A Gazdasági Versenyhivatal – a tejek és tejtermékek piaca után – másodikként február elején a tartós élelmiszerek piacán indított gyorsított ágazati vizsgálatot. Ez azért volt indokolt, mert számos tartós élelmiszer esetén (például különböző tartósítóipari konzerv- és gyorsfagyasztott termékek) a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt tapasztalható, továbbá időszakos hiányhelyzetek is kialakultak az elmúlt időszakban több tartós élelmiszertermék esetében.
A GVH szakértői a gyorsított ágazati vizsgálat során áttekintették a konzerv- és fagyasztott zöldségek-gyümölcsök értékláncát, elsősorban 12 konkrét termékre (csemegeuborka, morzsolt csemegekukorica, csicseriborsó, chilis bab konzervek, meggybefőtt, gyorsfagyasztott zöldborsó, morzsolt csemegekukorica, mexikói zöldségkeverék, gyalult tök, hasábburgonya és gyümölcskeverék, illetve sűrített paradicsom) fókuszálva.
A vizsgálat eredményei alapján a versenyhatóság szakértői számos megállapítást tettek, és ezek alapján összesen hat javaslatot, illetve intézkedési pontot fogalmaztak meg, amelyek– különböző időtávlatokban – hozzájárulhatnak a hatékonyabb versenyviszonyokhoz, a piaci verseny erősítéséhez, ezen keresztül pedig az árak mérséklődéséhez.
A zöldségek és gyümölcsök hazai termelésének ösztönzése
A legtöbb termény számára Magyarország ideális termesztési körülményeket tud biztosítani, mégis az adatszolgáltatások alapján a feldolgozóüzemek által beszerzett nyersanyagok átlagosan 10-15 százaléka, egyes vállalkozások esetén akár 30 százaléka is importból származik. Ezért a GVH javasolja a korszerű és fenntartható öntözőrendszerek telepítésének intenzívebb ösztönzését és támogatását, a meglévő támogatási programok kiterjesztését és könnyebben hozzáférhetővé tételét; másrészt az ilyen rendszerek telepítéséhez kapcsolódó hatósági eljárások, engedélyezési és bejelentési folyamatok egyszerűsítését és gyorsítását.
Hatékonyságnövelés, megújuló energiaforrások használatának támogatása és precíziós mezőgazdasági szakképzés
A piaci szereplők nyilatkozatai alapján egyöntetűen az a kép rajzolódik ki, hogy az energiaárak növekedése jelentős szerepet játszott a késztermékárak növekedésében. Szintén a piaci szereplők jelzései alapján a munkaerőhiány is jelentős problémát jelent. Egyrészt, az agrárdigitalizáció fejlődésével naprakész tudással rendelkező, jól képzett és magas számban rendelkezésre álló szakemberállományra lenne szükség a korszerű termeléshez és feldolgozáshoz. Másrészt viszont az alacsonyabb képzettségű munkaerő sem áll megfelelő mértékben rendelkezésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésben pedig számos olyan munkafolyamat van, ami kétkezi munkát igényel, ezért nem feltétlenül gépesíthető.
A GVH a fentiekhez kapcsolódóan két dolgot javasol. Egyrészt, az iparági szereplők igényeinek becsatornázásával, erre vonatkozó konzultációkkal jobban testre szabható volna a hazai agrárszakképzés, ami képes volna garantálni a szaktudás rendelkezésre állását. Másrészt, mivel az alacsonyabb hozzáadottértéket képviselő kézi munkaerő hiánya hosszabb ideje fennálló problémának tűnik a szektorban, emiatt célszerű volna minden olyan automatizálást célzó fejlesztés további és nagyobb mértékű ösztönzése, támogatása, amelynek révén a kieső élőmunka pótolható volna a termelékenység egyidejű növelésével.
Termelői összefogás további ösztönzése
A GVH benyomása a vizsgálat során feldolgozott adatok alapján az, hogy a hazánkban működő, a tagok termelő és értékesítő tevékenységeit összefogó és koordináló szervezetek működése általánosságban kifejezetten sikeresnek tűnik. Az ilyen típusú együttműködések minél szélesebb körben történő kihasználása ezért előnyös volna a hazai termelői szinten.
A kiskereskedők magasabb nyereséget realizáltak a vizsgált tartós termékeken
A GVH vizsgálata igazolta, hogy az elemzett termékkörön belül 25–35 százalék között mozgott a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben, ami jelentősnek tekinthető. A kiskereskedelmi szinten látható, hogy a vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt, tehát e termékeken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni 2022-ben.
Fenntartható csomagolás ösztönzése
A gyorsított ágazati vizsgálat során elvégzett költségelemzések és számos piaci szereplő (feldolgozó) nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a csomagolóanyagok a konzervgyárak költségeinek jelentős részét teszik ki, áruk pedig érdemben nőtt az elmúlt időszakban. A GVH a feldolgozói szinten elhelyezkedő piaci szereplők számára javasolja az üveges konzervek esetén azok visszaváltható csomagolásban történő értékesítésének megfontolását.
Folyamatos versenyhivatali fellépések
Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés százalékban és forintban is növekedett 2022-ben, a növekedés ráadásul sok esetben meghaladta a kiskereskedelmi költségek emelkedését, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest megemelkedett 2022-re. Ugyanakkor az adott termék jelentős áremelkedését elsősorban nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár kisebb részét tette csak ki. Hasonló mondható el a bruttó árrésbe épített adókról is.
Szintén nem a bruttó árrésbe épített adók okozták a vizsgált termékek esetében a fogyasztói árak nagyon jelentős emelkedését. Ezzel együtt megállapítható, hogy a vizsgált tartós termékek esetén a kiskereskedők árrése jellemzően nagyobb volt, mint pl. a tejtermékek esetén.
A fokozott versenyhatósági figyelem indokoltságát tovább erősíti, hogy a vizsgált időszakban tapasztalt jelentős mértékű árcsökkentésekből – számos más egyéb külső tényező mellett – az a következtetés is levonható, hogy a GVH célzott vizsgálata, hatósági eljárásai hozzájárulhattak az inflációs nyomás mérséklődéséhez, a fogyasztói árak csökkenéséhez.
