9p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Amint arról már beszámoltunk, több vármegyében esett tavaly a szántó átlagára. A gazdálkodási nehézségek, veszteséges termesztés miatt lapunk által megkérdezett agrárszakértő további árcsökkenésre számít.

A sokéves drágulás után meglepő adatokat közölt a napokban az Agrotax Kft. tavalyi földpiacról készített elemzése. Békéstől Csongrádon át Somogyig öt vármegyében jelentősen csökkent, Veszprém vármegyében 11,6 százalékkal esett a szántók átlagára.

Vége a termőföld drágulásának?
Vége a termőföld drágulásának?
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettesét nem lepte meg az árcsökkenés, mert veszteségessé vált a szántóföldi növénytermesztés. Ennek következtében tovább csökken azok száma, akik mezőgazdasági termelésből akarnak megélni. A földpiaci kereslet – részben a termelés jövedelmezőségének romlása, részben a növekvő árak következtében – egyre inkább azon befektetők irányába tolódik el, akik aranykalászos gazdatanfolyammal váltak “földművessé”, de eszük ágában sincs ezt a földet megművelni, befektetésként tekintenek rá. Ők általában valakivel megműveltetik a területüket, de az elszámoláskor például őstermelőként viselik a termelés kockázatát, azaz fizetnek a különböző munkaműveletekért, majd eladják a terményüket.

Ezt az állítást támasztja alá a Magyar Államkincstár kifizető ügynöksége – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – csökkenő ügyfélköre is. Az MVH-nál mintegy 170 ezer egy hektárnál nagyobb területen gazdálkodó mezőgazdasági termelőt tartanak nyilván. Ezekből mindössze 10 ezret meghaladó a jogi személy, a többi egyéni gazdálkodó, őstermelő. E körben a „befektetői tulajdonszerzés” válik egyre inkább jellemzővé, amit az is bizonyít, hogy nem csökken, hanem folyamatosan nő a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók létszáma. 

A ráfizetés megöli a földpiacot

Sok éven át jó üzlet volt a növénytermesztés, az egyéni és a társas agrártermelői körben ezért is volt nagy a kereslet a földbérletre. Ezt tükrözi, hogy a bérleti díjak már meg is haladták a földalapú támogatás összegét. Máhr András szerint azonban mára “ez a business is bedőlt”. 

Tavaly hektáronként átlagosan 100 ezer forint veszteséget okozott a gabona- és az ipari növények termelése. “Ha ehhez hozzászámoljuk a hektáronkénti átlagosan 80 ezer forintos földbérleti díjat, horribilis lett a ráfizetés” – magyarázza az érdekképviseleti vezető, miért lett kisebb a termelők körében a föld iránt a kereslet.

Ma már csak az tud a szakember szerint földet venni, aki mögött ott a családi gazdaság, vagy olyan szolgáltató cég áll, amely megműveli a területet, illetve – a jövőbeni földár-növekedés reményében – vállalja a következő évek termelési veszteségeit. 

Idén is veszteséges lesz

Miközben itthon az EU-s államok között a legnagyobbak a növénytermesztés költségei, a terményárak a legkisebbek. Veszteséges a termelés, ezért egyre nehezebb a termőföldet újra bérbeadni. A kistermelők – becslések szerint – egytizede már fel is hagyott a gazdálkodással. Az átlagos bérleti díjak 2022-ben a szakember szerint még emelkedtek, mert az 5-10 évvel ezelőtt kötött bérletek – ahol a díjak még alacsonyabbak voltak – folyamatosan járnak le. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy míg 2022-ig folyamatosan nőttek az újonnan kötött bérletek esetén a bérleti díjak, ez a tendencia megtört. A 2023-ban újrakötött szerződésekben már stagnált, illetve csökkent a bérleti díj. Ez az oka, hogy az Agrotax földpiaci elemzése az előző évinél még 11,7 százalékkal nagyobb: hektáronként 96 756 forintos átlagos bérleti díjakról számolt be. 

A befektetői kereslet azonban továbbra is húzza a piacot, mert a magyar földárak még messze elmaradnak az uniós átlagtól. Ez alapján a hazai áraknak még növekedni kellene, így továbbra is jó üzlet és biztonságos tőkebefektetés lehetne földet venni. Egyre nagyobb gondot okoz azonban Máhr András szerint, hogy a megvásárolt földet valakinek meg kell művelni.

Még mindig jobb, mint az állampapír

A termőföld a rendszerváltás óta jó üzlet Magyarországon. Akkor aranykoronánként legfeljebb 3 ezer forintért lehetett földet venni, azaz egy átlagos minőségű föld ára 21 ezer forint körül volt. Ma már az ár hektáronként több mint kétmillió forint. “Semmilyen befektetésnek nem volt ekkora növekménye. Aki ehelyett állampapírt vesz, megérdemli” állítja Máhr András. Ráadásul piaci alapon, hosszú távon akár itthon még a jelenlegi duplájára is fel fog menni, ha csak Európa-szerte nem kezd valamiért zuhanni a földár. Az elkövetkezendő években azonban csak az fog tudni földet venni, aki hajlandó és képes a hektáronkénti minimum 100 ezer forint veszteség elviselésére. 

Korábban a befektető méltán bízhatott abban, hogy a megvásárolt földjét szolgáltatásként valaki megműveli. Így ő – mint földműves vevő – eleget tud tenni a vételhez kapcsolódó törvényi kötelmeinek, miközben jövedelmet is realizál. Tavaly óta azonban jelentősen csökkent azon gazdálkodók száma, akik erre a szolgáltatásra vállalkoznak. Aki még hajlandó erre, elvárja, hogy a földtulajdonos fizesse meg neki a műveléssel járó költségeit: a műtrágyát, a talajmunkát, a vetést, a növényvédelmet. Korábban jellemzően a termelésre vállalkozó meg is vette a megtermelt terméket, és összességében a „végelszámoláskor” a bérleti díjnak megfelelő haszon maradt a megbízónál. Ma már a termény megvételre egyre kevesebben vállalkoznak, és ha a megbízó végül valahogy el is tudja adni, hektáronként jellemzően több, mint 200 ezer forint veszteség lesz az éves eredmény. “Ez a helyzet előbb-utóbb megölheti a földpiacot” – mondja Máhr András.

Menekülnének a kistulajdonosok?

A kialakult helyzetben előbb-utóbb óhatatlanul be fog következni, hogy a gyengébb minőségű földek bérbeadása ellehetetlenül, a bérleti díjak folyamatosan csökkennek. Ez különösen a kistulajdonosokat abba a helyzetbe hozhatja, hogy művelés hiányában földjeik értékesítésére kényszerülnek. Ez tovább csökkenheti a földárat. Az “osztatlan közös” megszüntetésére indított állami program – a bekebelezések révén – szintén csökkenti a földárakat. 

A legrosszabb területek eladása miatt -– Békéstől Csongrádon át Somogyig, főleg Veszprém vármegyében – esett a szántók ára. A szakember a növénytermesztés vesztesége miatt is további árcsökkenésre számít. Máhr András szerint ugyanis a kicsik után már a nagyobb árutermelő gazdaságok is látványosan élik fel a tartalékaikat. Dönteniük kell tehát, hogyan tovább. Ha tömegesen hagynak fel a gazdálkodással az a bérleti díjat és a földárat is még lejjebb nyomja, ami társadalmi feszültséget is okoz.

“Most fogunk szembesülni azzal a ténnyel, hogy Magyarországon kétmillió földtulajdonos van, miközben az MVH-adatok szerint mindössze 170 ezer fő az aktív agrártermelő” – előlegezi meg a szakember.

Ráadásul ez utóbbiak száma tovább csökkenhet, mert a versenyképességükkel baj van. A napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keserűen utalt arra, hogy a – hazai mezőgazdaság fő piacát adó – magyar élelmiszeripar termelése az EU-ban a második legkevésbé hatékony.

Máhr András szerint ez a megállapítás a hazai mezőgazdaságra is igaz, amely – bár a rendszerváltáskor még az EU élvonalába tartozott – szintén az uniós rangsor végén kullog. Mára a lengyelek, szlovákok, csehek és románok is lehagytak a versenyképességben, Bulgáriával állunk egy szinten. A szakember szerint a visszaesést az agrárpolitika, a rossz földforgalmi törvény, a kisüzemek erőltetése okozza. “Miközben itthon jogi személy nem vehet földet és 1200 hektár a birtokmaximum, a követendő példaként létrehozott egyik magyarországi mintagazdaság 30 ezer hektáros, amely az állami földet – 20 év helyett 50 évre – az aktuális bérleti díj feléért megkapta” – emlékeztet a látványos agrár-paradoxonra Máhr András.

A piaci szereplők egy része abban a tévhitben él, hogy a jogállamisági eljárás miatt Magyarországra az uniós agrárpénzek sem érkeznek, és ezzel próbálják magyarázni a mezőgazdaságban kialakult válságot. De ez tévedés. Máhr András ezzel kapcsolatban jó hírrel szolgált. Az agrárpénzeket ugyanis nem érinti az Unió – magyar kifizetések felfüggesztését érintő – intézkedése. Sem a közvetlen kifizetéseket, sem a Vidékfejlesztési pályázati pénzeket. Ezek a források rendelkezésre állnak, a szokásos formában le lehet hívni itthon. 

Programhiba

“Követeljük, hogy mint Európa más országaiban, az igényelt támogatásokat azonnal fizessék ki! Még a tavaszi munkák előtt kapjuk meg a 2023-as egységes kérelemre járó támogatásokat, aminek eddig csak egy részét fizették ki.” Egyebek között ezt sürgette a márciusi, parlament előtti gazdademonstráció szervezője, Kernbaum Anita somogyi, lábodi termelő. Sok gazdának ugyanis csak a neki járó támogatások egy részét fizették ki, ezért veszélybe kerültek a tavaszi munkák. Máhr András szerint a késedelmet az e-gazdálkodási napló bevezetése okozta. Az eredeti jogszabály szerint az agrártermelőknek január 31-ig kellett elektronikus formában beadniuk a Gazdálkodási Naplót (eGN), amely határidőt előbb február 15-re, majd március 15-re módosítottak. 

Az e-gazdasági naplót azért vezették be, hogy ezen keresztül sok mindent tudjon ellenőrizni, intézni a hatóság, de amint azt Máhr András szerint a gyakorlat is bizonyítja, az eGN erre alkalmatlan. Ezt mutatja, hogy a beadott e-naplókat papíralapon kezdték ellenőrizni. Az alapvető problémát azonban az okozza, hogy mindaddig amíg – ugyan semmire sem használják –, de minden gazdálkodónál nincs elektronikusan legalább megnyitva a Gazdálkodási Napló, addig az úgynevezett AÖP nem fizethető ki. Ennek az az oka, hogy a támogatási rendszer alapvetően megváltozott.

A jelenlegi 2023-27-es uniós közös-agrárpolitikai ciklusban két részre osztották a korábbi (SAPS) földalapú támogatást: az Agro-ökológiai Program támogatására (AÖP) és az alaptámogatásra (BISS). Itthon az illetékesek arra számítottak, hogy az új rendszerben mindössze 2,5 millió hektáron élnek majd a termelők az agro-ökológiai támogatással, de négymillió hektárral jelentkeztek be. Mivel a szabályok szerint az AÖP-támogatásnak minimuma és maximuma is van, a központnak látnia kell, a jogosultaknak mennyi pénz jár, mennyit kell majd kifizetni. Amíg ezt nem összesítik, az alaptámogatást és az AÖP-öt sem tudják meghatározni. Erre legjobb esetben április végén, májusban kerülhet sor, azaz addig a támogatásokkal elszámolni nem lehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!