„Nem ukrán, magyar búza és kukorica termelőtől eladó: 100 Ft/kg.” Ilyen borsos áron, tonnánként 100 ezer forintért kínálja az Agroinform piacterén az idei termését az egyik nyugat-dunántúli gazda, és a térségben más termelő is ennyiért kínálja a malmi búzát akár kis tételben is. Az Alföldön kicsit olcsóbban, de így is 8 ezer forintért hirdeti mázsáját egy jász-nagykun-szolnok vármegyei másik termelő. Az árak alapján pár hét alatt sokat drágult a búza, hiszen az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer szeptember közepi adatai szerint az étkezési búza hazai termelői ára – áfa és szállítási költség nélkül – tonnánként még mindössze 73 588 forint, a takarmánybúzáé 72 520 forint volt.
Az áremelkedést a kereslet hajtja, mert az idei, közepes, valamivel több mint ötmillió tonnás országos termésnek a tavalyinál is rosszabb a minősége. Alig 20 százaléka lett csak étkezési minőségű, a négyötöde csak takarmánynak jó, miközben például a szomszédos Ausztriában fordított az arány: 20 százalék a takarmány és a többi étkezési minőségű.
A hazai árakra az is hatással van, hogy az unióban a tavalyitól jóval elmaradt, az előzetes adatok szerint 122 millió tonna lett az idei búzatermés. Főleg Franciaországban és Németországban csökkent jelentősen a hozam. A kenyérgabona határidős jegyzésára szeptember 23-án így tonnánként átszámítva 96 939 forintra emelkedett átmenetileg a párizsi árutőzsdén (MATIF).
Elszakadtak az árak
„Elszakadt egymástól a takarmány és a malmi búza ára” – tapasztalja Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. A malmok így csak a tavalyinál jóval drágábban tudták, tudják a szükséges alapanyagot megvásárolni. Hiába olcsóbb a takarmánybúza, a malmoknak a sütőipari vevők számára étkezési minőségű búzát kell őrölni. A szövetségi adatok alapján jelenleg, szeptember harmadik dekádjára, tonnánként 75-90 ezer forintos tartományba emelkedett itthon a minőségi étkezési búza felvásárlási ára. Sok feldolgozó már csak 80 ezer forintnál drágábban tudta megvásárolni az éves mennyiséget, de kénytelen volt, mert a piacon kevés van belőle.
Fotó: Pexels
Aki sokallja, vár, az lemarad, mert sorban állnak a nyugat-európai vevők is, hiszen egész Európában kisebb a kínálat.
Ezért jó hír, hogy ha drágán is, de a malmok még időben be tudtak vásárolni. Az már kevésbé, hogy a minőségi malmi búza tavalyinál magasabb ára okozta többletköltséget nem tudja lenyelni a malomipar. Nincs akkora nyeresége, így „ez a lisztárakban fog tükröződni” – előlegezte meg Pótsa Zsófia.
A drágább liszt pedig borítékolhatóan a sütőipari termékek árára is hatással lesz, de hogy milyen mértékben, ezt a szakember előre nem tudta megbecsülni.
Billeg a kukoricamérleg
A szövetség tagjainak azonban a búzánál sokkal nagyobb gondot okoz az idei aszályok után a takarmánykukorica (ami hatással lesz a takarmánybúza árára is).
Bár a betakarítás még javában tart, már látszik, hogy a megszokottnál jóval kevesebb lesz a termés és ennek jelentős része toxinnal fertőzött.
A szövetség szerint az idén import nélkül nehéz lesz egyensúlyba hozni a hazai kukoricamérleget. A friss adatok alapján a Gabonaszövetség 4,8-5 millió tonnára becsüli az országos termést. A szűkös és nem megfelelő minőségű alapanyagkínálat miatt kénytelen lesz visszafogni magát a feldolgozóipar. A takarmányipar, a kukorica helyett máris több takarmánybúzát és árpát használ fel a receptúráiban. A laboratóriumi vizsgálatok már kimutatták, hogy a betakarított termés jelentős része aflatoxinnal fertőzött, így – a határérték feletti tételeket – nem lehet takarmányozási célra felhasználni.
Az üzemanyagba keverendő bioetanolt lehetne a toxinos kukoricából gyártani, de ehhez a melléktermékként keletkezett takarmányt (DDGS+ CGF), meg kell semmisíteni.
A kukoricamizéria idején persze most jó lenne, ha a magyarországi feldolgozók, állattartók hozhatnának be kukoricát, de ezt a magyar importkorlátozó jogszabályok nagyban akadályozzák. A szállítási költségekkel kalkulálva a szakember szerint jelenleg amúgy sem lenne olcsóbb a tiltott ukrán kukorica a hazainál.
Ukrajnában ugyanis szintén kevesebb búza termett, az étkezési minőségben a magyarországi közelébe nőttek az árak, a 15 millió tonnás export igy ötödével kisebb lesz mint az előző évben.
A hazai feldolgozók jobb híján Lengyelországból tudnásznak kukoricát behozni, de az ukrán importstop érdekében elrendelt nyilvántartási rendszer miatt ez is nehézkes. A külföldről behozott valamennyi gabonatételt ugyanis külön le kell jelenteni a hatóságoknál.
Kevesebb, de elég…
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az idei mindössze 864,5 ezer hektár őszi búzaterületen az országos termésátlag hektáronként mintegy 5,8 tonna. Ez kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagát, jelentette be korábban Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére. A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az egy kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – előlegezte meg az államtitkár.
Egy kiló fehér kenyér kiskereskedelmi beszerzési ára szeptember közepén (2024. 37. héten) egy hét alatt –szűk egy százalékkal – máris 480 fölé emelkedett az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer adatai szerint.
