Az, hogy az Orbán Viktor által alapított focialapítvány köré felsorakoztak a közbeszerzéseken felhizlalt NER-lovagok cégei, logikus lépésnek tűnik a "valamit valamiért" elv mentén. Az állami projekteken milliárdokat kaszáló cégeknek érdemes valamit vissza is juttatni akár olyan szervezetekhez és területekre, melyek a kormányfő kedvencének számítanak. Ilyen például a labdarúgás és a felcsúti fociakadémia.
A milliárdokat adományozó cégek és a TAO-n keresztül bezsebelt adóforintok mellett érdekes megnézni azt is, hogy a magánszemélyek körében mennyire számít "menőnek" a felcsúti focialapítvány. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a héten tette közzé az szja 1 százalékos felajánlások kedvezményezettjeinek listáját, melyből kiderül, egy év alatt megjelentek a vagyonosabb felajánlók Felcsút környékén, akiknek személye kiderülni biztosan nem fog, ám nem kockáztatunk nagyot, ha azt mondjuk, közöttük NER-lovagok is akadhatnak. Pedig ennek valójában egyáltalán nem így kellene történnie, főleg nem egy fociakadémia esetében.
Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítványnál gyerekekkel foglalkoznak, így joggal feltételezzük, hogy egy szülő az egy százaléknyi adója felajánlásakor ki mást részesíthetne előnyben, mint a szervezetet, mely a gyermek fejlődéséért felelős. Felcsút azonban itt is kilóg a sorból, az alapítvány beágyazottsága a NER-be pedig teljesen megváltoztathatja az amúgy magától értetődő szülői gondolatmenetet is. A FUNA-ról kijelenthető ugyanis, hogy nincs rászorulva a magánszemélyek támogatásaira, az ebből összejött adomány legfeljebb aprópénznek nevezhető az alapítvány költségvetésében. Évente ugyanis több milliárd forintra tesznek szert adakozó cégek és a TAO-forintok révén.
Ugyanakkor egy másik vetülete is lehet annak, hogy kevés pénz és felajánló található az alapítvány neve mellett: a társadalom szimpátiáját még helyi szinten sem ragadja meg az amúgy egyre nagyobbra növekvő akadémia.
A NAV friss adatbázisa szerint egy évtizede nem volt annyira kevés támogatója az alapítványnak, mint idén. Mindössze 42 magánszemély gondolta úgy, hogy adója egy százalékával a Felcsútot támogatja meg. Legutóbb 2009-ben volt ennél kevesebb felajánlója az alapítványnak, 41-en adták az 1 százalékot a FUNA-nak. Idén azonban ez a 42 magánszemély az akkori adománynak majdnem dupláját dobta össze, 594 ezer forint folyt be a focialapítvány kasszájába. Átlagosan 14 ezer forintot kaptak felajánlónként, amiből egész könnyen levezethető, hogy havonta bruttó 786 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkeznek az adományozók. 2018-ban még 388 ezer forintról árulkodtak az adatok.
A látványos növekedésnek három lehetséges magyarázata van:
- A korábbi, átlagfizetéssel bíró felajánlók köre teljesen kicserélődött, helyüket magasabb bérrel rendelkezők vették át.
- A támogatók köre legfeljebb kismértékben változott, fizetésük azonban látványos növekedésen ment át. Ez egyébként egyáltalán nem ördögtől való, irreális elképzelés, hiszen az éves beszámolók alapján több Mészáros-cégnél is duplázódó átlagbérekről árulkodtak az adatok. Nem lehet kizárni tehát, hogy a FUNA támogatóit főként az elnök, Mészáros Lőrinc cégbirodalmában alkalmazott személyek alkotják.
- A harmadik magyarázat már inkább statisztikai jellegű: mivel átlagos felajánlásokból számolunk átlagbért, könnyen előfordulhat, hogy a 42 felajánló közül mindössze egy rendelkezik kiemelkedő fizetéssel, a többiek legfeljebb pár ezer forintot tudnak a FUNA-nak juttatni.
Annyira azért mégsem fókuszon kívüli a Felcsút, mint elsőre látszik
A NAV adatbázisából kigyűjtöttük azokat a civil szervezeteket, melyek kifejezetten a labdarúgás területén működnek, majd esetükben is kiszámoltuk az áltagos felajánlások nagyságát, illetve az adományozók átlagos fizetését. Bár a Felcsútot meglehetősen kevesen támogatják, a felajánlók átlagos 786 ezres bruttó fizetésének köszönhetően az ötödik helyet szerezte meg.
A Felcsút mellett a foci világában akad még két kiemelkedő beágyazottságú egyesület: a Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd, valamint a Seszták Miklós fejlesztési miniszteri égisze alatt felfutó kisvárdai focicsapat. Utóbbi mögött a Várda Sport Egyesületet találhatjuk, ám a szervezet a NAV listája alapján nem részesült felajánlásban. A Mezőkövesd Zsórynál azonban már más a helyzet.
Idén 19 felajánlótól közel 106 ezer forint folyt be a kasszába, ami alapján a támogatók átlagos bruttó fizetése valamivel több mint 309 ezer forint. Tavalyhoz képest azonban felhígult a támogatói kör. Noha 2018-ban mindössze 7 magánszemély adta a sportegyesületnek adója egy százalékát, amivel 76 ezer forintot gyűjtöttek össze, az átlagfizetés a mostani közel duplája volt, 608 ezer forint.
Pornóapáti az élen
A felajánló magánszemélyek átlagos bruttó bére alapján tehát Felcsút az ötödik helyen áll, előtte összesítésünk szerint a halásztelki, a celldömölki, valamint a nagyatádi fociklub 830-904 ezres bruttó fizetéssel rendelkező támogatókkal.
Támogatói jövedelemi helyzetét tekintve azonban semelyik másik szervezet nem tudta felülmúlni Pornóapáti fociklubját. Az alig 400 lelkes község csapatát mindössze egy személy támogatta, akinek köszönhetően 20 729 forintra tettek szert. Ebből visszaszámolva pedig kiderül: meglehetősen jól kereső magánszemély gondolta úgy, hogy Vas megyei település csapatának ajánlja fel az adója egy százalékát. Számításaink szerint havi bruttó 1,1 milliós fizetésért dolgozik a felajánló.
Kimagasló mértékben a legtöbben az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítványt támogatták idén, 788-an adták a szervezeteknek az adójuk meghatározott részét. A második helyen a Magyar Futball Akadémia Alapítvány áll 262 támogatóval, a dobogó harmadik fokára 168 felajánlóval a szombathelyi Lurkó Utánpótlás Football Club került.
Ugyanezen szervezetek állnak az élen akkor is, ha a felajánlás össznagyságát nézzük. Az Albert Flórián Sportalapítvány majdnem 4 millió forintot köszönhet a felajánlóknak, a Magyar Futball Akadémia Alapítvány 1,1 milliót, a szombathelyi klub pedig 653 ezret. A felcsúti focialapítvány ebből a szempontból is előnyös helyezést szerzett meg, hiszen az ötödik legnagyobb összeget gyűjtötte az szja 1 százalékából.
