Január közepétől lehet beadni a pályázatokat a “Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása” című, 5 milliárd forint keretösszegű felhívásra. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) meghirdetett 1.2.9-20 kódszámú pályázatra a szabad vállalkozási zónák területén működő vállalkozások jelentkezhetnek január 19. (kedd) 9:00 órától február 18. (csütörtök) 12:00 óráig – írja a Piac&Profit.
A pályázó vállalkozások 70 százalékos támogatási intenzitású vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, amelyet elsősorban
- új eszközök,
- gépek beszerzésére,
- ingatlanfejlesztésre,
- munkabérre,
- alkalmazottaik képzésére,
- és IT fejlesztésre fordíthatnak.
Akár 60 millió forint is szerezhető
Fontos, hogy csak olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek korábban nem részesültek támogatásban technológiafejlesztésre, innovációra vagy digitalizációra fordítható (GINOP 1-2-3-as) támogatásban. A pályázaton kifejezetten a legkisebb méretű vállalkozások, mikro- és kisvállalkozások vehetnek részt. A célcsoport beruházási igényeihez igazodva a felhívásban a támogatás összege 2-10 millió forint között alakul, illetve a 162 településen akár 60 millió forint is lehet. Ezen felül a projekt-előkészítés és a projektmenedzsment is elszámolható, hogy ennek költsége se a cégeket terhelje.
A felhívás ágazati korlátozást nem tartalmaz, a termelő cégeken túl a kereskedelmi és szolgáltató, építőipari szektorokban működő vállalkozások is jelentkezhetnek. Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a támogatás legfeljebb 25 százalékának megfelelő, maximum 15 millió forint összegű előleget adnak.
A pályázati kiírás szerint évtizedek óta az ország északi-északkeleti és a dél-dunántúli térségei a legelmaradottabbak. Egy térség gazdasági helyzetét és megélhetését az ott működő vállalkozások határozzák meg, azonban a hátrányosabb helyzetű térségek alacsony vállalkozói aktivitással bírnak. 2018-as KSH adatok alapján ezekben a térségekben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma nem haladta meg a 52-t, míg az országos átlag 77 vállalkozás volt 1000 főre.
Leszakadó területeken működő cégek
György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egyébként korábban már ismertette: a magyar települések több mint harmada, mintegy 1200 település úgynevezett szabad vállalkozási zónákban – gazdaságilag leszakadt területeken – található, ami a lakosságot tekintve csaknem 2 millió magyart érint. A Belügyminisztériummal közösen kidolgozott felhívás célzottan segíti ezeket a vállalkozásokat dolgozóik megtartásában és új munkahelyek teremtésében. A kormány felmérése szerint további 162 olyan település van Magyarországon, amelyeknek még intenzívebb támogatásra van szüksége.
A Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programba és a Felzárkózó települések programba tartozó falvak vállalkozásai, szociális szövetkezetei így kiemelt segítséget kapnak.
A Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programba és a Felzárkózó települések programba tartozó falvak vállalkozásai, szociális szövetkezetei előminősítési folyamatban vesznek részt, amelyben az ITM háttérintézménye, az IFKA munkatársai segítik a vállalkozásokat. A pályázatírás költségeit, adminisztratív terheit is átvállalja az állam, hiszen a járvány idején elemi fontosságú, hogy a vállalkozások minden szükséges támogatást megkapjanak terveik megvalósításához.
A teljes pályázati felhívás innen érhető el.
Segítség a hátrányban lévő divatiparnak
Ugyancsak január elejétől, egészen pontosan már kedd 9 ótártól lehet a támogatási kérelmeket benyújtani a “Divat és Dizájnipari mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatására” című pályázatra.
A kiírás szerint a hazai divat és dizájnipar vállalkozásai a nemzetközi versenyben jelentős hátrányban vannak számos körülmény miatt (szektor rendszerváltás utáni leépülése, kis belső piac miatti export kényszer, kkvk intenzív egymásra utaltsága, a márkaépítés és a kiskereskedelem megnövekedett tőkeigénye, a globális értékláncokban működő nemzetközi nagyvállalat versenytársak intenzív jelenléte stb.).
Helytállás a nemzetközi versenyben
A beavatkozás célja, hogy a hazai divat és dizájnipar fejlődni képes és fejlődni akaró vállalkozásai olyan beruházásokat tudjanak végrehajtani, amelyek mellett az ágazat szereplői képesek lehetnek középtávon megerősödni, annak érdekében, hogy a kiélezett és erőforrásigényes nemzetközi versenyben is profitábilisan, fejlődőképesen tudjanak működni, növelni tudják exportjukat és a nemzetközi digitális jelenlétük és ismertségük is növekedjen.
Az együttműködés keretében a kormány vállalja, hogy:
- a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 5 millió forint – 150 millió forint közötti visszatérítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig,
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt, visszatérítendő támogatás legfeljebb 100 százalékának megfelelő, maximum 150 millió forint összegű előleget ad.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7 milliárd forint.
A felhívás kitér arra is, hogy a digitalizációs forradalom nemcsak az IT alkalmazások széleskörű bevezetését, hanem a piaci szerkezetek és az értékláncok átalakulását is eredményezi, ami a legtöbb vállalkozástól átfogó alkalmazkodást követel meg. A magas foglalkoztatottsági ráta és a megnövekedett bérszint a gazdaság minden szereplőjét a termelékenység növelésére kényszeríti. A divat és dizájnipari tervező-gyártó szektor becsülten 90-100 ezer főnek ad munkát. A szektort más ágazatokhoz viszonyítva relatív sok, kis-közepes kapacitású önálló egység jellemzi, amelyek az ország területén viszonylag egyenletesen helyezkednek el, így jelentős a szerepük az ország peremein található kis-közepes települések, foglalkoztatási agglomerációk tekintetében.
A ruházati gyártást illetően nagyon jelentős a szerepük az alacsony képzettségű, jellemzően női munkavállalók foglalkoztatásában. Sok esetben a térségben az egyedüli képzettséget igénylő, de tanulható, potenciálisan életpályát nyújtó foglalkoztatási lehetőség. A szektoron belül kiemelten a ruházati könnyűipar és márkák 80 százalékban hazai, többségében családi tulajdonú kkv-ból állnak, mindemellett a szektor termelésének közel 80 százaléka exportot képez.
A felhívás célja a divat és dizájnipari tervező-gyártó kkv-k megújulását elősegítő technológiai fejlesztések támogatása, ezzel működésük és munkahelymegtartó, valamint jövedelemtermelő képességük megerősítése. Az ágazatban rejlő potenciál, valamint a jövőbeli bővülés lehetőségének megtartása miatt fontos a versenyképes hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása.
A teljes pályázati felhívás innen érhető el.
