Nehéz a gazdák pénzügyi helyzete, ezért sokan adják vissza főleg az "utófinanszírozós" agrárpályázatokat. A bank által finanszírozott pályázatoknál mit mutat a trend?
Több ilyen eset volt, de minden esetben az ügyféllel folytatott párbeszéd nyomán született meg a döntés, hogy nem vágunk bele a megvalósításba, hacsak nem volt mellé olyan forrás, amellyel kigazdálkodható és finanszírozható lett volna a projekt. A jelenlegi gazdasági környezetben természetesnek tekinthető, hogy többen elhalasztják a beruházásokat, annak ellenére is, hogy a szabályozó az építési költségek növekedése miatt lehetővé tette a költségvetés bővítését. A megvalósításra rendelkezésre álló két év ugyanakkor köti a beruházókat, részben ezért is adják vissza a pályázatokat.
Kicsúsznának a határidőből?
Az Irányító Hatóság az elmúlt években – többek közt a koronavírus-járvány hatásai miatt – engedékenyebben kezelte a hosszabbítási kérelmeket. Most viszont már a pályázati ciklus végén vagyunk: közeledik a végső határidő, 2025 vége, ameddig el kell számolni a 2014-2022-es ciklus uniós támogatásaival. Ráadásul addigra nemcsak a projekteket kell fizikailag megvalósítani, hanem a pénzügyi elszámolásokat is le kell zárni, és be kell nyújtani Brüsszelnek. Ezért arra számítunk, hogy a minisztérium szigorúbban fogja venni a kétéves megvalósítási határidőket.
Az önrészhez, előfinanszírozáshoz piaci alapon mekkora kamattal jutnak hitelhez a pályázók?
Ha a futamidő alatt fixáljuk a kamatot, 15 százalék körül tudunk finanszírozni egy beruházást. Változó kamatozás mellett, rövid távon viszont akár 20 százalék is lehet a kamat. Ezt nehéz kitermelni, ez is közrejátszhat a beruházási kedv csökkenésében. De még a jelenlegi környezetben is vannak olyan beruházások, például az energia-, vagy a munkaerő-hatékonyságot javító fejlesztések, amelyek még a mostani magas kamatok mellett is megtérülhetnek. Mindemellett a kormányzat több kedvező kamatozású hitelprogramot is útnak indított az elmúlt időszakban, ilyen a kkv-méretű agrárvállalkozások számára a Széchenyi Beruházási Hitel Max, illetve a nagyobb vállalatok, így az élelmiszeripar számos szereplője számára elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Igaz, ezek állami támogatástartalommal bírnak, amelyet be kell számítani egy-egy projekt támogatási intenzitásába.
Egyelőre nem érkezik az uniós forrás. Ez meglátszik-e a pályázati portfolión, a hitelfelvételen, hogy emiatt kevesebb a pályázó?
Az agrártámogatások nincsenek késésben, tavaly novemberben megállapodás született az Európai Bizottsággal. Április második felében megnyílt a területalapú támogatások igénylését szolgáló egységes kérelem felület. 2023 végétől, 2024 elejétől pedig az Agrárminisztérium tervei szerint fokozatosan elérhetők lesznek az új vidékfejlesztési pályázatok. A mostani Közös Agrárpolitikának már 2021-ben el kellett volna indulnia, de az EU-ban nem sikerült időre elfogadtatni az új agrártámogatási rendszerhez szükséges uniós jogszabályokat. Az agrártámogatások ez idő alatt sem álltak le, átmeneti szabályokkal, de működött a rendszer. A beruházások volumene az uniós források miatt eleve erős ciklikusságot mutat, ha az egyes évek teljesítményét vizsgáljuk. Így a hétéves időszakok első éveiben egyébként is jellemzően alacsonyabb mind a pályázatok száma, mind pedig a megítélt támogatásoké.
