Fő a fejük a borászoknak! Ezzel kezdi ágazati értékelését az Erste Agrár Kompetencia Központ. A tavalyi aszály után ugyanis idén a gombák és a kártevők keserítik a borászok életét. A termést nagy költséggel kellett védeni, és a csökkenő borkereslet miatt is kérdéses, nyereséggel zárhatják-e az évet.
Bár a következő hetek még hatással lesznek a minőségre, összességében közepes termésre és évjáratra lehet számítani. "Eddig vegyes a kép, de vannak kifejezetten jó hozammal kecsegtető dűlők is" – csillantja fel a reményt Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
A hazai szőlőterület 2015 óta tartó csökkenése az idén is folytatódik, amely már nem éri majd el a 57 ezer hektárt (egész pontosan: 56 265) a központ értékelése szerint. A tavalyinál jobb időjárás hatására azonban – nagyobb átlaghozamokkal – az össztermés is egy-másfél százalékkal több: 418-420 ezer tonna lehet. A szakértők úgy vélik, hogy a szőlő termelői ára idén átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedhet.
Miklós Csabi móri borász úgy becsüli, a termés 15 százalékát vitte el a szőlőjében a tavaszi peronoszpóra-fertőzés, de a csapadékos vegetációs időszak is nehezítette a dolgát. Azt tapasztalta a belföldi vendéglátásban is, hogy visszaesett a borkereslet. Különösen a közepes testű fehér boroké, viszont a helyi értékesítésben lát lehetőséget, mert ebben a jó rendezvényeikkel és a programjaikkal növelni tudták a forgalmat.
Egy héttel későbbi szüretre készül az idén Soltész Gergő, az egri Ostoros Családi Pincészet vezetője, a hűvösebb tavaszi időjárás miatt. A tavalyi aszály után, a növénybetegségek gyors terjedése miatt ő sem mert jóslásba bocsátkozni az idei termésről a központ kérésére. Bár az Ostoros 2023 első félévében két számjegyű volumenbővülést ért el az Irsai Olivér boruk Challenge du Vin nemzetközi borversenyen elért óriási sikerével, mégsem felhőtlen az öröme. Mint minden borász, Soltész Gergő is érzi a csökkenő európai és hazai kereslet hatását.
Húsz év legerősebb járványa
A Szekszárdi Borvidéken viszont egyenletesen oszlott el a csapadék az idén, a nagy viharok is elkerülték a területet. Bősz Adrián borász szerint ugyanakkor a borvidéken az elmúlt 20 év legerősebb peronoszpóra-járványával küzdöttek meg a gazdák, és a lisztharmat is veszélyeztette a termést. A kompetencia központ felmérésében úgy értékelte, hogy a megdrágult inputanyagok, és a többletvédekezés költségei is jelentős anyagi terhet rónak a termelőkre, amelyet a piacokon szinte lehetetlen érvényesíteni. "Szekszárdon a termés minősége jónak ígérkezik, mennyiségében viszont elmaradás várható a borvidék egészét tekintve" – mondta a borász.
Csak a fehér kell, meg az innováció
A szakértők szerint a piac elmozdult a fehér borok, illetve a pezsgők felé, inkább csak a könnyebb vörösborok iránt nő az igény. Fórián Zoltán úgy látja, hogy – a gyümölcsös, fiatalos italok széles választékával versenyezve – a borok piacán is egyre nagyobb az igény az innovációkra. "Ráadásul a borászok életét nehezíti a szabályozás is: januártól a kötelező üvegvisszaváltási rendszerrel is meg kell küzdeni, miközben változnak a címkézési szabályok is" – emlékeztet a vezető agrárszakértő. Az év végétől ugyanis a boros címkéken is fel kell tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek a borok és pezsgők esetében.
Igyál öcsém!
Megoldást kell találni az ágazat egyre nagyobb kihívásaira! Nagy István agrárminiszter is ezzel szembesítette a szebb napokat is látott borászokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) új elnökségének júniusi alakuló ülésén. Hosszan sorolta az égető feladatokat. Például – a munkaerőhiány kezelésére – automatizálni kell, közben persze alkalmazkodni is a változó éghajlati viszonyokhoz. Mindenekelőtt meg kell oldani a termelést nehezítő "aránytalan környezetvédelmi uniós szabályozók kérdését", az exportpiacokon pedig több bort kellene értékesíteni és javítani az ágazat jövedelmezőségét, no meg a szőlészek és a borfelvásárlók viszonyát. Ennél is sürgősebb követni a változó fogyasztási trendeket, népszerűsítve a fiatal fogyasztók körében a mértékletes, minőségi borfogyasztást.
Mindez persze nem volt újdonság Frittmann Jánosnak, a nemzeti tanács élére frissen megválasztott soltvadkerti borásznak, aki még a miniszteri értékelésnél is borúsabb képet festett a hazai borászatok helyzetéről és kilátásairól.
Módosul a kifizetési kérelmek benyújtása
A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború jelentős alkatrész- és nyersanyaghiányt okoztak a gépiparban. Emiatt az Agrárminisztérium az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból igényelhető borászati beruházásokban érintett termelőknek egy későbbi időszakot kíván megnyitni 2023 novemberében és decemberében a kifizetési kérelmek beadására. A kérelemben szereplő borászati gépek, technológiai berendezések szállítását és beüzemelését a szállítók több esetben nem tudják a korábban egyeztetett időszakban teljesíteni. 2023. november 15. és december 21. között is benyújthatóak lennének.
A nemzeti tanács új elnöke korábban a Világgazdaságban arról számolt be, hogy válságos a borászat helyzete, az egyes borászatoknál el fog tűnni a nyereség, vagy növekszik majd a veszteség. Árat kellene emelniük, de nem tudnak, pedig az elmúlt évben csak az anyagjellegű költségeik 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni a borászok. A lap szerint ugyanis nagy a kiskereskedelmi láncok nyomása a piacra, miközben a bor- és szőlőtermelőkre nemhogy az ármérséklés, még az áremelés elmaradása is végzetes lehet.
A kiskereskedelmi láncok pedig arra próbálják rávenni a borászokat, hogy csökkentsék az átadási áraikat – számolt be több borász, borászati cégvezető.
Kemény akciók
De a borászok még annyival sem növelték az áraikat, mint amennyivel a bekerülési költségeik emelkedtek. Így nem is tudnak most engedni.
Arról számoltak be, hogy egy-egy konkrét terméknek a beszállítói az árát csak a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, az üzletekben viszont ugyanazt akár 50 százalékkal is magasabb áron kínálták. Előfordult, hogy ezt a terméket „akciózta vissza” a lánc. Eközben, ha a borászatok nem tudják a szőlő átvételi árát emelni, félő, hogy sokan felhagynak a termeléssel és kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelik meg. Már most is gyakori, hogy a műveletlen szőlőkről a szomszédos területekre terjednek át a betegségek, ami ellen a gazdának védekezni kell, tovább növelve ezzel a szőlőtermelés költségeit. A megkérdezett borászok szerint szinte borítékolható, hogy a következő egy-két évben több száz hektárral tovább csökken a hazai szőlőterület.
Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos – aki a nemzeti bormarketing stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért is felel – még jóval a szüret előtt számolt be az első nehéz évéről a HNT honlapján. Elkészült ugyanis a stratégia.
Vénülő borivók
"Sajnos nagy a baj. Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudja az ágazat megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk" – előlegezte meg a kormánybiztos. Fórián Zoltán aggodalmával osztozva ő is megerősítette, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent. Ráadásul szétaprózott a fajtaszerkezet és elavultak az ültetvények. "Kommunikálhatatlanul sok termékkel rendelkezünk, problémás a termékalap, sújtanak bennünket a világpolitikai és világgazdasági válságok és az Európai Unió alkoholpolitikája is" – summázta a biztos.
A stratégia bemutatásakor szemléletesen úgy fogalmazott, hogy a magyar borágazat az utolsó órában van a csökkenő szőlőterület borfogyasztás miatt, az előretörő nemzetközi konkurencia szorításában. Hiszen nagyon erős a verseny, nemcsak a külföldi bor, hanem az egyéb alkoholos termékek jóvoltából.
A bajok ellenére számos lehetséges kitörési pontot is meghatározott, ezekre építette a borstratégiai célokat. "A legfontosabb cél az, hogy értékben és mennyiségben is érdemben növeljük a magyar boreladásokat, illetve, hogy a hazai és nemzetközi célcsoportunk körében radikálisan erősítsük az ismertségünket és elismertségünket" – fogalmazta meg újra a borászok sokévtizedes vágyát a biztos. A stratégia megvalósítására decemberben már meg is alapították a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, hogy élő és működő kapcsolatot építsen ki a borászokkal, rendszeresen ellássa őket a piacra jutást segítő adatokkal, információkkal, edukációs és kommunikációs segítséget is nyújtson, kampányokat és a vásárokon való részvételeket szervezzen.
Pedig a szerbekénél is több magyar érem termett a Decanteren
Összesen 57 országból, 18 250 nevezés érkezett az idei Decanter World Wine Award nemzetközi borversenyre, számolt be honlapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Eszerint Franciaország, Olaszország, Spanyolország mellett Ausztrália is rekordszámú aranyat nyert. A szűkebb régiónkban a szerb (103), a szlovén (195) és a horvát (358) érmek száma is nőtt. Magyarország összesen 146 érmet szerzett, ebből 3 platina, 11 arany, 54 ezüst és 78 bronz. A három platinából egy tokaji szamorodni (Gizella, 2017), kettő viszont száraz furmint (Oremus 2020 és Tokaj-Hétszőlő 2011).
Szerencsére máshol is ér el sikereket a magyar bor. Jó példa erre az a két aranyérem, amelyet Németország legrangosabb nemzetközi borversenyéről hozott el a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat. A 2023-as nyári Berliner Wein Trophyn ugyanis a 400 fős szakmai zsűri a Kéknyelűt, valamint az arborétum meghatározó növényéről elnevezett, olaszrizling és szürkebarát házasításával készült Cédrus Cuvée-t is a legjobbak közé választotta.
