Csaknem 18 éve tartó beruházás sorozat utolsó részeként jövőre átadják a Corvin Sétány új, már szerkezetkész lakótömbjét. Ezzel együtt ott 2700 lakást épített fel a fejlesztő Cordia. Felgyülemlett tehát elég tapasztalat ahhoz, hogy egyik vezető képviselője elmondja: mi változott ezalatt a sétányon és az egész budapesti lakáspiacon építészeti szempontból. Merthogy ez érdekelt minket igazán. Azt firtattuk Kovács Gábor főépítésznél, hogy milyen hosszú az a póráz, amit manapság egy fejlesztő engedhet, ha külsős építésztervezőkkel dolgozik.
A főépítész szerint abban nincs változás a nagyívű projekt kezdete óta, hogy mindig olyan lakást kellett tervezni, amire igény volt. Ez banálisan hangzik, de nagyon igaz és az egész lakáspiacra jellemző. A Corvin Sétány esetében azt érzékelte a fejlesztő, hogy a kezdeti pár év után felerősödött a befektetői kedv, egyre többen bérbeadási céllal vásároltak lakást. Más fejlesztők projektjeinél is ugyanez játszódott le. Mindez az építészeknél úgy csapódott le, hogy jóval több kis méretű lakást kellett elhelyezni egy nagy tömbön belül, mint a kétezres évek első évtizedének közepén és végén. Ha elsétálunk a főváros új, nagy léptékű lakásépítkezéseihez, meggyőződhetünk erről - tesszük hozzá mi.
Építészeti sorozatunk előző részei:
Nem a szívem csücske az amerikai-konyhás nappali - Perényi Tamás
A gyár több mint egy doboz, érteni kell a lelkét - Kelemen Csaba
Vajon építenek-e nálunk is ilyen csilli-villi kórházakat?
Megint csak az egész budapesti piacra utalva azt mondta, hogy a lakások belső arányait manapság a legtöbb fejlesztő az élethelyzeteknek megfelelően alakíttatja ki az építészekkel. A legnagyobb cégeknek eltérő lokációkban a másik lokációtól is eltérő lakás mixe van. Egy belvárosi vagy ahhoz nagyon közeli társasházban túlsúlyban vannak a garzon vagy egy hálószobás lakások, a budai vagy pesti kertvárosi övezetekben a nagy terasz vagy a kertkapcsolat alap és eleve sok a 2-3 hálószobás lakás.
„Olyan lakást építünk, amire igény van. Művészkedni nem nagyon van lehetőségünk. Illetve annyiban igen, hogy művészet összehozni az építészeti értékeket, a műszaki megfontolásokat és a gazdaságossági szempontokat. Szükség is van erre, hiszen végül is egy beruházás értékét ez határozza meg, de az igaz, hogy az excel tábla legfontosabb eleme mégiscsak a megtérülési mutató. ” - fűzte hozzá.
Mi van az amerikai-konyás nappalikkal? Tényleg csak ezekre van igény? Föl sem merül, hogy a nagy társasházakban kicsit szeparálják a konyhát? - kérdeztük, de sejtettük, hogy itt is az lesz a válasz, hogy „változtak a vevői elvárások, életviteli szokások”. Így is lett. Lefordítva: aki a nyüzsgő belvárosi társasházi környezetet választja, az nem nagyon főzőcskézik, többnyire fiatal, pályakezdő és általában pár évig gyermektelen. Nekik pont jó az a néhány méteres faldarab, amit konyhaként jelölnek az új társasházak alaprajzán.
A kisebb lakásoknál azonban az alap funkciókat ugyanolyan jól kell kialakítani, mint a nagyobbaknál. Az építésznek nem sok játéktere van, adott a belmagasság, a gépészet, a vizesblokk és a nyílászárók is. A gépészetnél annyi újdonság mindenképpen lett, hogy lassanként elfelejtik a radiátorokat és áttérnek a födémbe épített hűtő-fűtő rendszerekre. Ez kényelmesebb, hosszú távon olcsóbb és szabadabb belső elrendezést engedélyez. Tizenöt-tizennyolc évvel ezelőtt még alig volt igény a split klímákra, ma viszont mindenhol ott van már az előkészítés ehhez, a legtöbb esetben ki is építik.
A belvárosi társasházi lakások általában kompaktabbak, mint a kertvárosiak, az alapfunkciókat kisebb helyre kell beszorítani, míg a külső kerületekben nagyobbak a terek, sokkal több a tároló helyiség az épületben és az erkélyek/teraszok mérete is kicsit nagyobb, eleve több, nagy alapterületű lakás van bennük. Annyiban azonosak az igények mindkét lakáscsoportnál, hogy a különféle okos funkciók ma már elengedhetetlenek, ezeket is be kell tervezni az épületekbe és magukba a lakásokba is.
„Az építész kreativitása nem csak abból áll, hogy átdobja a nyakán a nagy sálat és 6B-s ceruzával varázsol a skiccpausz papíron. (persze utána a 3D-s verziónál is az egérrel - a szerk.) Az is kreativitás, hogy feszes keretrendszerben kell alkotnia és letenni egy építészetileg is értékes terméket. A Cordiánál az alakult ki, hogy nem öljük ki ezt a kreativitást a meghívott tervező irodáknál, hanem csak nehezített pályára küldjük őket.”- érzékeltette a legnagyobb hazai lakásfejlesztő gyakorlatát.
Elismerte ugyanakkor, hogy a nehezített pálya mostanában külső okokból is nehéz: gyakran változik a szabályozási környezet és a felhasználható minőségi anyagok ára is csak felfelé száguld, ami azért kijelöli a tervezők mozgásterét.
Mondott egy példát arra, hogy a nagyobb, több társasházat magába foglaló projekteknél, mint amilyen a Covin Sétány is, hogyan lehet mégis változatosságot elérni. A most épülő Grand Corvin nevű tömb tömegét úgy formálta az épület terveit jegyző LAB5 architects építésziroda az eredeti városszövethez alkalmazkodó léptékűvé, hogy több, eltérő karakterre bontotta fel, mégpedig a burkolatok változatosságával.
További részek építészeti sorozatunkból:
Meggyilkolja őket a home ofice? Dehogy! Inkább inspirál - Láncos Áron
Az Opera felújítása olyan volt, mint amikor az ember elmegy az orvoshoz - Zoboki Gábor
A vírusválság közepén elmentünk egy magyar egészségplázába - Burián Gergő
A különböző karakterek a környéken található épületeket idézik: a sétányon most először alkalmazott téglaburkolatos homlokzatok a téglából épült házakra utalnak, a mészkő pedig a sétányon található korábbi épületekre rímel. Szintén újdonságot jelent a belső udvarok fényviszonyait javító speciális fémlemezborítás is, amelyet Magyarországon ilyen volumenű lakóépület-együttesnél még nem alkalmaztak korábban.
Budapesten már nem ritka, hogy a nagyobb társasházaknál nem dobozokat terveznek, hanem olyan cubusokat, amelyekből úgymond kiharaptak egy ötödöt vagy negyedet. Több olyan épület is van, ami felülről nézve egy nagy H vagy L betű vagy több H és L betű elforgatva, egymás mellett. Ezzel elérik, hogy rengeteg saroklakás lesz, megtörik a homlokzat és erkélyekkel, teraszokkal lehet teleszórni az épületet. Még nem elterjedt, de látványosan növekszik az előregyártott betonelemeknek az aránya. Sok helyütt komplett lépcsőket, födémelemeket és tartószerkezeteket is készen hoznak az építkezés helyszínére. Kovács Gábor nagy potenciált lát ezekben, hiszen feltétlenül gyorsítja a kivitelezést, ezt már a tervezésnél bekalkulálhatják.
Tapasztalata szerint az anyaghasználatban szerencsére a minőség felé tolódott a piac – gyártói és felhasználói oldalról is. A padlóknál egyre több a vinyl burkolat, ez már-már megtévesztően hasonlít a faburkolatokra, de hosszabb életű és strapabíróbb. Szinte teljesen eltűnt a járólapnak hívott fényes felületű kerámialap. Belsőépítészeti szempontból is fontos fejlemény ez, egységesebb lehet a burkolatok tervezése, jobb, harmonikusabb belső tér alakulhat ki, mindez növeli az ingatlan vonzerejét. A hidegburkolatoknál a lézervágott él lett az elfogadott.
