Ötmilliárd forint értékű áfacsalásra bukkant a VPOP és az adóhatóság. A mintegy tíz cégből álló banda központja egy egri székhelyű társaság volt, amely számítástechnikai alkatrészek látszólagos adásvételével ügyeskedett. A cégre a tavasszal figyeltek fel - a pénzügyőrök és az adóhatóság egyaránt gyanúsnak tartotta a vállalkozást.
Az egri cég a számítástechnikai alkatrészeket a valósnál magasabb áron szállíttatta Szerbiába egy román cégnek. Utóbbi társaság vámszabad területre helyezte a terméket, hogy ne kelljen megfizetni a szerb vámot és adókat. Ezt követően az alkatrészek egy amerikai off shore cég tulajdonába kerültek, amely visszaszállíttatta a rakományt egy szegedi céghez. Ez a társaság végül Romániába vitte az alkatrészeket, és immár piaci áron eladta.
Ki- és bepakoltak
A csalókra, akik 2003 óta űzték a fiktív ügyleteket, két nyomon bukkant rá a hatóság. Az APEH vélhetően az áfavisszaigénylés miatt nézett körül a cég háza táján (összesen egyébként nyolcmilliárd forint összegben igényeltek vissza, ebből ötmilliárd feltételezhetően szabálytalan volt). Ez különösen a nagy összegű visszaigényléseknél alkalmazott rutineljárás - akkor is, ha az ügylet és a visszaigénylés egyaránt törvényes és szabályos. A pénzügyőrök pedig tavasszal bukkantak a társaság nyomára, mert az egy másik, számlagyáros cég partnere volt.
Több mint harmincmilliárd forint
A VPOP jelenleg száz áfacsalási ügyben nyomoz: ezekből tucatnyi számít "nagy" ügynek - ezeknél egymilliárd forint feletti az elkövetési érték. Ez a száz ügy összesen 30-35 milliárd forint elkövetési értéket rejt maga mögött - mondta az országos parancsnok.
A nagy értékű áfacsalások egyébként nem újkeletűek: amióta áfa létezik, azóta születnek sorra a csalásra alapított cégek. Az unió a maga speciális áfarendszerével melegágya az áfacsalásnak, hiszen a közösségen belüli ügyleteknél az árut áfamentesen értékesítik, így az áfafizetés és -visszaigénylés eltávolodott egymástól.
Minden ötvenedik cég csaló
Az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa, Kovács László szerint az Európai Unióban évente 200-250 milliárd euró vész el az adócsalások miatt, és ebből hatvanmilliárd euró az áfa-csalások miatti veszteség, ráadásul az áfa-csalások volumene robbanásszerűen emelkedik. Az EU-n belül becslések szerint az összes vállalkozás kettő százaléka csal áfát. Különösen aggasztó, hogy közöttük számos olyan van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.
Az Európai Bizottság egyébként vizsgálatot indított az áfa-csalások uniós szintű értékének meghatározására. Pontos eredmények két éven belül nem várhatóak, mivel a forgalmi adók jelenleg tagállami kompetenciába tartoznak. A veszteségnek körülbelül a harmada, mintegy húszmilliárd euró Németországban képződik, így az uniós áfa-csalások legnagyobb kárvallottjának is ez az ország tekinthető.
F. Sz. E.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Áfa-csaló hálózatot buktatott le a VPOP
Szervezett áfa-csalás az EU-ban: 50 milliárd eurós kár évente
Felkészültebb a VPOP a kereskedelmi csalások ellen
