12p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A települési adók közé tartozó földadót nemcsak, hogy jogszerűen vetették ki az önkormányzatok, de azt a kormányhivatalok rendszeresen ellenőrizték is. Az adófajta kormányzati kivezetése viszont eltérően érintené őket. Van, ahol a működés kerül veszélybe, másutt viszont ezt a bevételt a gazdálkodók érdekében, például földutak javítására fordították. Körképünk.

Valóban gondot okozna több kistelepülésnek is, ha a kormányzat eltörölné a termőföld megadóztatásának egyébként jogszerűen alkalmazott lehetőségét – ez derül ki azokból a válaszokból, amelyeket az érintett települések polgármesterei adtak lapunk kérdésére. Mint arról beszámoltunk, azok után, hogy az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely idén január 1-jétől földadót vetett ki, a kormányzat részéről ellenpropaganda indult, és az agrártárca azt közölte, már dolgoznak a földadó eltörlésének szabályozásán.

A kistelepülések polgármesterei már nem olyan boldogok, mint a gazdák, akiknek így csökken az adóterhelése. Körkérdésünkben érintett polgármestereket kérdeztünk arról, volt-e egyeztetés a kormányzat és településük között a földadóról, illetve arra is kíváncsiak voltunk, ha az önkormányzat elesik ettől a bevételtől, akkor azt milyen módon gazdálkodnák ki. (Meglepő, de a XXI. század derekán még mindig van Magyarországon olyan település, amelynek nincs az interneten közzétett, nyilvános e-mail címe.) A polgármesterek válaszai szerint a földadót nemcsak jogszerűen vetették ki, de azt a kormányhivatalok rendszeresen ellenőrizték is. Hogy ez az önkormányzatok költségvetését mennyire érinti, arra eltérő válaszok születtek.

A spekulánst adóztatják

Takács Lajos, Dénesfa független polgármestere lapunknak azt mondta, ők harmadik éve vetik ki ezt a közterhet. Mivel kicsi településről van szó, náluk nincsenek cégek, így helyi iparűzési adót nem tudnak bevezetni, emellett pedig a kormányzat a gépjárműadót is elvette az önkormányzatoktól. Konkrétan azért vetették ki a termőföldadót, mert egy, az ország száz leggazdagabb embere közé tartozó személy

a több mint nyolcvanéves anyósa nevére megvásárolt több száz hektár termőföldet Dénesfán.

Ezt a településvezető által megnevezni nem kívánt, de Dénásfától több száz kilométerre élő milliárdos a két-három településsel arrébb székelő cégeinek bérbe adta, a több száz lóerős gépekkel, soktonnás trágyaszóróikkal viszont a falun keresztül haladnak, ami a falu népének ellenállását váltotta ki. A polgármester azt mondta, ekkor jött az ötlet, hogy ha már széttapossák a falu útjait, akkor fizessenek valamennyit a településnek, az érintett vállalkozó pedig szó nélkül le is perkálja a körülbelül 800 ezer forintot. Takács Lajos szerint ezzel a falu lakosait le lehetett nyugtatni, például az első évi földadóbevételből a temetőt tudták térkövekkel borítani. A településvezető nem is érti, miért van a termőföldadó elleni felbuzdulás, hiszen – mint mondta – minden tevékenység adóztatva van. Úgy véli, a gazda védve van, hiszen aki saját maga műveli a földjeit, az nem adóztatható.

„Mi abban a rossz, ha az a több száz hektárnyi termőföld meg van adóztatva, amelyet a spekuláns megvesz az anyósa meg akárki nevére?”

– vetette fel Takács Lajos, aki azt is hozzáfűzte, ők a rendelet hatálya alól kivették a helyi lakos termőföld-tulajdonosokat is. Úgy véli, a jogszabály szerint azt lehet ezzel az adóval sújtani, aki nem maga használja a termőföldet. A polgármester azt mondja, ha elesnek a termőföldadóból származó bevételtől, akkor ki fognak találni valami egyéb megoldást, például útadót, mert – mint fogalmazott – a dénesfai emberek nem viselhetik el, hogy amikor a Magyar Falu Programban milliókat költenek az útjaikra, akkor „a négyszáz lóerős traktorokkal csak úgy széjjeltapossák”.

A földadó önerő volt a pályázathoz

Ugyancsak arra hívta fel a figyelmet egy, a nevét és települését megnevezni nem kívánó független polgármester, hogy a földadó nem a földet megművelő gazdákat, hanem a földtulajdonosokat sújtja. Felidézte, a közteher kivetésekor a településen tiltakozást szerveztek a földadó ellen, ami szerinte „inkább ellenszenvet váltott ki a helyi lakosság körében”, ugyanis a tiltakozás vezére nem is gazdálkodó volt, hanem „csak” földtulajdonos, tehát az adó alanya. A településvezető közölte azt is, a tiltakozók levelet is írtak a néhai Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely az önkormányzat jogszabálykövető rendeletét hozta meg. Hozzátette, az önkormányzati rendeletet a Kormányhivatal törvényességi osztálya is vizsgálta és mindent rendben találtak. A településvezető lapunknak úgy nyilatkozott, a tiltakozás nyomán a lakosság részéről figyelem fordult a témára, így neki lehetősége volt elmondani egyebek mellett azt, hogy a saját földjén gazdálkodást folytató mentesül az adó megfizetése alól, mert ő leró iparűzési adót.

„Viszont a mezőgazdasági tevékenységet nem is folytató földtulajdonos csak tartja a markát a nem kevés földhaszonbérleti díjért, amely a vonatkozó jogszabályok értelmében adómentes jövedelem abban az esetben, ha a határozott időre kötött földhaszonbérleti szerződés az 5 évet nem éri el”

– emelte ki a polgármester. Megjegyezte, a földhaszonbérletből származó bevétel a személyi jövedelemadó (szja) szerint adózik az 5 évnél hosszabb szerződések esetében és ez az az adó az önkormányzatot illetné meg, ám amióta ő a polgármester, a településen földhaszonbérleti jövedelem után soha senki nem fizetett ilyen jogcímen személyi jövedelemadót. A polgármester zárójelben azt is hozzátette, a több száz hektárral rendelkező földtulajdonosok kihasználják azt a kiskaput, hogy 5 évnél rövidebb földhaszonbérleti szerződéssel mentesülnek az szja fizetése alól, ugyanis az 5 év lejártát követően újrakötik a szerződést. A település első embere azt is megjegyezte, a földtulajdonosnak jóval alacsonyabb így az adóterhelése, mint ha a bérbeadásból származó jövedelme után szja-t kellene fizetnie.

A tulajdonosok a földadóval még mindig jobban járnak, mint ha személyi jövedelemadót kellene fizetniük. Fotó: Depositphotos
A tulajdonosok a földadóval még mindig jobban járnak, mint ha személyi jövedelemadót kellene fizetniük. Fotó: Depositphotos

A település költségvetését érintő kérdések kapcsán a polgármester rámutatott, bár az önkormányzat költségvetésében a 4-4,5 millió forintos földadóbevétel nem nagy összeg, ha egy pályázat például 10 százalék önerőt kíván, akkor ebből az összegből 40-45 millió forintot tudnának csinálni, vagyis „minden apró forintnak helye van”.

A polgármester a kieső bevételek pótlását érintő kérdésünkre még nem tudott konkrét választ adni. Mint fogalmazott, „valahogy a vadászat irányába járnak a gondolataim”, elképzelése szerint

a vadászati jog jogosultján „kellene fogást találni”.

Koncz Imre, aki a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben Füzesgyarmat polgármestere, szűkszavú válaszában arra emlékeztetett, ők 2015 óta élnek a földadó kivetésének lehetőségével. A városvezető rámutatott, ha ezt az opciót jogszabályban tiltanák meg, az évi 17,5 millió forint bevételkiesést okozna a számukra, amit csak „új adónem bevezetésével vagy a jelenleg kivetett adók mértékének növelésével” tudnának pótolni.

A földutakat tették rendbe a földadóból

Részletesen beszámolt a földadó idei kivetésének hátteréről Mikola Gergely, Encs független polgármestere. A városvezető felidézte, hogy 2021-ben kezdték előkészíteni a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletük módosítását, amelyet 2022 novemberében, felgyorsítva a folyamatokat, az önkormányzat képviselő-testülete több körben tárgyalt. Hangsúlyozta, az elfogadás előtt vizsgálták a vonatkozó bírósági és kúriai döntéseket is, így például tudták, hogy a Kúria állásfoglalása alapján a mezőőri járulék is kvázi közteherviselésnek tekinthető, így a települési adó kivetése termőföldekre és a mezőőri járulék megfizettetése kettős adóztatást jelenthetett volna. Encsen azonban nem volt érvényben termőfölddel kapcsolatos járulék- vagy adófizetési kötelezettség a kivetés időpontjában – húzta alá. Mikola felidézte, hogy a másik bizonytalan álláspontjuk az volt, hogy kire is vonatkozzon a földadó. Bizonyos feltételek teljesülése mellett a magántulajdonos őstermelői tevékenységet folytatva vállalkozónak minősül-e? Az encsi városvezető is rámutatott, hogy ha igen, akkor e magánszemélyekre (őstermelőkre) nem vonatkozhat a termőföld után fizetendő adó, hiszen a települési adó egyrészt a törvény szerint vállalkozói minőségben nem vethető ki, másrészt az általuk akkor megfizetendő iparűzési adó a termőföldből keletkezik, így közvetve, de adóztatva lenne a vagyoneleme után keletkező bevétele is.

Mikola Gergely emlékeztetett, az Encset környező településeket megfigyelve látták, 2016. január 1-jétől többen is bevezették ezt az adónemet, és 2022. november végéig ebből senki nem csinált problémát. Elárulta, 2023 elején egy, a választókerületben megrendezett fórumon a Belügyminisztérium államtitkára részére tett fel kérdéseket a települési adóval kapcsolatban, aki azt válaszolta, hogy

a jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi a települési adó kivetését „még úgy is, hogy a jelenlegi politikai környezetben a kormányzat nem minden esetben ért egyet e adózási formával”

– idézte az államtitkárt a városvezető.

A polgármester lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a befolyt földadót azzal a feltétellel fogadta el a képviselő-testület, hogy az abból származó bevételeket – ahogy a törvény is rendelkezik – csak településfejlesztési és szociális feladatok ellátására költhetik. Így például a város a közel 1800 hektár termőföld után kalkulált évi 12-15 millió forint adóbevételt az első időszakban szinte teljes egészében földutak rendbetételére, mezőgazdasági termeléssel összefüggő önkormányzati karbantartási, fejlesztési feladatok ellátására fordítaná. „Ezek a fenntartási feladatok az önkormányzatok kötelező teendői közé tartoznak, de feladatalapú támogatást nem vagy nagyon csekély összegben kapunk rá, így azokat az önkormányzat önhibáján kívül, szűkös anyagi források okán nem tudja ellátni” – húzta alá Mikola. Aki arra is rámutatott, hogy ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy kivezeti a települési adó hatálya alól a termőföldek megadóztatásának a lehetőségeit, akkor az önkormányzatnak a kieső bevételek pótlására vagy kiadáscsökkentésre nem kell készülnie, hiszen

a költségvetésükben tervezett adóbevételt olyan fejlesztésekre fordították volna, amelyek a mezőgazdasági termelők hosszú távú eredményességét javíthatnák, és amely így forrás hiányában nem fog tudni megvalósulni.

„Saját bevételeink terhére a működés finanszírozása helyett nem tudjuk átcsoportosítani, s valószínűleg ezen feladatokra sem fogunk többlet feladatalapú támogatást kapni a központi költségvetésből” – mutatott rá a kihívásokra a városvezető. „Encs Város Képviselő-testülete elfogadja és megérti majd, ha megszületik a döntés a kivezetésről, azonban az érintett fejlesztésekre szükségesnek látja az állami feladatalapú támogatások bővítését” – zárta szavait a város polgármestere.

Encsen a mezőgazdasági használatú földutakat is a földadóbevételből tennék rendbe. Fotó: Pexels
Encsen a mezőgazdasági használatú földutakat is a földadóbevételből tennék rendbe. Fotó: Pexels

Szintén a földadórendeletük törvényességére hívta fel a figyelmet Schnobl Ferenc, Újbarok független polgármestere. Mint lapunknak fogalmazott, a rendelet megalkotásakor minden törvénynek és jogszabálynak megfelelt a rendeletük, ami mellesleg a mai napig nem jogsértő. Majd hozzátette, „a rendeleteket a kormányhivatal is vizsgálja és ellenőrzi”. Hangsúlyozta, hogy az illetékes hatóság a mai napig nem élt törvényességi felhívással hivataluk felé, de amennyiben ezt megteszi, úgy természetesen sor fog kerülni egyeztetésre. Azt is megjegyezte, hogy ha szükséges, az önkormányzatuk felülvizsgálja és megteszi az intézkedéseket, és

megkeresi a megfelelő módosítást a bevételek pótlására.

„A lehetőségeket fel kell térképezni és csak azután döntünk arról, hogy minmálisan vagy egyáltalán ne növeljük-e a lakossági terhet” – vázolta fel elképzeléseit a település első embere.

Acsád polgármestere, az ugyancsak független Kovács Bernadett is arra helyezte a hangsúlyt válaszában, hogy a településen kivetett földadó törvényes. „Az illetékes Kormányhivatallal egyeztettünk és nem találtak kivetnivalót a rendeletben. Önkormányzati rendeletalkotás kérdésében az illetékes Kormányhivatallal szoktunk egyeztetni” – válaszolta lapunk kérdésére. A költségvetés tekintetében pedig meglehetősen borúlátó a polgármester asszony. Válaszában úgy fogalmazott, Acsádon „minden lehetséges kiadáscsökkentést megtettünk”. Hangsúlyozta,

a települési adót a gépjárműadó pótlására vezették be.

Rámutatott arra is, hogy a településen nincs jelentős ipari tevékenység és a helyi iparűzési adó bevezetése nem jelentene azonnali bevételt Acsádnak.

Adóemeléssel pótolná a fideszes polgármester

Ahogy azt lapunk feltárta, a kormányzati propagandával ellentétben nem csak ellenzéki vezetésű településeken vetettek ki földadót. Sőt, lapunk tucatnyi olyan önkormányzatot talált, ahol ezt a közterhet kormánypárti polgármester vezetése alatt vezették be a helyi jogrendbe.

Hogy önkormányzati szinten mennyire mások a viszonyok, mint az országos nagypolitikában, arról Baracska fideszes polgármesterének, Szőlősy Bélának a válaszai is sokat elmondanak. A kormánypárti községvezető elárulta, önkormányzati szinten nem egyeztettek sem a kormányzattal, sem az agrártárcával, holott a termőföldadó kivezetése körülbelül 7 millió forint bevételkiesést eredményezne Baracskának. A település polgármestere megjegyezte, ezt az összeget a magánszemélyek kommunális adójának „jelentős mértékű” megemelésével tudnák pótolni, ugyanis kiadáscsökkentésre „a jelenleg is feszes költségvetésben már nincs lehetőség”.

Barna István, Csécse független polgármestere szintén a földadó törvényes voltára mutatott rá. Mint mondta, ők 2015 óta alkalmazzák a földadót, amit egyszer, a Kormányhivatal törvényességi felhívására módosítottak. Hangsúlyozta, a településen egyáltalán nem volt semmilyen zúgolódás a közteher ellen. Lapunknak azt mondta, a település költségvetésében a 2-2,5 millió forint nem eget rengető tétel, de azt egyelőre nem tudja, hogy ha ki kell vezetni, akkor miből fogják pótolni az így kieső bevételt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!