10p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A határára érkezett a költségvetés pályázati előfinanszírozó képessége. Csak akkor gyorsul fel a támogatások kifizetése, ha az EU-ból befut az előző időszakban jóváhagyott kifizetések ellenértéke. A gyökeresen megváltozott új pályázati rendszerben ősztől várják a Vidékfejlesztési Program első kiírásait.

Lázban ég az ország. Április 19-én megkezdődött az 1,34 milliárd euró (csaknem 510 milliárd forint) közvetlen uniós agrártámogatásra az egységes kérelmek beadása. Országjáró felkészítő programmal mutatták be a gazdáknak a tárca és a kamara illetékesei, hogyan kell az új, zöldebb rendszerben a kérelmeiket beadni.

A tavalyi aszály után mint egy falat kenyér úgy kell a friss forrás a termelőknek. Egyre többen adják vissza a nyertes támogatási pályázatukat is, mert nem tudják azt megvalósítani.

Sokan már feladták a fejlesztési terveiket. Fotó: Depositphotos
Sokan már feladták a fejlesztési terveiket. Fotó: Depositphotos

Korábban Polgár Ákos kónyi burgonyatermelő családi gazdálkodó számolt be lapunknak a pályázatos nagyberuházása nehézségeiről. Optikai válogatóval, robottechnikával akarja kiváltani az élőmunkát, fejleszteni a tárolást, de a beruházás drága, mintegy hárommilliárd forint. Pályázhat ugyan 50 százalékos támogatásra, de csak “utófinanszírozással”. Azaz először – a 18 százalékos piaci kamatok idején is – hitelből kell megvalósítani a beruházást, a támogatást csak hónapokkal később kapja meg.

A kisebb fejlesztésekhez az agrárvállalkozók ugyan a támogatott, 5 százalékos kamatú kedvezményes Agrár-Széchenyi Kártyás hitelt is felvehetik, de a milliárdos beruházásokhoz csak piaci kamatozású hitelre számíthatnak. A pályázatokhoz felhasználható támogatott hitelekről a gazdáknak amúgy is érdemes előre tájékozódni, mielőtt a beruházás végén esetleg hidegzuhanyként éri a hír, hogy a támogatás egy részét – ilyen-olyan indokkal visszavonják.

Az Unióban rekordot jelentő hazai infláció és a hitelkamat döntő szemponttá vált, mert a pályázat előkészítése és megvalósítása között hónapok, akár évek telnek el, miközben az építőanyagok ára már naponta nő. Nehéz így előre tervezni a beruházásokat, mert a fél-egyéves előkészítés után, mire beadják a pályázatot és azt elbírálják, minden ár és költség változik. Ezért a szakemberek szerint a már nyertes pályázatot is újra át kell gondolni, hogy a megváltozott feltételekkel érdemes-e azt megvalósítani.

Ráadásul a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, mint azt a kónyi gazda is tapasztalta, a finanszírozás, az ügyintézés is bizonytalan és lassú, "a pályázatoknál is minden csúszik".

Sokan már fel is adták a fejlesztési terveiket. Az egyik, lapunk által kérdezett alföldi gazda arról számolt be, hogy korábban a precíziós gépbeszerzési pályázattal tudott új betakarító gépet venni, de legutóbb, a tárolóépítésről már le kellett mondania. Nyert ugyan a pályázaton, de mire az előkészítés és a beadás után megszületett a jóváhagyó határozat, annyira megdrágult a kivitelezés, hogy úgy döntött, nem valósítja meg a beruházást.

Sorban állnak

Pályáznak a gazdák, van a fejlesztésre igény, de ha nyernek, nem biztos, hogy azt meg is valósítják. Ezt tapasztalja az egyik dunántúli pályázatíró is. Egyes jogcímeknél – mint a precíziós gépes pályázat – elenyésző ugyan a visszaadás, de például az állattartótelepi beruházásokat csak a nyertesek fele valósítja meg. Éppen erre, a visszaadott forrásra vár sok más pályázó, ugyanis egy-két kivétellel (mint az újraindított szarvasmarha állatjóléti támogatási kiírás) nagyjából egy éve nem hirdettek nagy volumenű új pályázatokat. Az utolsó nagy hullám 2021 végén, 2022 elején, az állattartó telepek fejlesztése és a precíziós gépesítési kiírás volt, amely pályázatait gyorsan elbíráltak.

Ahogy fogy a pénz, sok már beadott pályázat "sorban áll" a forrásért. Elsősorban a diverzifikácós, az állattartó telepi, és a magtárépítési támogatásért várnak legtöbben a visszaadott pályázati forrásra.

Galló Ferenc pályázatíró saját - főként alföldi (Békés, Hajdú, Csongrád, Szolnok vármegyei) gazdálkodó vállalkozásokból álló - ügyfélkörében azt tapasztalta, hogy az elmúlt időszakban a nyertesek mintegy 20 százaléka mondott le pályázata megvalósításáról. A térségben főként a gép-, a technológiai beszerzési pályázatokat adták vissza, amelynek a szakember szerint több oka is van. Elsősorban az, hogy éppen az alföldi termelőket sújtott tavalyi aszály hatására jelentősen csökkent a gazdálkodás eredményessége.

A forint árfolyamának tavaly őszi drasztikus kilengése (420 feletti euróárfolyam) is azonnal éreztette hatását az import gépek, technológiák beszerzésénél. Ezt a többletköltséget a gazdálkodóknak önerőből kell előteremteni.

Az input-anyagok (műtrágyák, növényvédő szerek) is megdrágultak, miközben sok termelő nem jut bevételhez. A tavalyi terméssel még tele vannak ugyanis a magtárak az ukrán gabonadömping miatt.

Mindezek miatt a gazdák egy része elhalasztja a tervezett fejlesztését.

A pályázatok visszaadásának legfőbb okai: 

  • a gépek, berendezések drágulása, 

  • a kitolódó szállítási határidők, 

  • az építőipari árak emelkedése, 

  • a tavalyi aszály után, a költségnövekedés, a műtrágya-drágulás,  a leállt gabonapiac, 

  • a magas kamatokkal járó drága finanszírozás, miatt a gazdák rossz anyagi helyzete.

Kiszámíthatatlan az elbírálás

A szakember azt tapasztalja, hogy az elbírálás folyamata is kiszámíthatatlan, mert politikai érdekek "rángatják" a folyamatokat. Volt olyan pályázati kör (a 2022-es választás előtti beadási határidővel), ahol egy hónap alatt megkapta a pályázó a támogatói okiratot. De voltak olyan is (a 2022-es választás utáni beadási határidővel), ahol 10 hónapba telt ugyanez a folyamat.

A LEADER pályázatok kapcsán a beadás és a támogatói okirat "megszületése" között extrém hosszú idő, másfél év telt el!

"A tapasztalatunk szerint a közreműködő szervezetek az elbírálási folyamatban a rájuk vonatkozó határidőket csak akkor tartják be, ha azt a politikai érdekek motiválják"  állapítja meg a pályázatíró.

Időhúzó "tisztázó kérdések"

Szinte rutinná vált a hiánypótlások teljesítése után a "tisztázó kérdések" intézménye. Ez szerinte sok esetben semmi más célt nem szolgál, mint az ügyintézési határidő meghosszabbítását.

"A kifizetések terén egyértelműen látszik, hogy a hazai költségvetés előfinanszírozási képessége már a tavalyi év második felére a határához érkezett!" – tapasztalja ezt is a szakember. Akkor indulnak csak el tömegével a kifizetések, amikor az előző elszámolási időszakban az EU által befogadott, ellenőrzött és jóváhagyott kifizetések ellenértéke megérkezik a magyar költségvetéshez. Azaz általában a naptári negyedévet követő első hónapon. IIyenkor "gyorsulnak fel" a kifizetések. 

E nehéz időszakot a gazdák éven belüli hitelekkel, és/vagy a számlák faktoráltatásával tudják átvészelni, de a rekordmagas magyar infláció miatt a piaci hitel kamatterhe jelenleg nagyon nagy.

Jön az új hullám?

Miután az Európai Bizottság 2022 végén elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszerén belül a hazai agrár-, és halászati operatív programokat, már meghírdethetik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP Plusz) és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP Plusz) keretein belül a pályázati felhívásokat. Jelenleg az I. tengely (a közvetlen kifizetések) területén "indult el ez a folyamat" – mondja Galló Ferenc. Ezek a források a terület és/vagy állatlétszám alapú támogatási kérelmek, továbbá a gazdálkodás kapcsán a EU vonatkozó irányelveinek betartása érdekében (például zöldítés) szükséges tevékenységek támogatására szolgálnak.

Adja be az egységes kérelmet!

A Magyar Közlöny 2023. évi 58. számában megjelentek a Közös Agrárpolitika új támogatási időszakának egységes kérelmek benyújtásához a jogszabályok. A gazdák június 9-ig adhatják be szankciómentesen a kérelmeiket a Magyar Államkincstár elektronikus felületén. Ezzel Magyarországon hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtása. Az új rendszerben, új uniós szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre az első egységes kérelmét közel 162 ezer gazdálkodó nyújthatja be akár június 9. után is szankciók nélkül, mert az új szabályokra való tekintettel az Agrárminisztérium az idén eltekint a késési szankcióktól.

A gazdák azonban inkább már a II. tengely, a vidékfejlesztési támogatási pályázatok indulását várják, főleg azután, hogy a kormányzati bejelentések szerint "sokkal több forrás fog érkezni" erre a területre. A magyar kormány ugyanis a korábbi minimumról a többszörösére, a maximális 80 százalékra növelte a nemzeti társfinanszírozást.

De erre a pénzre még várniuk kell a gazdáknak. Amint ezt a szakembertől megtudtuk,

a legjobb esetben szeptembertől várható az új pályázatok megjelenése, az első kifizetések pedig "a jövő év tavaszán fognak megtörténni" becsüli a szakember. (Mások inkább a jövő év elejére várják az új beruházási pályázatok megjelenését.)

A sok előzetes kormányzati hírverés hatására azonban a pályázók máris nagyobb számban érdeklődnek, mint az előző költségvetési ciklusok kezdeti időszakában.

Nagy István agrárminiszter ugyanis már a 2027-ig tartó új uniós pénzügyi időszakban esedékes többezer milliárd forintos leendő fejlesztési forrást beígérve, tartja a lelket a nehéz helyzetű gazdákban. Eszerint a KAP magyar nemzeti stratégiai terve összesen 14,7 milliárd eurót, azaz több mint 5300 milliárd forintot használ fel. Ebből 2485 milliárd forint a közvetlen ágazati agrártámogatás, 2891 milliárd forint a vidékfejlesztési forrás. Az is jó hír, hogy a most véget érő és az új EU-s ciklus előtti átmeneti időszaka után – úgy tudni – nem lesz több hónapos leállás. E pályázati jogcímeket a következő időszakban is meghirdetik, és a megmaradt uniós pénzek is felhasználhatóak maradnak. A visszaadott pályázati forrásából is új nyertes pályázatot tudnak majd finanszírozni. 

Addig tehát várni kell. Talán jobb is, mert a jelenlegi 16-18 százalékos banki kamatok ellehetetlenítik az új pályázatokat. Ahogyan az egyik pályázatíró fogalmazott: “ki kell várni egy-két évet, utána újraindul a pályázati hullám”.

Számolja el a drágulást!

Még 2021-ben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége kezdeményezésére jelent meg az a rendelet (709/2021. (XII. 15.)) amely alapján a 2020. január 1. után benyújtott – és támogatást nyert – VP-kérelmeknél az építés költségének az idő közbeni növekményét is el lehet számolni. A többlettámogatást a nyertes pályázat benyújtása és elbírálása közötti időszak alatti referenciaár változása alapján kérheti a pályázó. A kedvezményezett az elismert költség-növekményt a támogatott projekt számlával igazolt építési tételeire használhatja fel. A rendelet azonban nem ad többlettámogatást a gép-, a technológia vásárlással kapcsolatos (forint-euróárfolyam, importár-emelkedés) költségnövekedésre. Pedig ez segítene megvalósítani a gazdák nyertes pályázatait. A magyar kormány az önkormányzatoknak, egyházaknak – a költségnövekmény 30 százalékáig – is többlettámogatást nyújt (gép, technológia, építési beruházásra egyaránt) ha az 15 százlékot meghalad. Sokat segítene, ha ezt a támogatási formát is kiterjesztenék a gazdákra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!