A háború csendes áldozata a természeti környezet
Az erdők, a szántóföldek és a kertek is megszenvedik a fegyveres összecsapásokat. Nemzetközi per indulhat Oroszország ellen a környezetirtás miatt.
Az emberéletek kioltásán kívül a természeti környezet módszeres tönkretétele is nagy erőkkel zajlik Ukrajnában. Erdők semmisülnek meg, szántőföldek válnak használhatatlanná. Kombájnok helyett harckocsik és tankok árasztják el a búzatáblákat. A gazdasági károkon kívül mindez erkölcsi veszteséget is okoz.
Sokszor láttuk az elmúlt hónapokban, hogy a rakétatámadások és a tüzérségi párbajok után milyen hatalmas füstoszlopok keletkeznek, amik csak lassan oszlanak, mert éppen nincs szél. A fegyverek nem kímélik a növényeket és ezek elpusztítása nyomán állatok százezreinek élete is megpecsételődik. Az elsődleges bűnös természetesen Oroszország, az orosz hadsereg, de a honvédő ukránok sincsenek nagyon tekintettel a környezetre, ha éppen lőállást kell kialakítani vagy át kell kelni egy folyón.
A Greenpeace megkísérelte összesíteni a természeti környezetben eddig keletkezett károkat. Ehhez felhasználták ukrán tudósok, környezetvédelmi aktivisták, önkormányzati vezetők és jogászok adatait és megfigyeléseit. Számszerűsíteni is tudták ezek alapján, hogy a jelen állás szerint mekkora kártérítést lehet követelni az agresszor Oroszországtól: 51 milliárd dollárt. Ez az összeg természetesen csak magasabb lesz, hiszen a háború vége még sehol sincs.
A kijevi környezetvédelmi minisztérium külön telefonvonalat létesített, amin bárki bejelentheti az általa látott károkozást. Hetente adnak ki összesítést ezekről, február 21-éig 2303 esetet jegyeztek fel az ország keleti és déli körzeteiben. Íme a felsorolás csoportonként:
- 320104 robbanószerkezetet kellett hatástalanítani
- 174000 négyzetkilométernyi terület, Ukrajna egyharmada veszélyessé vált
- a termőföld harmada megművelhetetlenné vált
- a szántóterület 40 százaléka kiaknázhatatlan lett
- 3000 darab orosz tankból és más katonai felszerelésből 230 ezer tonna repesz és törmelék hullott le
- 160 természetvédelmi terület, 16 vizenyős terület és 2 bioszféra a teljes megsemmisülés elé néz
- a Fekete-tengerben óriási mennyiségű akna akadályozza és egyben veszélyezteti a hajóforgalmat
- 600 állatfajra és 880 növényfajra a teljes kihalás vár
Egy példa a mezőgazdasági veszteségekre: a keleti és déli megyékben, tehát pont a háborús övezetekben van az ukrajnai napraforgó ültetvények túlnyomó része. Ezeknek a harmada teljesen megsemmisült, a feldolgozó üzemek közül több is orosz kézbe került. A többi körzetben viszont teljes gőzzel megy a feldolgozás, de a korábbi export mennyiségnek legfeljebb az 50-60 százalékát tudják csak kiszállítani.
Ukrán jogászok egy csoportja most nagy munkában van: a peranyagot gyűjtik a természeti környezet elleni bűntettek ügyében indítandó nemzetközi eljáráshoz. Érdekes, hogy a nemzetközi jog még nem határozta meg pontosan, hogy mi minősül „ecocide”-nak vagyis természetirtásnak, de az ukrán btk-ban már létezik ez a fogalom és voltak is esetek, amikor használták egy-egy eljárásban az országon belül.
Az ukrán kormánytól független környezetvédelmi aktivisták és a Greenpeace helyi szakértői együttesen gyűjtik a bizonyítékokat a természet pusztítására. Műholdfelvételeket is használnak, hogy megállapítsák a pusztítás méretét, eddig 840 esetet jegyeztek fel. Az egyik ilyen volt, amikor a háború első napjaiban a Kijevhez közeli Irpenynél a gátat felrobbantották az oroszok és a víz elárasztott több falvat is – írta a The Guardian.
Az atomerőművek építményének szerkezete és közvetlen környezete szintén sok helyütt sérült, tüzek is voltak és robbanások is keletkeztek, szerencsére nem az erőművekben. A veszélyesen alacsony vízállás miatt a hűtőrendszerek élete lerövidült, márpedig felszíni vizek nélkül egyetlen ilyen erőmű sem működhet normálisan. A civil szervezetek szerint az oroszok és az ukránok is felelősek az ottani károkért.
