A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint a magyar GDP-arányos államadósság 83 százalékon állt a harmadik negyedév végén. Ez azt is jelenti, hogy az év utolsó három hónapjában jelentős adósságcsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a múlt év végi 79,4 százalék alá süllyedjen a ráta. Nominálisan a teljes államháztartás adóssága 25 112 milliárd forint volt.
A jegybank közleménye ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy ezek az adatok még nem tartalmazzák a 2014. szeptemberi GDP-revízió és módszertani átállás hatásait. Utóbbiak eredménye pedig alacsonyabb szintű államadósság lesz, mivel a módosítások eredményeként a korábbiaknál magasabb volumenű a magyar GDP.
Visszatérve az adósságra, azt már biztosan tudjuk, hogy ez tovább csökkenhetett, hiszen a kormány október végén átultalta az Európai Bizottságnak a még 2008-ban felvett hitel törlesztőrészletét 2 milliárd euró (vagyis közel 600 milliárd forint) értékben.
Az előző negyedévhez képest egyébként már ez a GDP-arányos érték is jelentős mérséklődés következménye, a második negyedév végén ugyanis még 85 százalékon állt a mutató. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 330 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 6 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó tartozása (22 734 milliárd forint) a GDP 75,2 százalékát tette ki 2014 harmadik negyedévének végén.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 33 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök közül növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, a vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik viszont csökkentek. A kötelezettségek közül a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások terén mutatkozott érdemi növekedés.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2014 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,2 százaléka (1870 milliárd forint) volt. 2014 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (354 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,5 százalékát tette ki.
Az MNB közleménye szerint a háztartások pénzügyi vagyonában történt szerkezeti átalakulás az elmúlt negyedévekben tapasztalt módon folytatódott tovább. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas. A háztartások számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. A pénzügyi eszközök közül állománycsökkenés az egyéb betétek és a rövid lejáratú értékpapírok esetében volt meghatározó, előbbi esetében a csökkenés tranzakció és egyéb volumenváltozás együtteséből fakadt. A kötelezettségek csökkenését elsősorban a devizahitelek törlesztése magyarázza, miközben élénkült a forinthitel-felvétel.
mfor.hu
