Hatályát veszíti az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányrendelet táblázatának 22. sora. Pár hete Orbán Viktor a Magyar Közlönyben ezzel a szűkszavú rendelettel adta közre, hogy a kormány máris visszakozott a hazai termelők védelmére az áprilisban meghozott "egyes ukrajnai termékek" importját tiltó intézkedésben.
Magad uram, ha Brüsszel nem…
„Új szintre kell lépni a védelem területén” – a magyar mezőgazdaság és a fogyasztók érdekében. Ezzel indokolta az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről hozott áprilisi kormányrendelet, miért tiltja meg kéttucat agrártermék behozatalát az oroszok által lerohant országból.
Az EU ugyanis az európai „szolidaritási folyosón” tette lehetővé bizonyos ukrán termékek korlátozás nélküli, vám-, hatóságivizsgálat-mentes behozatalát, hogy azokat harmadik országokba szállítsák. A szigorú uniós belpiaci szabályoknak amúgy meg nem felelő ukrán termékek nagy részét azonban „behozhatatlan versenyelőnnyel”, dömpingáron, mégis az EU-ban értékesítik. Ez – az importstop-rendelet magyarázata szerint – „súlyos zavarokat okoz a tagállamok belső piacán”. A magyar kormány ezért 2023 januárjától az érintett tagállamokkal összehangoltan konkrét uniós lépéseket sürgetett a megnövekedett ukrán import kezelésére, majd a minőség- és növényegészségügyi ellenőrzések alapján – Szlovákia és Lengyelország után – behozatali tilalmat rendelt el bizonyos Ukrajnából származó termékekre a hatékony közös uniós fellépésig.
Újra engedélyezi tehát a kormány a titokzatos „22. sorban” szereplő nád- vagy répacukor és a szilárd vegytiszta szacharóz korlátozások nélküli behozatalát. Az eredeti táblázatban megnevezett többi 23 termék-kategóriában – a gabonától a húson, mézen, zöldségen át egészen a borig – továbbra is marad Ukrajnából a behozatali tilalom, egyelőre. Hogy miért éppen a cukorral tett kivételt a miniszterelnök, még nem tudni, de azt igen, hogy továbbra is fennállnak „a termelők védelmében” tavasszal elrendelt importstop okai.
Dorogi Árpádot, a hazai gazdákat tömörítő Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) elnökét arról kérdeztük, mit okoz az importstop feloldása a hazai répatermelőknek? A döntő, hogy az intézkedés közvetlenül hat a cukorrépa árára. A nagyobb kínálat ugyanis lenyomja a cukor árát, ez csökkenő répaárat is jelent, ami a nagy ráfordítások miatt kedvezőtlen a termelők számára. Egy hektárra vetítve pedig már mintegy egymillió forint a cukorrépa-termesztés átlagos hazai önköltsége – az ugyancsak nagy tételnek számító szállítás nélkül is. Szintén egy hektárra vetítve a cukorrépa-termesztés költsége így már a kétszerese a gabonáénak vagy az olajosnövényekének.
Eközben az idei cukorrépa felvásárlási árát még meg sem lehet becsülni, mert azt majd csak a 2024. szeptember 30-án záruló cukorév átlagos (cukor) értékesítési árai alapján határozzák meg. Erre pedig már hatással lesz az olcsó ukrán cukor behozatala is. Iparági sajátosság, hogy a termelőnek – a beszállítás után – a cukorrépa várható árának csak a felét egyenlíti ki a gyár részfizetésként. A többit két adagban, a termelést követő év márciusban és októberben kapja meg a termelő.
Az importstop eltörlésével tehát még talány, hogy mennyit kapnak majd a termelők az idei répáért. De mint azt az elnöktől megtudtuk, a 2022. évi – tonnánként csaknem 20 ezer forintos – árral elégedettek voltak. Jelentősen (60-70 százalékkal) haladja meg ugyanis a tavalyi a korábbi évek cukorrépa-árait. Igaz, az így hektáronként átlagosan 1,3 millió forintra nőtt árbevétellel is 340 ezer forintra rontotta a jövedelmezőséget, hogy a szállítás és az energiaköltség rendkívül megnőtt.
Ez is fordulatot hozott, mert az elnök szerint az elmúlt években a cukorrépát veszteségesen állították elő a termelők, ezért a hazai cukorelőállítás és cukorrépa-termelés komoly veszélynek volt kitéve. Az európai importcukor miatt ugyanis a cukor nyomott áron került a piacra.
Az Ukrajnából újra érkező olcsó cukorimport – kisebb répacukor-ár – is nyilván hatással lesz így a hazai termesztésre. Pedig az elmúlt években már mindössze alig 300 gazdaság 8621-11 738 hektáron termelt cukorrépát hazai feldolgozásra. A nagyobb átvételi ár hatására azonban az idén újra több mint 350 termelő immár 13 651 hektáron vetette a növényt a Magyar Cukor Zrt. részére. Horvátországi exportra pedig további 18 gazdaság összesen csaknem ezer hektáron termel cukorrépát évről-évre. Dorogi Árpád szerint így – az intézkedés előtt – a kereslet és a cukortermelés egyensúlyban volt a piacon. A magas előállítási költségek alapján nem is várható, hogy jelentősen csökkenne a cukor ára, amely az áprilisi tonnánként 812 euró (csaknem 310 ezer forint/tonna) után mára 880 euróra (335 ezer forint/tonnára) nőtt, azaz üzleti alapon fennmaradhat a magyarországi cukorrépa-termelés…
„Ezt a helyzetet azonban számottevően gyengíti a répatermelő számára az Ukrajnából engedélyezett cukorimport” – mondja az elnök. Az Ukrajnából érkező import ugyanis a szakember szerint gyengíti a hazai piacot: a várhatóan újra csökkenő ár kedvezőtlen a termelőknek és az egyetlen hazai cukorgyártónak is. Olyan piaci zavart okozhat, mint amilyet a gabona és az olajos növények esetén is tapasztalhatnak a gazdák, pedig ott maradt az ukrán árura az importstop.
Végzetes helyzet állhat elő
Ebben a helyzetben az a kérdések kérdése, meg kell-e menteni a hazai termelőket és a hajdani tizenegyből megmaradt utolsó, kaposvári Agrana cukorgyárat? A hazai cukorellátást eddig is megoldották a környező országokból az élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő termékekkel. Az Ukrajnából érkező olcsó import okozta piaci zavar azonban a szakember szerint – más agrártermékeknél – sokkal erőteljesebben érinti a cukorrépa-, illetve a cukorágazatot. Mint Dorogi Árpád mondta: „végzetes lehet”, ha ezen intézkedés kapcsán ismét előáll az a helyzet, hogy csak veszteséggel tudnak cukorrépát termelni az ágazatban. Pedig már jelenleg is csak tetemes – hektáronként több mint kétszázezer forint termeléshez kötött – támogatással tették jövedelmezővé a termesztést Magyarországon. Az idén így összesen csaknem nyolcmillió euró éves támogatásban részesül a szektor.
Ha azonban újra veszteségessé válik a termesztés, annak – Dorogi Árpád szerint – egyenes következménye lesz, hogy az egyetlen működő magyarországi cukorgyár nyersanyag nélkül marad és végleg bezár. „Ezzel lemondunk a hazai ellátás 40 százalékáról is. Hosszú távon a rövid távú előnyök többszörösét fizethetjük meg” – figyelmeztetett a CTOSZ elnöke.
Ilyen rövidtávú előny lehet azonban, hogy idén még nem tudni, be tudnak-e takarítani elegendő répát a gazdák, miután főleg a dél-alföldi területeken, súlyos gombafertőzés okozott gyökérrothadást, tizedelte a hozamokat.
