Egy 2018-as EU-irányelv idén december 31-ig adott haladékot a tagállamoknak, hogy a csomagolási hulladékok újrahasznosításában elérjék a legalább 65 százalékos kötelező szintet, amibe az élelmiszer-csomagolásokra is beletartoznak. A döntéssel az unió – élelmiszeripart leginkább érintő célja – Vörös Attila szerint a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fokozása volt. A szabályozás azonban már a megelőzésre, az újrahasznosítás tervezésére, az újrahasznosítás arányának növelésére, ezzel a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének minimalizására ösztönöz.
Kemény célok
Az új szabályozás két területen is fontos célértékeket határoz meg. A tagállamoknak 2025. december 31-ig már az összes csomagolási hulladék legalább 65 százalékát újra fel kell dolgoznia. Ezen belül például a műanyag-csomagolások felét kell újrahasznosítani a jövőben. A vonatkozó EU-s jogszabály a vállalkozásoknak is meghatározza 2030-ig a csomagolásnál az újrafeldolgozott műanyag minimális arányát.
A közelgő szilveszteri határidőig persze még nem tudni, sikerül-e elérni szektoron belül a kötelező kétharmados újrahasznosítást. A FÉSZ által elért „legfrissebb”, 2023-as adatok szerint ugyanis – csökkenő trend mellett – az előírt 65 százalék csaknem kétharmadát, 42 százalékot sikerült csak elérni.
Ötszörösére ugrottak a díjak
Az újrahasznosítási arány javítását szolgálta az itthon 2023-ban bevezetett „koncessziós hulladékgazdálkodási modell” is. A kiterjesztett gyártói felelősség díjainak 2023. júliusi meghatározása után azonban drasztikusan megemelkedtek a cégek ilyen jellegű költségei. „Úgy látjuk, hogy Európa egyik legdrágább rendszere üzemel Magyarországon” – tapasztalja a FÉSZ ügyvezetője. Az új modellel ugyanis átlagosan ötszörösére ugrottak az élelmiszergyártók csomagolóanyagokkal kapcsolatos díjai.
Más baj is van: az újrahasznosított műanyagokkal nő a kockázat, hogy a fogyasztó egészségére káros anyagok kerülhetnek az élelmiszerbe.
Vörös Attila szerint azonban az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra – így a csomagolásokra is –nagyon szigorú az uniós szabályozás. Az élelmiszerekkel érintkező felhasznált (mű)anyagoknak nagy tisztaságúaknak is kell lenniük. Mielőtt egy új – különösen újrahasznosított – műanyag-csomagolás forgalomba kerül, számos vizsgálatnak kell alávetni. Így garantálható, hogy az a felhasználás során „az alkotórészeit ne adhassa át az élelmiszernek” – nyugtat meg a szakember. Ezért az újrafeldolgozással sem lehet minden műanyaghulladékból ismét élelmiszerrel érintkező anyagot gyártani. Ha nem garantálható az elvárt tisztaság, akkor élelmiszer helyett más termékek csomagolására lesz alkalmas az adott anyag.
A szigorú engedélyezés és az ezt megelőző termék- és technológiafejlesztés azonban nagyon költséges, ahogyan az élelmiszer-csomagolásra használható újrahasznosított műanyagok gyártása is. (Az egyre nagyobb költségeket a gyártók persze igyekeznek – egyedi lehetőségeik szerint – az árakban érvényesíteni, de a csökkenő hazai fogyasztás és egyebek között az árrésstop kiterjesztése miatt ez nem könnyű – a szerk).
Az uniós zöld célok eléréséhez rendszerszintű változásokra is szükség lenne.
Fekete doboz
Az eddigi tapasztalatok alapján az elvárt célértékek hazai teljesítéséhez sokkal hatékonyabbá és átláthatóvá kell tenni a hulladékgazdálkodási rendszert. Ezt a FÉSZ ügyvezetője szerint független szakértőkkel lenne jó auditálni. „Most úgy tűnik, hogy az élelmiszergyártók (és más gazdasági szereplők is) egy fekete dobozba fizetik be Európa egyik, ha nem a legmagasabb díjait! Mindezt anélkül, hogy a rendszer teljesítményéről bármilyen visszacsatolást kapnának” – figyelmeztet a szakember. Mindezzel javulna az újrahasznosítás országos teljesítménye is, hogy „közelebb kerüljünk a 65 százalékos tagállami célértékhez” – előlegezi meg Vörös Attila.
Fotó: DepositPhotos.com
Javítani kellene a kínálaton is, mert – az élelmiszergyártók tapasztalatai alapján – az igazoltan újrahasznosított csomagolóanyag drágább és nehezebben beszerezhető. Ahhoz, hogy a „food grade” műanyag csomagolóanyagból elegendő mennyiség, versenyképes áron álljon a hazai élelmiszergyártók rendelkezésére, nemcsak az újrahasznosító-kapacitást szükséges fejleszteni és segíteni a hasznosító cégek működését, hanem a beruházásokat és a fejlesztéseket is ösztönözni kell – állítja a FÉSZ ügyvezetője.
Szigorú szabályok
Az EU egy 2018-as uniós irányelvben, majd egy idei rendeletében határozta meg, hogy legkésőbb 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék (évenkénti átlagban) legalább 65 százalékát újra fel kell dolgozniuk a tagállamoknak. Azt is előírja, hogy 2030. január 1-jéig hány százalékban kell újrahasznosított anyagot tartalmaznia. Egy másik (10/2011) EU rendelet szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyag anyagokról és tárgyakról a kioldódási határértékeket, az engedélyezett anyagokat, valamint a gyártók és forgalmazók kötelezettségeit. Ez garantálja, hogy az élelmiszerbe ne juthassanak olyan anyagok, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, vagy megváltoztatják az élelmiszer összetételét/tulajdonságait.
