Csaknem ötmillióval kevesebb, alig 2,8 millió tonna kukorica termett itthon a tavalyi aszályban. Örültek is az állattartók és a feldolgozók, hogy tavaly vámmentesen újraindultak az EU-ba az ukrajnai gabonaszállítmányok. Az idén márciusig így több mint 1,1 millió tonna olcsó kukoricát szállítottak hazánknak.
Egészségügyi kockázat
A hazai növénytermesztők viszont, akiknek a szigorú előírások miatt tetemes a pluszköltsége, aggódnak és korlátozni akarják az EU-csatlakozásra váró országból érkező olcsó importot. A beáramló import minősége szerintük kétes, egészségügyi kockázatot is jelent. A szomszédos országban több (állítólag 22) olyan növényvédőszer-hatóanyagot használnak ugyanis, amit az EU-ban tilos. Erre is figyelmeztetett közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).
Nagy István agrárminiszter be is jelentette az Ukrajnából érkező gabona, liszt szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzését. Megígérte, hogy a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak. A két szervezet ezért kéri, hogy az EU állítsa vissza a vámot és korlátozza az importot. Az eredetileg az EU-n keresztül Afrikába és “harmadik országokba” szállítandó mennyiségek ugyanis is itt ragadnak. Így a belső piac már telítődött az ukrán gabonával, napraforgóval, repcével. Ettől szerintük már “megállt a magyar és az európai gabonaértékesítés.”
Az olcsó ukrán gabonából hazánkba is már több millió tonnát hoztak be, így októbertől január végéig 25 százalékkal, 103,9 ezerre csökkent a búza, 22 százalékkal, 101,6 ezer forintra apadt a kukorica, egyharmadával zuhant a napraforgó ára és az esés azóta sem állt meg. Az olcsó ukrán gabona a világpiaci árakat is csaknem egyötödével csökkentette. A magyar búza eddigi exportpiacain is inkább az olcsó szemest veszik.
Nagy István az EU-s agrárminiszterek tanácsülésén ezért – a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár kollégájával együtt – kérte az Európai Bizottságtól, hogy az unió fékezze az ukrán gabona behozatalát. Követelje meg az EU növényvédelmi, egészségügyi előírásai betartását, de sikertelenül.
Így a tavalyi rekordaszály, elmaradt bevételek, kiszámíthatatlan piac miatt eleve bajban lévő gazdáknak fájdalmas döntéseket kell meghozni. Sokuk az idén felhagy a termesztéssel, vagy sokkal kevesebb kukoricát vet, mert nem éri meg termelni…. A csaknem 4,2 millió hektár hazai szántóterületen eddig meghatározó - hajdan több mint 1,2 millió, tavaly alig 819 ezer hektár kukoricaterület tovább csökken.
Veszteséges év
Sok gazdaságban mindent eldöntő kérdéssé vált, hogy hány forintra nőtt a termesztés önköltsége és a nyomott felvásárlási árakkal lehet-e nyereséget termelni.
Meddig zuhan?
Az étkezési búza nettó termelői ára 16 százalékkal, tonnánként 95,3 ezer forintra csökkent itthon az egy évvel korábbihoz képest. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint a takarmánybúza tonnánkénti ára 91,7 ezer forint (18 százalékkal lett alacsonyabb). A takarmánykukorica viszont alig 5 százalékkal lett csak olcsóbb az előző évhez képest, amelyért március első hetében 96,8 ezer forintot fizettek. Jó hír az állattartóknak, rossz a növénytermesztőknek, hogy a prognózis a határidős jegyzések alapján további árcsökkenést vetít előre. Fordulatot ígér azonban, hogy a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzése szerint a háborúval sújtott Ukrajnában becslések szerint 40 százalékkal csökkent a 2023-as őszi búza területe az előző év azonos időszakához képest, így az idén sokkal kisebb termés várható.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ez most nagyban függ attól, hogy a gazda mikor, milyen áron vásárolta meg az input-anyagokat: azaz a műtrágyát, növényvédő szereket és a vetőmagot. Az őszi kalászosoknál tavaly is már hektáronként 430-470 ezer forint volt az önköltség, de az idén a szakember adatai szerint már 550 ezer-700 ezer forint között lesz. Félő, hogy a tavaszi vetésű növényekhez - a kukoricához, a napraforgóhoz és az őszi árpához szükséges - a növényvédő szerek árát legalább további 20-30 százalékkal emelik.
“Valószínű, hogy a kukorica vetésterülete csökken, de a napraforgó termeltetési szerződésekhez ajánlott tonnánként alig 170 ezer forintos felvásárlási ár sem túl csábító a gazdáknak…” - előlegezi meg az elnök.
Több termelő már jelezte az elnöknek, hogy az idén kihagyja a tavasziak - közöttük a kukorica - vetését, inkább pihentetni fogja a területet. Az idei termésű kalászosokra ugyanis tonnánként már csak alig 70-80 ezer forintért van kereslet. Ez alapján a már elvetett kalászosok zöme ebben a szezonban veszteséges lesz, mert nem tudja megtermelni a 6 tonnás “fedezeti pontot”. Hektáronként hat tonnánál nagyobb termésátlagot kellene elérni a növénynek ahhoz, hogy az önköltség felett jövedelmet termeljen.
Nem az ukrán import a baj
Az egy hónap múlva kezdődő vetés előtt a gazdáknak húsbavágó kérdés, hogy a jelenlegi árakkal és költségekkel az ukrán importtal versenyképes-e a kukorica termesztése. Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke szerint azonban ennek az összehasonlításnak így nincs sok értelme. Ukrajnában háború dúl, az értékesítési kényszer is lefelé nyomja a terményárakat. Ha a hazai gazdáknak ezzel kell versenyezni, esélytelenek! Más nemzetközi gazdasági folyamatokkal együtt a háború emelkedő költségspirált okoz. A tonnánként mintegy 80 ezer forintos értékesítési árral számolva hektáronként 7,5-9 tonnás hozamot kell elérni a nyereségességhez, de az egymillió hektár vetésterületen több év átlagában hektáronként csak 5,5-6 tonna kukorica terem itthon. E számok tükrében a gazdák - átlagos termelés szint alatti - fele már a szántóföldön megbukott. Ahhoz, hogy ne így alakuljon, az értékesítési áraknak tonnánként százezer forint fölé kellene visszaemelkedni, de ez, sem a tenyészidőszak alatti időjárás, nem tőlük függ.
A szakember szerint a hazai szántóföldi növénytermesztésnek azonban nem az ukrán háború és nem az ukrán import a baja! Ahhoz, hogy a kukorica az egymillió hektáros hazai termőterületének – a növény számára alkalmatlan legalább 300 ezer hektárnyi területről az össztermés veszélyeztetése nélkül – le tudjon vonulni, nagy ráfordításokra lenne szükség. Be kell fektetni a vízrendezésbe, a talajjavításba, politikai és termelési szemléletváltozásba, termelői (és „ágazati”) tudásba, kutatási háttérbe és tanácsadásba, a termelői szervezettség (elsősorban gazdasági) feltételeinek megteremtésébe is.
A kukoricatermesztés hektáronkénti szűkített önköltsége már tavaly is több mint félmillió forint volt az Mfor.hu által megkeresett kisalföldi 5500 hektáros nagygazdaságban. Széplaki Tamás, a cégcsoportot irányító szakember azonban az idén már hektáronként 700-750 ezer forintos önköltséggel számol. Hektáronként így több mint 8 tonnás gazdasági átlagot kellene elérni, hogy ne legyen veszteséges a kukorica, de tavaly, az aszályban csak 7 tonna termett. A kockázatok miatt ezért a kukorica területét az öt évvel ezelőtti felére, 600 hektárra csökkentette a gazdaságban. Inkább a kisebb műtrágya- és növényvédőszer-igényű olajtökkel és a szójával próbálja a kukoricát felváltani.
“Oda kell figyelni a beszerzésekre, a technológiára, át kell állni az okszerű, “helyspecifikus” növényvédelemre” – sorolja a műhelytitkokat a szakember.
De Széplaki Tamás szerint nemcsak az ukrán gabonával van itthon baj. A koronavírus-járvány és a háború és az éghajlatváltozás okozta aszályok miatt is új gazdálkodási feltételeknek kell megfelelni. Erre – azt tapasztalja – az öntözés sem mindig megoldás. Óriási költség, amivel csak 20-25-30 százalékkal lehet a hozamokat növelni, és az infrastruktúra kiépítése 50-100 hektárra is többmilliárd forintos befektetés. Csak akkor szabad vállalni, ha hosszú távra lehetne előre tervezni, de a mostani háborús gazdasági kilátások nem ilyenek a szakember szerint…
A gyors uniós tagságra készülő Ukrajnából érkező olcsó import égető változásokat sürget tehát itthon is. Az ukrán termény nemcsak az árában, önköltségében is világbajnok. Az odatelepült tőkeerős külföldi – egyebek között holland, dán, ausztrál – és helyi nagybefektetők hatalmas, akár több százezer hektáros latifundiumokban a legmodernebb precíziós technológiával, a magyarnál sokkal hatékonyabban termelnek a világhíres ukrajnai csernozjom talajon… Ráadásul az Egyesült Államok szakmai csoportjai is 44 millió dolláros logisztikai befektetésekre készülnek Ukrajnában, a Duna-menti kikötőkben, hogy további 3,35 millió tonnával felpörgessék az ukrán gabonaexportot.
Itt az idő a főleg gabonára és terményexportra berendezkedett hazai növénytermesztésben a markáns szerkezetváltásra. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez tehát a lehető legjobbkor jön majd – a megemelt önrész mellé – több milliárd forint összértékben az uniós támogatás, ha a jogállamisági eljárás ellenére még időben megérkezik.
Kimaradunk a támogatásból
A vámmentesség meghosszabbítását szorgalmazza az Európai Bizottság Ukrajnának. A szomszédos EU-tagok közül Bulgária, Lengyelország és Románia pedig összesen 56,3 millió euró rendkívüli uniós támogatást kap. Azonban a beáramló, sokkal olcsóbb importtal okozott piaci zavarokért, letört árakért adott támogatásból a “a cseh, a szlovák és a magyar gazdák kimaradnak” - sérelmezte Facebookon-oldalán Nagy István agrárminiszter, aki a döntést diszkriminatívnak és tévesnek minősítette. Azzal indokolta, hogy a rotterdami tőzsdei ár tonnánként 300 euró körüli, de itthon 217 euróra esett vissza.
