Március - a tormás húsvéti sonkával és az ültetés kezdetével - a “csípős” hungarikum jeles hónapja. A gazdáknak 2021-től ültetéskor írásban meg kell küldeni a kormányhivatalnak az azévi várható tormatermelésüket, majd a felvásárlókkal kötött szerződéseket is. A szaktárca 2021-től ugyanis szigorított a szabályokon. Kötelező lett írásban szerződni a torma felvásárlására. A megállapodásba pedig be kell írni árat is, vagy a kiszámításának módját, amit a kormányhivatal ellenőriz.
Minderre Nagy István agrárminiszter szerint a termelők védelmében, a felvásárlás átláthatósága érdekében volt szükség. Az elmúlt években számottevően nőtt a termőterület: jelentős tormatöbblet került a piacra, de a fogyasztás csökkent, ettől esett az ára. Javítani kell tehát a termelői alkupozíciót, amely - Nagy István szerint a leghatékonyabban és leggyorsabban “összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg”.
Ezért termelői együttműködések létrehozására és közös fejlesztésekre is biztatja őket a tárcavezető.
A termelői csoportok támogatása az árbevétel 6-10 százaléka: maximum 100 ezer euró is lehet, amelyet öt évig vehetnek igénybe.
Mivel a hazai termelés csaknem egészét adó „Hajdúsági torma” nem csak hungarikum, hanem uniós oltalom alatt is áll, olyan pályázatokat is meghirdet majd a tárca az idén, amelyek a földrajzi árujelzős, különleges termékekhez kapcsolódnak. A termelő együttműködésben résztvevő gazdálkodók által előállított, forgalmazott ilyen termék minőségének, hírnevének öregbítésére, hitelességének növelésére, kereskedelmi elismertetésére is lehet majd támogatásra pályázni.
A versenyképesség javítására, a technológia fejlesztéséhez, a feldolgozásához idén is újra pályázhatnak majd támogatásért a gazdák.
Az alapszintű jövedelem támogatáson túl pedig termeléshez kötött támogatás is segít javítani a jövedelmezőséget.
Csökken a fogyasztás, esnek az árak
Szükség is van rá, mert a csökkenő fogyasztás, zuhanó árak miatt az elmúlt két évben valóban nincs jó passzban a szektor. Pedig, ahogyan a miniszter fogalmazott: “Magyarország méltán nevezhető tormatermesztő nagyhatalomnak”.
Itthon tavaly 570 termelő 1228 hektáron termesztett - összesen több mint 10 ezer tonna - tormát, döntően Hajdú-Bihar vármegyében. Ez a mennyiség az európai termelésnek több mint egyharmada. Az ízes hajdúsági torma keresett portéka. Csaknem 90 százalékát - főleg friss, lédig formában - döntően Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Ausztria, de Csehországba, Romániába, Szlovákiába is szállítják.
A Hajdúság a hazája
A magyar torma hazájában, Hajdú-Bihar vármegye legkeletibb szegletében, Létavértesen gazdálkodó Heit Lóránd családja évtizedek óta termeszti a növényt. Pocsajon létesítettek feldolgozót, ahol 2022 óta kisüzemileg dolgozzák fel a saját és a környékbeli alapanyagot. Laktóz-, glutén- és színezékmentes, még a vegán konyhában is használható portékát készítenek.
Az elmúlt két-három évben azonban Heit Lóránd azt tapasztalja, hogy a negyed-, félhektáros kisgazdaságok egyre jobban kiszorulnak a termelésből. Mint megtudtuk, azért is, mert elöregednek a gazdák, akik már nem képesek folytatni, vagy már nem tartják kifizetődőnek a kézi művelést.
Helyettük - a torma-termékpályán nagynak számító - 5-10-15 hektáros, gépesített, professzionális termelők próbálnak érvényesülni.
“Kúszik fel az üzemanyag, a napszám díja, a növekvő költségek mellett egyre kevesebb a tormatermesztés fortélyait ismerő, megbízható munkaerő is” - sorolja az okokat a gazda.
Ezzel a koncentrációval javul is a minőség, mert arra törekednek, hogy minél egészségesebb gyökértermést, minél nagyobb hozamot érjenek el. Annál is inkább, mert a költségek megugrásával hektáronként már legalább 7-8 tonnás gyökértermést kell elérni a nyereséges termeléshez. Mindenki ezért arra törekszik, hogy minél nagyobb arányban I. osztályú tormát termeljen, mert annak a legnagyobb az ára, de ez még nagyobb kiadás. Mivel a torma nagyon tápanyagigényes, nemcsak elegendő műtrágya kell a termesztéséhez, hanem árasztásos öntözés is. Komoly szakmai rutint igényel, hogy a megfelelő időben mikor és mennyi vízzel kell árasztani. Speciális és költséges és az új eljárásokkal éppen korszakváltását éli a gyökérbetegségekre érzékeny növény védelme.
Egy másik helyi termelő is azt erősítette meg, hogy egyre nagyobb gondot okoz, a torma rhizomáját, gyöktörzsét károsító bőrbetegség, amire egyelőre nincs gyógyír. Ráadásul, mivel a tormát dugvánnyal szaporítják, a termelők maguk visszik tovább a betegséget, amitől a gyökér eladhatatlanná válik. A tavalyi csaknem 9 tonnás hektáronkénti átlagtermésből a gazdák emiatt akár fél-egy tonnát nem tudtak értékesíteni. Sokan a bőrbetegség elterjedését a klímaváltozásnak tulajdonítják, amely már amúgy is sok gondot okoz a hajdúsági tormatermelőknek. A növény ugyanis nem tudja károsodás nélkül elviselni az egyre szélsőségesebb nyári időjárást. “Hiába öntözzük, a nagy forróságban lankad a levélzete, nem tud már annyit párologtatni, hogy jól érezze magát a növény” - tapasztalja a termelő. Szerinte a gyökér bőrbetegségét is az okozza, hogy a talaj is túlzottan felmelegszik, amit öntözéssel sem képes kellően visszahűteni, ettől érzékenyebbé válik a bőrszövet: megbetegszik a gyökér…
Őshonos
A torma Magyarországon őshonos növény, főbb termesztőkörzetei korábban Hajdú-Bihar vármegyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak - adtuk közre korábban az MTI híre alapján.
Mára azonban szinte egyetlen termesztőkörzete maradt a Hajdúságban. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, amelyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak - ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. A homokos öntés, illetve lápos réti talajon az úgynevezett bakhátas termelési technológia teszi egyedivé a Hajdúságban termett tormát. Közölték, itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő.
“Sokan azt gondolják, hogy a tormát egyszerű termeszteni: csak belenyomom a földbe a dugványt és ősszel csak kiásom a termést, amiért sok pénzt kapok, de nem fenékig tejfel, és ma már nem is aranybánya” - int óvatosságra Heit Lóránd is.
Főleg úgy, hogy tavaly a családi feldolgozónak - az orosz-ukrán háború miatt is - 25-30 százalékkal esett vissza a megrendelése, mert a torma nem alapélelmiszer. Minden partner visszafogottabban rendel.
Eközben a költségek növekedésével a termesztés hektáronként 2,5-3 millió forintos nagy befektetéssé vált. Tavaly egy kilogramm torma előállítási költsége már 400-450 forint volt. Az első osztályú gyökértermést viszont ősz óta kilónként már csak 500 forintért vásárolják fel. Pedig 2022-ben még kilónként 670 forintot is fizettek érte a feldolgozók. A termelők szerint 2023-ban is legalább ennyi lett volna az elfogadható ár.
Az árcsökkenést a háborús krízistől csökkenő fogyasztás, részben a hűtőházakban maradt átmenő készlet, de a határon túli konkurencia megjelenése is okozta, okozza. Ukrajnában is termelnek ugyanis tormát, és a magyarországi feldolgozók is kapnak a hazainál vonzóbb ajánlatokat - email-ben -, amelyek még alacsonyabban tarthatják a felvásárlási árat.
Ukrán és lengyel import
De nemcsak az ukrán torma nehezíti a hazai piaci szereplők dolgát.
“A mi tormánkat is felvásárolják olyan külföldi cégek, amelyek Lengyelországban dolgozzák fel, és a termékeket itthon adják el nekünk, olcsóbban mint a hazait” - tapasztalja a létavértesi vállalkozó. Akkora piaci fordulatot okoz a “lengyel torma”, amivel egyre nehezebben küzdenek meg a magyarországi nagy feldolgozók (a Koch, az Univer) és az új vállalkozások is.
Ilyen nehéz piaci helyzetben - kis termelőként és feldogozóként - Heit Lóránd is abban látja a magyar torma jövőjét, ha a termelők maguk is befektetnek a feldolgozásba, hogy ne csak az alapanyagot adják tovább, hanem nagyobb hozzáadott értékű terméket állítsanak elő belőle. Ehhez a pályázati támogatás is lehetőséget teremt. “Aki a tormában lát fantáziát, jól tenné, ha fejlesztene. Kis szereplők vagyunk, ezzel nekünk nem jelentenének konkurenciát” - buzdítja a kollégákat. A saját piaci területét, a delikátesz szegmenst is ajánlja, mert mint modja: ”összefogással csodákat tudnánk tenni”.
Ehhez persze jó lenne a fogyasztást is normalizálni. Heit Lóránd amúgy is rossz beidegződésnek tartja, hogy reszelt tormát leginkább húsvét idején szokás itthon fogyasztani. A torma az őszi, téli és tavaszi vitaminszegény hónapokban is jó szolgálatot tehet szervezetünknek, valamint szinte bármilyen húsétellel kiválóan harmonizál. “Gyógyszerek helyett használjunk természetes immunerősítőt főleg, ha még finom is!” - ajánlja.
Ezért szökik könny a szemünkbe
A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza - olvashatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkében. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású.
