5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Tavaly még több bevételt könyvelhetett el a debreceni stadiont üzemeltető cég, amiből a korábbinál 2,5-szer nagyobb profitot tudtak kitermelni.

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta kiemelt figyelmet szentel a sportnak, ami elsőként a TAO-támogatási rendszer bevezetésében, majd a stadionrekonstrukciós programban nyilvánult meg. Utóbbi keretében több elsőosztályú labdarúgócsapat kapott hatalmas új stadiont - többek között a Ferencváros és a Debrecen is -, a beruházásokat pedig az esetek nagy részében az állami költségvetésből, vagyis adófizetői pénzekből finanszírozták. Emiatt rendre megfogalmazódtak a kritikák a kormány sportpolitikáját illetően, és az aggodalmaskodó hangok sem maradtak el, melyek a létesítmények nem létező fenntarthatóságát állították központba.

Tény, azzal, hogy a kormány a nagyobb csapatok mellett a legkisebbeknek is adott állami pénzt stadion felújítására, bővítésére vagy teljesen új létesítmény létrehozására, talán túllőtt a célon. Így joggal vetődik fel a kérdés is, vajon minden esetben az ésszerűség mentén születtek-e meg a kormányzati döntések a támogatások nagyságát és projektek méretét illetően. Néhány esetben azonban egyértelműen kár volt aggódni, mivel a számok beigazolták: nemcsak nullszaldósan, de akár nyereségesen is lehet egy stadiont üzemeltetni Magyarországon. Nyilván ehhez elengedhetetlen a csapat mögött álló nagyobb szurkolói tábor és a megfelelő üzleti terv a létesítmény meccseken kívüli hasznosítását illetően.

Rekordbevétel Debrecenben

A jelenleg NBII-ben szereplő debreceni csapat stadionjának tavalyi évére nem lehet sok panasza az üzemeltetőknek és a városnak. Története legtöbb árbevételét könyvelhették el, amiből bár nem lett rekordnyereség, de az előző évinél 2,5-szer több profitot tudtak elérni. A nemrég közzétett 2019-es éves beszámoló szerint 364,1 millió forint árbevételt könyvelhettek el az előző évi 282,5 millió után. Hogy ez a közel 30 százalékos megugrás pontosan minek köszönhető, az nem derül ki a kiegészítő mellékletből, az viszont nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a nézőszámok emelkedése is közrejátszott. Igaz, az üzleti év és a bajnoki évad eltérése miatt nehéz az összehasonlítás, de a magyarfutball.hu adatbázisa szerint a 2019/2020-as szezonban a hazai átlagnézőszám 3962 volt az előző szezonban regisztrált 3547 után.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A közzétett dokumentumból egyébként még annyi kiderült, hogy

"a 2019.01.01-2019.12.31-e közötti időszakban 22 mérkőzés került lebonyolításra. Az említett időszakban a Diósgyőri Futball Club Kft. 2 alkalommal használta a Debreceni Nagyerdei Stadiont a két vállalkozás között kötött szolgáltatási szerződésben foglalt feltételek mellett."

Az értékesítési árbevétel mellett még 43 millió forint egyéb bevételhez is jutott az üzemeltető cég a korábbi 26,5 millió forint után.

Bár szépen emelkedtek a bevételek, bizonyos költségek az előző évinél több pénzt emésztettek fel:
anyagjellegű ráfordításként 276,2 milliót számoltak el a korábbi 219,6 millió után,
a személyi jellegű ráfordítások azonban minimális még csökkentek is, 32,4 millióra 32,7 millióról, miközben az átlagos statisztikai létszám változatlan maradt.

Utóbbi azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy bércsökkentést eszközölt volna a Kft. A személyi jellegű ráfordítások nagyobb részt tartalmazzák a bérköltséget és mellette a bérjárulékokat és egyéb személyi jellegű ráfordításokat is magába foglal ez a beszámolósor. Vagyis a bér mellett egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokat is itt számolnak el, ami lehet, hogy alacsonyabb szinten alakult az előző évinél. Így összességében a személyi állománnyal kapcsolatos teljes költséget is mérsékelte változatlan bér mellett.

Mindezek eredményeként azonban már üzemi szinten sikerült megduplázni az előző évi profitot. 16,2 millió forint után 32,8 milliót mutattak ki. Ezt a pénzügyi műveleteken elért veszteség és az adófizetési kötelezettség némiképp mérsékelte, így végül 25 millió forintos profitot könyvelhetett el a cég a korábbi 10,2 millió után. Az összeget a jelek szerint a tulajdonosok bent hagyták a társaságban.

Jól megy a Fradi-stadion is

A debreceni stadionüzemeltető cégnél sokkal jobban megy a szekere a Groupama Arénának. Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, annyira jól megy, hogy 2019-ben 75 százalékkal növelte a profitot az üzemeltető cég, a Lagardere Sport Kft. - mely mostantól egyébként Sportfive Hungary Kft. néven működik tovább.

A cég értékesítésből származó árbevétele 34 százalékkal emelkedett, 3,8 milliárd forintról 5,1 milliárdra. A növekedés hátterében a stadion tovább növekvő igénybevétele állt, mely egyrészt a nagyobb számú lejátszott mérkőzésnek (az FTC sikeres nemzetközi kupa szereplése kapcsán), másrészt az egyéb rendezvények számának emelkedésének köszönhető. Mivel ezzel párhuzamosan a ráfordítások szerényebb mértékben emelkedtek, az év végén kimutatott profit 188,3 millió forintról 330,4 millióra emelkedett.

A stadionüzemeltetés egyébként annyira jól hoz már a konyhára az elmúlt években, hogy a 2018-es eredmény után még osztalékot is kivettek a tulajdonosok. Kereken 130 millió forintot.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!