Az új Szocho tv-t figyelmesen olvasónak feltűnhet, hogy számos korábbi adókedvezményt nem talál az új törvényben, áll a Nexon közleményében. Minden bizonnyal érzékenyen érinti a munkaadókat, hogy a szocho tekintetében 2019. január 1-jétől megszűnnek az alábbi kedvezmények:
- a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatásához,
- a Karrier Híd Programhoz,
- pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények.
A társadalombiztosítási ellátásokat érintő változások között kiemelkednek a nyugdíjasok helyzetét érintőek.
Kis túlzással az mondható, hogy 2019-ben a legjobb munkavállaló az Mt. alatt foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas. Nem csak azért, mert a kutatások szerint a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát kb. a nyugdíjjogosultságuk idején) mindösszesen csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban", 45-50 év tájékán, hanem azért is, mert keresetük után csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Így nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a munkaadójának sem kell utána szochot és szakképzési hozzájárulást fizetnie. Megnyugtató, hogy a saját jogú nyugdíjas akkor is jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha nem dolgozik.
Új értelmezést kapott az üzemi baleset, amely körébe már beletartozik a foglalkozási megbetegedés is. De az üzemi balesetek körébe tartozik az is, ha valakit a közcélú munkában vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (például vizsgálatokon vagy kezeléseken) ér baleset.
Szigorodtak a nyilvántartási kötelezettségek is, mivel a munkáltatónak a munkaügyi iratokat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig meg kell őriznie.
Változott a gyermekgondozási díjra való jogosultság is, mivel 2019. január 1-jétől a jogosultság tekintetében valamennyi teljes idejű – azaz nappali munkarend szerinti – felsőoktatási intézményben folyó képzés figyelembe vehető, kivéve a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelvű képzéseket.
Jó, ha tudja mindenki a keresőképtelenség igazolásával kapcsolatos új szabályt, hogy a táppénz iránti kérelemhez kötelező mellékelni a keresőképtelenségről szóló eredeti orvosi igazolást, amelyből a biztosított részére annyi eredeti példányt kell kiállítani, ahány jogviszonya van az illetőnek. Erre a látszólag fölösleges adminisztratív szabályra azért van szükség, mert a kezelőorvos jogviszonyonként, az egyén munkaköreinek ismeretében állapítja meg a keresőképtelenséget.
A személyi jövedelemadó tekintetében is rengeteg változással kell szembe néznünk. A változások hosszú sorából megemlíthető például, hogy az egyéni vállalkozók részére az szja-bevallásának határideje május 20-ra módosult. Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek pedig online felületen tölthetik ki az adóelőleg-nyilatkozataikat, melyeket az adóhatóság elektronikus úton továbbít majd a munkáltató, kifizető felé.
A kétgyermekes családok által érvényesíthető családi kedvezmény összege gyermekenként havi 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedett, amely gyermekenként havi 20 000 forint adómegtakarítást jelent az eddigi 17 500 forint/fő összeggel szemben. Ingatlan bérbeadás esetén pedig nem minősülnek bevételnek a rezsiköltségek, mivel azok csak „átfolynak" a bérbeadón.
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes például a munkavégzéshez szükséges munkaruházat, munkaadó által biztosított védőoltás vagy a sportrendezvényre szóló belépőjegy is. Viszont 2019-től adómentesen nem adható a lakáscélú munkáltatói támogatás vagy a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás.
Megszűnik 2019-től a munkaadó által a magánszemélyre kötött személybiztosítások díjának adómentessége is, tehát a munkáltató által a munkavállalóra megkötött biztosítás díja adóköteles lesz.
2019. január 1-től új pénzbeli ellátás, a gyermekek otthongondozási díja került bevezetésre, amely 2019-ben 100 000 forint. Méltányolva azt a terhet, amit a családnak egy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése jelent, a súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodók számára hozták létre a gyermekek otthongondozási díját. A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre is jogosít.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató által nyújtott hozzájárulások január 1-től bérjövedelemként adóznak, azaz a munkáltató 21 százalék, a munkavállaló pedig 33,5 százalék adót fizet utána. A január 1-től érvényes szabályozás egyértelművé teszi, hogy a támogatás bruttó összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni, de nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor. Jó hír viszont, hogy a pénztártag dolgozó nem csak a saját befizetései után, hanem a munkaadója által nyújtott pénzbeli befizetés után is igénybe veheti a számára járó 20 százalékos, évente akár a 150 ezer forintot is elérő adókedvezményt.
A komolyan adóztatott munkáltatói hozzájárulások közül nagyon előnyösnek mutatkozik a pénztári egészség- és nyugdíjpénztári célzott szolgáltatás, mivel kizárólag a munkáltató adózik utána, s adóterhe csak 40,71 százalék.
