Mint közleményükben írják, a magyar baromfi ágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat.
Évente mintegy 700 ezer tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag termelés szintjén mintegy 500-550 milliárd forint értéket állít elő.
A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból 12,68 százalék volt, mely érték nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27,11 százalék). A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazatok intenzív növekedésének tudható be.
Bár a teljes pulykaágazat nehéz időszakot tud maga mögött, a szövetség elkötelezett abban, hogy felkutassa és megtalálja azon ágazati kitörési pontokat, mellyel a pulykát és minőségi termékeit újra népszerűvé, kedveltté tehetik a fogyasztók körében.
Mint írják, Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei között volt.
A 2003-2004-es években Izrael és az Egyesült államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst 7-7,5 kilogramm/fő éves fogyasztással. Becslések szerint ez az érték mára megfeleződött, így a fogyasztásunk az EU országok átlagos értékének tekinthető (EU27 3,7 kilogramm/fő/év).
A szakmai szervezet úgy látja, hogy a visszaesés összetett hatás eredménye, melyben komoly szerepe volt az elmúlt évek gazdasági következményekkel járó eseményeinek (COVID-19; orosz-ukrán konfliktus, energiaválság, az infláció stb.). Ezen események a prémium termékek (köztük a pulykahús) piacait is megviselték, így a kereslet mértéke is csökkent.
Az ágazati méretcsökkenés több mutatószámot szemlélve is egyértelműen látható. A szövetség taglétszáma a 2021-es 256-os értékről idén tavaszra 198-ra csökkent, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan csökkent (325-ről 269). A BTT adatbázisa alapján jelenleg pulyka tenyésztésre, nevelésre és hizlalásra ma 1.275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.
A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmány árai. Ez a 2021- es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot.
A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez.
A hazai élőbaromfi felvásárlás hosszú idősoros adatai egyértelműen az ágazat növekedését mutatják, ám a pulyka esetében az ágazat egészére vonatkozó növekedés nem igazolható.
Szemléletes adat, hogy míg 2002-ben az összes felvásárolt élőbaromfi 27 százalékát adta a pulyka, addig ez az arány 20 év után közel a felére csökkent.
Mivel az adatok a hazai vágó-feldolgozó üzemek élőállat felvásárlási mennyiségeit mutatják, abban nem szerepel a külföldi élőállat értékesítés.
Hazánk élőpulyka előállítása 7-7,5 millió darab/év, melyből várhatóan idén 5,5 milliót hazai vágóüzemekben dolgoznak fel.
A szövetség úgy véli, hogy a pulyka mindig is a prémium minőségű, ugyanakkor még a fogyasztók jelentős hányada számára elérhető árú húsok közé tartozott. Közismerten magas táp- és biológiai értéke magasabb árszintre történő pozicionálást tesz szükségessé, ezért a közelmúltbeli és mostani gazdasági események következtében sok vásárlót veszített.
Az ágazat a problémák orvoslására a növekedés és fejlődés lehetőségeit keresi a termékpálya különböző területeinek szakértőivel, lévén a közös gondolkodásban mindenkinek megvan a maga szerepe, a tenyésztőcégektől a vágó-feldolgozó üzemekig.
A szövetség szerint szükséges meg teremteni azt a közös fórumot, ahol a tenyésztőcégek be tudják mutatni a „jövő pulykáját”, a tenyésztési programjaik eredményeit.
Ezen eredményekhez kell igazítani a keltetés, keltetői kezeléseket, valamint a termelés (nevelés és hizlalás) technológiai fejlesztéseit, takarmányozási programját, s a szövetség úgy látja, hogy folytatni kell az új, a változó fogyasztási igényekhez alkalmazkodó termékek fejlesztését és le kell követni a globális élelmiszeripar innovációit a vágó-feldolgozó üzemek esetében is.
Itt nemcsak a friss húsok, hanem a késztermékek és konyhakész termékek piacán is keresni kell a termékfejlesztés új, innovatív megoldásait és nem utolsó sorban marketingtevékenységgel emelni kell a pulykahús termékek imázsát, növelni fogyasztását.
Ezzel valósítható meg egy gazdaságosan és fenntartható módon működő pulykaágazati modell, melyben a hazai ágazati szereplők is (köztük a vágóhidak, keltetők, előnevelők és hizlalók) egyaránt képesek működni, áll a Magyar Pulykaszövetség közleményében.
