<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Kiugróan sok jogszabály módosult, lépett életbe vagy helyeztek hatályon kívül 2019-ben, amelyek a bérügyvitelt érintették.

Az új Szocho tv-t figyelmesen olvasónak feltűnhet, hogy számos korábbi adókedvezményt nem talál az új törvényben, áll a Nexon közleményében. Minden bizonnyal érzékenyen érinti a munkaadókat, hogy a szocho tekintetében 2019. január 1-jétől megszűnnek az alábbi kedvezmények:

  •  a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatásához,
  •  a Karrier Híd Programhoz,
  •  pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények.

A társadalombiztosítási ellátásokat érintő változások között kiemelkednek a nyugdíjasok helyzetét érintőek.

Kis túlzással az mondható, hogy 2019-ben a legjobb munkavállaló az Mt. alatt foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas. Nem csak azért, mert a kutatások szerint a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát kb. a nyugdíjjogosultságuk idején) mindösszesen csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban", 45-50 év tájékán, hanem azért is, mert keresetük után csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Így nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a munkaadójának sem kell utána szochot és szakképzési hozzájárulást fizetnie. Megnyugtató, hogy a saját jogú nyugdíjas akkor is jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha nem dolgozik.

Új értelmezést kapott az üzemi baleset, amely körébe már beletartozik a foglalkozási megbetegedés is. De az üzemi balesetek körébe tartozik az is, ha valakit a közcélú munkában vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (például vizsgálatokon vagy kezeléseken) ér baleset.

Szigorodtak a nyilvántartási kötelezettségek is, mivel a munkáltatónak a munkaügyi iratokat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig meg kell őriznie.

Változott a gyermekgondozási díjra való jogosultság is, mivel 2019. január 1-jétől a jogosultság tekintetében valamennyi teljes idejű – azaz nappali munkarend szerinti – felsőoktatási intézményben folyó képzés figyelembe vehető, kivéve a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelvű képzéseket.

Jó, ha tudja mindenki a keresőképtelenség igazolásával kapcsolatos új szabályt, hogy a táppénz iránti kérelemhez kötelező mellékelni a keresőképtelenségről szóló eredeti orvosi igazolást, amelyből a biztosított részére annyi eredeti példányt kell kiállítani, ahány jogviszonya van az illetőnek. Erre a látszólag fölösleges adminisztratív szabályra azért van szükség, mert a kezelőorvos jogviszonyonként, az egyén munkaköreinek ismeretében állapítja meg a keresőképtelenséget.

A személyi jövedelemadó tekintetében is rengeteg változással kell szembe néznünk. A változások hosszú sorából megemlíthető például, hogy az egyéni vállalkozók részére az szja-bevallásának határideje május 20-ra módosult. Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek pedig online felületen tölthetik ki az adóelőleg-nyilatkozataikat, melyeket az adóhatóság elektronikus úton továbbít majd a munkáltató, kifizető felé.

A kétgyermekes családok által érvényesíthető családi kedvezmény összege gyermekenként havi 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedett, amely gyermekenként havi 20 000 forint adómegtakarítást jelent az eddigi 17 500 forint/fő összeggel szemben. Ingatlan bérbeadás esetén pedig nem minősülnek bevételnek a rezsiköltségek, mivel azok csak „átfolynak" a bérbeadón.

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes például a munkavégzéshez szükséges munkaruházat, munkaadó által biztosított védőoltás vagy a sportrendezvényre szóló belépőjegy is. Viszont 2019-től adómentesen nem adható a lakáscélú munkáltatói támogatás vagy a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás.

Megszűnik 2019-től a munkaadó által a magánszemélyre kötött személybiztosítások díjának adómentessége is, tehát a munkáltató által a munkavállalóra megkötött biztosítás díja adóköteles lesz.

2019. január 1-től új pénzbeli ellátás, a gyermekek otthongondozási díja került bevezetésre, amely 2019-ben 100 000 forint. Méltányolva azt a terhet, amit a családnak egy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése jelent, a súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodók számára hozták létre a gyermekek otthongondozási díját. A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre is jogosít.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató által nyújtott hozzájárulások január 1-től bérjövedelemként adóznak, azaz a munkáltató 21 százalék, a munkavállaló pedig 33,5 százalék adót fizet utána. A január 1-től érvényes szabályozás egyértelművé teszi, hogy a támogatás bruttó összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni, de nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor. Jó hír viszont, hogy a pénztártag dolgozó nem csak a saját befizetései után, hanem a munkaadója által nyújtott pénzbeli befizetés után is igénybe veheti a számára járó 20 százalékos, évente akár a 150 ezer forintot is elérő adókedvezményt.

A komolyan adóztatott munkáltatói hozzájárulások közül nagyon előnyösnek mutatkozik a pénztári egészség- és nyugdíjpénztári célzott szolgáltatás, mivel kizárólag a munkáltató adózik utána, s adóterhe csak 40,71 százalék.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.