérdés lesz persze, hogy a jelenlegi körülmények között a gyártók mennyire tudnak megfelelni a vásárlói igényeknek, hiszen ez is komoly hatással lehet az eladási adatokra. A BEV-ek piacán domináns Tesla a legutóbbi adatok szerint állta a sarat, hiszen a félvezetők globális hiánya ellenére jelentősen tudta növelni a gyártását és az értékesítését, ezzel is hozzájárulva az elektromos autók további térhódításához.
