Az aszályok, az inputanyagok drágulása, az ingadozó a gabonaárak miatt kihívásokkal teli volt az elmúlt 3 év az agráriumban, amit kezelni kell az vállalkozóknak. Ezért óriási lehetőség az 1500 milliárd forint (pályázati támogatási csomag) amely a beruházási hitelekkel és előfinanszírozással kiegészülve segít, hogy az agrárium alkalmazkodjon a megváltozott gazdasági környezethez. Szabó Levente, az MBH Bank üzleti vezérigazgató-helyettese ezzel indokolta a pénzintézet új pályázati menedzsment tanácsadó és vállalkozásfejlesztési cége, az MBH Forrás Zrt. bemutatását a csütörtöki sajtótájékoztatón. A pályázati csomag célja, hogy a termékpályán a feldolgozóipar is meg tudjon erősödni. “Ne csak gabonát, élőállatot, tejet vigyünk ki, hanem itthon dolgozzuk fel és a készterméket exportáljuk nagyobb hozzáadott értékkel”- előlegezte meg a banki vezető. Ezt segíti az 1500 milliárd forintos forrás. A pályázatok révén - úgy véli - jóval egészségesebbé válhat a hazai élelmiszergazdaság, és “kialakulnak a nemzeti bajnokok, akik az ágazat húzóerejét adják”.
Feldman Zsolt az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára is arról számolt be, hogy a már megjelent kiírások irán intenzíven érdeklődnek. “Erős a pályázói kedv”, ami a számokból is látszik. Például a kisvállalkozásoknak szóló Mezőgazdasági termékek értéknövelésére már lezárult pályázatra - több mint 860 projektre - összesen 54 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be. (Több mint amennyit eredetileg erre a célra szánt a tárca.) Még nem zárult le a Komplex mezőgazdasági termékek értéknövelési pályázata, de szeptember végéig erre már 477 milliárd forintnyi kérelem futott be, ami az államtitkár szerint tükrözi a nagy beruházói lelkesedést. A kisebb állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat ugyan még október közepéig nyitva áll, de már eddig 600 pályázatot adtak be összesen 43 milliárd forint támogatást igénnyel, és még ennyire számít a tárca.
Fotó: Depositphotos
A nagy állattartótelepi fejlesztések támogatására október közepéig lehet pályázni, de az államtitkár már attól tart, hogy a pályázók kiüríthetik a teljes, 500 milliárd forintos támogatási keretet. Akkora az érdeklődés, hogy tárca a kisebb gazdaságok számára is egy újabb körben akar beruházási pályázatot hirdetni, de erről majd a jelenlegi pályázatok feldolgozása után döntenek.
Pedig az idő pénz, a banknak, az ügyfelenek is. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint azonban az idén - a banknak is köszönhetően - sok olyan korábbi beruházási projekt kapott finanszírozást, tudta a beruházását elindítani, amely még 2021-2022-ben nyert el támogatást. Ezért is üdvözölte, hogy a bank erősítette a tanácsadói üzletágát, mert a pályázati időszakra nagyon nehéz a vállalkozásoknak felkészülni.
Hollósi Dávid, a pénzintézet agrár- és élelmiszeripari üzletága ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy az élelmiszergazdaság hitelállománya két éve 1800 milliárd forint környékén befagyott. Nominálértéken sem nőtt, az inflációt figyelembe véve pedig jelentősen csökkent! Ezért is örülnek a bankban a nagy pályázói kedvnek, ami alapján úgy készülnek, hogy 2027-2029-ig a piaci részesedése szerint minden harmadik agrárberuházási projektet az MBH fog finanszírozni. Hollósi Dávid úgy becsüli, hogy az 1500 milliárd forint pályázati csomag 2000-2500 milliárd forint beruházási boom-ot okozhat az ágazatban. Viszonyításként a szektor teljes éves jövedelme ennek csak a fele: ezer-ezerötszáz milliárd forint.
A legjobbkor jött a pályázati csomag, mert égető szükség van a fejlesztésekre. Egyre jobban leszakad ugyanis az uniós átlagtól a hazai élelmiszergazdaság. Az egy hektárra jutó hozzáadott érték alapján - Belgium és Hollandia - immár követhetetlenül elhúzott az uniós derékhadtól. A magyar élelmiszeripar jelenleg egy hektárra vetítve 474, egy lakosra vetítve 247 euró hozzáadott értéket termel, ami elmarad a versenytársaktól. A Lengyelországgal, Csehországgal egy bolyban lévő Magyarország élelmiszergazdaságát ezért az ügyvezető szerint fel kell készíteni, hogy megkezdődjön a felzárkózás…
Nem lesz könnyű, mert hiányoznak az élelmiszer-iparunkból az exportképes középvállalatok, amelyek speciális termék feldolgozásával piacon tudnak maradni. Pedig a környező országban sok ilyen versenyképes középvállalat egész Európát ellátja speciális élelmiszerrel.
Az agrárbanki szakember példákkal illusztrálta, hogy a beruházási fejlesztési csomag - 2026-2027-től - évi 150-160 milliárd forint többletjövedelmet generálhat az ágazatban. Azaz, 10-15 százalékkal dobhatja meg a szektor jövedelmezőségét. Például a növénytermesztés az öntözés fejlesztésével, alternatív vetésszerkezettel, nagyobb hatékonysággal negyedével növelheti a jövedelmét! “Látva a klímaváltozást, a világgazdasági helyzetet, kockázatossá vált csak tőzsdei mezőgazdasági tömegtermékeket előállítani” - érvelt az öntözésfejlesztés mellett az ügyvezető. Az állattenyésztésben ugyancsak jelentős, 20-30 milliárd forint többetjövedelmet érhetnek el a vállalkozások a pályázatos fejlesztésekkel. Csak az elavult techniológiát újra cserélve hatvan százalék jövedelempotenciál van egy-egy gazdaságban a jobb termelési és energiahatékonysággal, szervezettséggel.
Az üvegházi kertészeti termelésben Hollósi Dávid szerint még nagyobb a potenciál, hiszen itthon mindössze alig 300 hektár(!) az üvegházi termőterület, amely a legutóbbi EU-s ciklusban 120 hektárral nőtt ekkorára. A beruházási csomaggal - a banki számítások szerint - további 100-150 hektárral gyarapodhat az üvegházak területe, így 5-8 milliárd forinttal bővülhet a bevétel. Ráadásul a hajtatott zöldségfélékből is önellátóvá válhat így az ország.
Jó hír tehát, hogy a hitelintézet friss felmérése szerint a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek mintegy 70 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben. A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó jelenlegi időszakában a maximális 80 százalékos hazai társfinanszírozással hazai rekordnak számító: 1500 milliárd forint fejlesztési támogatási csomag új eleme, hogy - a jellemzően 10 százalékos banki finanszírozáshoz - kamat- és garanciatámogatást is igénybe vehetnek a pályázók bizonyos mértékig. Ezzel könnyebben kitermelhetővé tehetik a beruházási hiteleket. Jó lehetőség, de már ennek igénybevételéhez is érdemes beruházási terveikkel az agrárvállalkozóknak pályázatíró specialistához, akár közvetlenül a finanszírozást menedzselő pénzintézethez fordulni.
„A cél, hogy még gördülékenyebbé váljon a megvalósítás folyamata, és egyablakos rendszerben, minél hatékonyabban tudjuk elősegíteni ügyfeleink sikeres gazdálkodását” – foglalta össze Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás vezérigazgatója is.
Jelenleg a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek 68 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben az MBH Bank felmérése szerint. Biztosra jelezte pályázati szándékát 48 százalék és 38 százalék mondta, hogy “nagy valószínűséggel pályázni fog”, akár több jogcímre is. A beruházási támogatások mellé szükséges önerőhöz a válaszadók több mint 80 százaléka venne igénybe részben vagy teljes egészében banki finanszírozást, és csaknem 90 százalék élne a kamat- és kezességvállalási díjtámogatás várható lehetőségével.
