4p

Az erdők, a szántóföldek és a kertek is megszenvedik a fegyveres összecsapásokat. Nemzetközi per indulhat Oroszország ellen a környezetirtás miatt. 

Az emberéletek kioltásán kívül a természeti környezet módszeres tönkretétele is nagy erőkkel zajlik Ukrajnában. Erdők semmisülnek meg, szántőföldek válnak használhatatlanná. Kombájnok helyett harckocsik és tankok árasztják el a búzatáblákat. A gazdasági károkon kívül mindez erkölcsi veszteséget is okoz.

Kombájn helyett harckocsi, aratás helyett támadás a búzaföldön. Orosz katonák 240 mm-es Tyulpan önjáró aknavetővel készülnek ukrán célpontokra tüzelni Ukrajnában 2022. júliusában. Fotó: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Kombájn helyett harckocsi, aratás helyett támadás a búzaföldön. Orosz katonák 240 mm-es Tyulpan önjáró aknavetővel készülnek ukrán célpontokra tüzelni Ukrajnában 2022. júliusában. Fotó: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Sokszor láttuk az elmúlt hónapokban, hogy a rakétatámadások és a tüzérségi párbajok után milyen hatalmas füstoszlopok keletkeznek, amik csak lassan oszlanak, mert éppen nincs szél. A fegyverek nem kímélik a növényeket és ezek elpusztítása nyomán állatok százezreinek élete is megpecsételődik. Az elsődleges bűnös természetesen Oroszország, az orosz hadsereg, de a honvédő ukránok sincsenek nagyon tekintettel a környezetre, ha éppen lőállást kell kialakítani vagy át kell kelni egy folyón. 
 
A Greenpeace megkísérelte összesíteni a természeti környezetben eddig keletkezett károkat. Ehhez felhasználták ukrán tudósok, környezetvédelmi aktivisták, önkormányzati vezetők és jogászok adatait és megfigyeléseit. Számszerűsíteni is tudták ezek alapján, hogy a jelen állás szerint mekkora kártérítést lehet követelni az agresszor Oroszországtól: 51 milliárd dollárt. Ez az összeg természetesen csak magasabb lesz, hiszen a háború vége még sehol sincs.

A Greenpeace térképe a környezetírtás helyszíneiről. Fotó: Greenpeace/Guardian
A Greenpeace térképe a környezetírtás helyszíneiről. Fotó: Greenpeace/Guardian

A kijevi környezetvédelmi minisztérium külön telefonvonalat létesített, amin bárki bejelentheti az általa látott károkozást. Hetente adnak ki összesítést ezekről, február 21-éig 2303 esetet jegyeztek fel az ország keleti és déli körzeteiben. Íme a felsorolás csoportonként:

  • 320104 robbanószerkezetet kellett hatástalanítani
  • 174000 négyzetkilométernyi terület, Ukrajna egyharmada veszélyessé vált
  • a termőföld harmada megművelhetetlenné vált
  • a szántóterület 40 százaléka kiaknázhatatlan lett
  • 3000 darab orosz tankból és más katonai felszerelésből 230 ezer tonna repesz és törmelék hullott le
  • 160 természetvédelmi terület, 16 vizenyős terület és 2 bioszféra a teljes megsemmisülés elé néz
  • a Fekete-tengerben óriási mennyiségű akna akadályozza és egyben veszélyezteti a hajóforgalmat
  • 600 állatfajra és 880 növényfajra a teljes kihalás vár

Egy példa a mezőgazdasági veszteségekre: a keleti és déli megyékben, tehát pont a háborús övezetekben van az ukrajnai napraforgó ültetvények túlnyomó része. Ezeknek a harmada teljesen megsemmisült, a feldolgozó üzemek közül több is orosz kézbe került. A többi körzetben viszont teljes gőzzel megy a feldolgozás, de a korábbi export mennyiségnek legfeljebb az 50-60 százalékát tudják csak kiszállítani.

Ukrán jogászok egy csoportja most nagy munkában van: a peranyagot gyűjtik a természeti környezet elleni bűntettek ügyében indítandó nemzetközi eljáráshoz. Érdekes, hogy a nemzetközi jog még nem határozta meg pontosan, hogy mi minősül „ecocide”-nak vagyis természetirtásnak, de az ukrán btk-ban már létezik ez a fogalom és voltak is esetek, amikor használták egy-egy eljárásban az országon belül.  

Az ukrán kormánytól független környezetvédelmi aktivisták és a Greenpeace helyi szakértői együttesen gyűjtik a bizonyítékokat a természet pusztítására. Műholdfelvételeket is használnak, hogy megállapítsák a pusztítás méretét, eddig 840 esetet jegyeztek fel. Az egyik ilyen volt, amikor a háború első napjaiban a Kijevhez közeli Irpenynél a gátat felrobbantották az oroszok és a víz elárasztott több falvat is – írta a The Guardian.

Az atomerőművek építményének szerkezete és közvetlen környezete szintén sok helyütt sérült, tüzek is voltak és robbanások is keletkeztek, szerencsére nem az erőművekben. A veszélyesen alacsony vízállás miatt a hűtőrendszerek élete lerövidült, márpedig felszíni vizek nélkül egyetlen ilyen erőmű sem működhet normálisan. A civil szervezetek szerint az oroszok és az ukránok is felelősek az ottani károkért.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!