“Itt állunk, hogy végre meghallják a hangunkat, hogy megmutassuk: képesek vagyunk kiállni az érdekeinkért, ha azok a szervezetek, akiknek ez lenne a dolga, nem képesek minket képviselni”. Kernbaum Anita somogyi, lábodi termelő, a háromnapos fővárosi demonstráció szervezője, e szavakkal kezdte vasárnap délután a Parlament előtti rakparton a beszédét a gazdálkodók és méhészek képviseletében.
A szószéknek használt teherautó oldalán olvasható volt a gazdák 12 pontos követelése is, ugyanis a szektorban nagy a baj. “Tisztességesen dolgozunk, de az év végére üres a számlánk” - utalt a gazda a növénytermesztés veszteségességére. A vetőmagnak, a növényvédő-szereknek “horror” az ára, a gázolajé az egekben, miközben a terményeké tíz éves mélységbe zuhant. A gazdák helyzetét tovább nehezítik az elképesztő adminisztrációs terhek, amelyek - mint mondta - Európa más országában nincsenek.
“Nagy István agrárminiszter is elismeri, hogy 2023-ban átlagosan hektáronként több mint 90 000 forint volt a veszteségünk, de nem halljuk érdekképviseleti szervezeteinket, hogy hangosan felszólalnának a nehézségeink miatt” -
utalt a kormányközeli Magoszra a szervező, amelyet hiába hívott a rendezvényre. Ezért is követelnek a gazdák független, alulról építkező szakmai érdekképviseletet és azt, hogy azonnal vezessenek be felszámolási és végrehajtási moratóriumot a bajba jutott gazdák érdekében. A lábodi vállalkozó beszédében kitért azokra a termelőkre is, akiket fojtogatnak az agrár integrátorok, mert már nem tudják fizetni a számláikat. “Ezért követeljük, hogy mint Európa más országaiban, az igényelt támogatásokat azonnal fizessék ki. Ausztriában már Karácsonykor megkapták, mi miért nem?” - tette fel a költői kérdést.
Már követni sem tudják a félévente változó földforgalmi törvényt. Megelégelte, hogy a rájuk vonatkozó, a szakmával nem egyeztetett szabályokat csak Facebook bejegyzésekben, újságcikkekben látják, holott a rendelet még meg sem született. “A támogatásokat szabályozó rendeleteket ne a szezon közepén módosítsák!” - követelt stabil jogi környezetet a gazdáknak a szervező. Aki ugyanis ősszel vet, tudnia kell, milyen feltételekkel fog gazdálkodni a következő évben.
Kiszámítható jövőt!
“Ha mindezt hagyjuk, a vidék ellehetetlenül. Mára eljutottunk addig, hogy 10 középiskolásból 8 külföldön tervezi a jövőjét” - figyelmeztetett a lábodi termelő. Azaz, nem Magyarországban és nem a hazai agráriumban. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy “kiszámítható jövőt szeretnénk … élni és dolgozni abban, ami az életet jelenti a számunkra, az agráriumban”. Megígérte az egybegyűlteknek, hogy “küzdünk és harcolunk tovább, mert a túlélés a tét!”
A méhészek képviseletében Szarka Tamás szólt az egybegyűltekhez, aki 8 éves kora óta készül arra, hogy főállású méztermelő legyen. Mire azonban most, 32 éves korában eljött volna a pillanat, a szükséges alapanyagok ára a duplájára emelkedett, de a méz ára 2 év alatt a felére esett. “Ezután kiküldtek minket, a gazdákat és a méhészeket Záhonyba tüntetni az ukrán mezőgazdasági termékek importja ellen, ami miatt ilyen alacsonyak a felvásárlási árak. Erre tíz nappal engedélyezik az ukrán méz importját!” - háborodott fel a méhész. Az agrártárca nyilatkozata alapján azért, “mert az importőrök nem tudtak elég olcsón hozzájutni itthon”.
A tiltakozó gazdák követelései:
• Alulról szerveződő, valódi gazda-érdekképviselet.
• Moratórium a végrehajtás alá került mezőgazdasági cégeknek.
• A kötelező agrárgazdasági kamarai tagság azonnali eltörlése.
• A magyar piac védelme az ukrán méztől.
• Szigorú ellenőrzést és büntetést a mézhamisítóknak.
• Mezőgazdaságunk vámokkal történő védelme.
• Minden mezőgazdasági terményre fordított áfát.
• A vontatmányok kötelező biztosításának megszüntetése.
• A támogatási rendszer teljes reformja.
• Stabil és kiszámítható jogi környezet.
• A kataszter-összevonás és művelésiág-váltás ingyenessé tétele.
• A Gazdakártya felhasználható keretének bővítése.
Emlékeztetett, hogy 2022-ben szüntették meg az EU-ban az ukrán mézet terhelő védővámot. Azóta, két éve óriási mennyiségben érkezik az ukrán méz a magyar és az EU-s piacra. “És csodálkozunk, hogy felére csökkennek a felvásárlási árak?” - kérdezte az előadó. Megelőlegezte a demonstrálóknak, “kedves gazdák, lehet, hogy ti vagytok a következők?”. Biztosítékot kért az agrártárcától az ellen, hogy egyes hírek szerint, amint beindulnak a tavaszi munkák és a gazdáknak nem lesz ideje tüntetni, a gabona, majd az összes (uktán) termék importját is engedélyezni fogják…
Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnában még használják például az EU-ban 2018-ban betiltott neonikotionid erős csávázószereket, amelytől a kezelt növényekre rászálló méhek anafilatikus sokkban elpusztulnak. Tudatosította, hogy tehát annak a méznek az importját engedélyezték, amit ilyen körülmények között gyűjtöttek. Követelte ezért az ukrán mézimport azonnali tilalmát, és a vám eltörlésével a termelőknek okozott károk kompenzációját. Kitért arra is, hogy a 2022-es méh állatjóléti támogatásokat a mai napig nem fizették ki az érintett méhészek több mint egyharmadának. Ezért követelte, hogy minden támogatást abban az évben fizessenek ki az érintetteknek, amikor az esedékes, és ne húzzák évekig!
Elismerte hogy a nemzeti program, az állatjóléti támogatások, a pályázatok nélkül már nem lenne életképes a hazai méhészszakma, de mint hangsúlyozta, nem támogatásokból akar megélni, hanem tisztességes munkáért kapott tisztességes megélhetésből. Ezért is követel tisztességes felvásárlási árakat, ami elengedhetetlen a “minőségi” magyar méztermelés fenntartásáért.
A tavalyi mézvizsgálat ugyanis kimutatta, hogy az EU határait átlépett (import)méz 46 százaléka hamis. “Ezt keverik össze a mi mézünkkel és árulják a szupermarketekben. Nem hiszem, hogy ez csak a mézre igaz” - előlegezte meg a méhész. Hogy ne így legyen, a magyar mézkiszerelők folyamatos vizsgálatát és ellenőrzését is követelte, valamint azt is, hogy az agrártárca kommunikáljon a méhészeti egyesülettel és ezt tegye nyilvánosan.
Egészséges élelmet a magyarok asztalára!
A következő szónok Fackelmann István ásotthalmi “tanyagazda,” a termőföld védelméről és a vízgazdálkodás fontosságáról beszélt, de megemlítette, hogy az ukrán gabona itt van a raktárakban és teszi tönkre a gazdákat. Felidézte, hogy 2005-ben, amikor a termelők feljöttek Budapestre, akkor is a megmaradásukért, a támogatások ki nem fizetésért, és a magyar termékek védelméért szólaltak fel. “Most szinte ugyanezekért vagyunk itt. A termékeink védelméért, a vidék megmaradásáért, hogy termelhessünk, egészséges élelmet adhassunk a magyarok asztalára!” - utalva arra, hogy eddig nem teljesítették a gazdák követeléseit. Pedig, mint mondta, az állam feladata, hogy hosszú távon biztosítsa az eredményes gazdálkodást, a nemzet alapvető élelemmel és egészséges élelmiszerrel való önellátását. De nagy hibákat talált a felszólaló az alaptörvénybe foglaltak: egyebek között a termőföld, a vízkészlet, az erdők, a biológiai sokféleség védelme, fenntartása teljesítésében, amit számon is kért.
Az elhibázott birtokpolitika, a Nyugat-Magyarországon kezdődött földmutyi pedig oda vezetett, hogy a földekből három megyényi külföldi tulajdonba került. Mára fontosabb lett a bel- és külföldi ipari befektetői érdek, mint a termőföld védelme. Gomba módra szaporodtak el a napelemparkok, a kínai akkumulátor- és elektromosautó-gyárak. Utóbbiak helyre hozhatalan károkat okoznak a termőföldnek. Ha a gazda nem akarja eladni a kiszemelt földet, a tanyagazda szerint jön a “kiemelt beruházás” és az állami kisajátítás…
A rossz vízgazdálkodás, a tározók hiánya miatt három Balatonnyival több víz hagyja el az országot évente, mint ami beérkezik. Így az öntözővíz-hiány miatt kénytelenek kutakat létesíteni a gazdák. Az ásott és fúrt kutak engedélyeztetése pedig vállalhatatlanul nagy, kutanként másfél millió forintos kiadás a gazdáknak. Emiatt sokan befejezik a mezőgazdasági termelést. Az előadó szerint a Homokhátság így élhetetlenné válik, ha nem adnak mentességet az engedélyeztetésre, vagy nem épül meg a 222 év óta ígért Duna-Tisza főcsatorna. Kitért arra is, hogy meg kell valósítani a Nemzeti Vidékfejlesztési stratégiai tervet a vidék megmaradásáért, ami 2012-től várat magára. Beszédét azzal zárta, hogy “védjük meg a magyar termőföldet és a vízkészletünket, hogy a mezőgazdasági termelés fennmaradhasson”.
Bencze János országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja a gazdák összefogásának szükségességéről beszélt, mert Somogyországban is már a létükért küzdenek. Elismerte a szervezőknek, hogy a rendezvénnyel máris elérték: eljut az emberekhez a hír, bajban vannak a gazdák. Azt is megtudtuk, ez miért volt traktor nélküli gazdademonstráció (csak egyetlen traktor érkezett a Népligetbe). Somogyból a képviselő szerint ugyanis szinte lehetetlen a fővárosba traktorral eljutni a tiltótáblák, szabályok miatt, hogy kifejezhessék a a gazdák a tiltakozásukat. Bezzeg a nyugat-európai államokban - Berlintől Párizson át Brüsszelig - a gazdák a fővárosokban demonstráltak, élhettek az alapjogukkal. Budapesten ezt csak úgy tehetnék, ha külön fizetnek érte.
Arra is emlékeztetett, hogy bár “keleti nyitást” ígértek, de a magyar gazdák terményei nem jutnak el Kínába. “Miért van az, hogy Magyarországon lassan semmit sem érdemes termelni. Bezzeg Lengyelországban megéri almát, burgonyát termeszteni, és behozni Magyarországra. “Ez kinek a hibája, az agrárpolitikáé?” - kérdezte az egybegyűlteket. Arra is választ vár: hogyan lehet, hogy a több száz éven keresztül exportképes hazai méztermelés másfél év alatt csődbe ment? “Ki kell mondani, rossz a magyar agrárpolitika! Ezt önöknek kell kimondani! Össze kell fogni, nem fogja más megoldani helyettetek!” - javasolta a demonstrálóknak az előadó.
Végül a szervezők nevében Kernbaum Anita megígérte a tiltakozó gazdáknak, hogy “folytatni fogjuk, mert már nincs hátra, csak előre!” Majd felkérte a jelenlévőket, az összefogást szimbolizálva, hogy kapaszkodjanak fel mellé, a szószéknek használt teherautó platójára. Sokan meg is tették….
Frissítés:
A baloldal áll a tüntetés mögött?
Baloldali politikusok állnak a mostani tüntetés szervezés mögött – állítja a hétvégi demonstrációról kiadott közleményében az Agrárminisztérium. A magyar gazdák pontosan tudják, hogy a kormány mellettük áll és korábban nem látott mértékű pénzügyi források kifizetésével, kamattámogatott hitelekkel és az adminisztrációs terhek csökkentésével segíti őket – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Szerinte ugyanis közeledik a kampány, a Gyurcsány-vezette dollárbaloldal politikai akciókat szervez, teszik ezt úgy, hogy a baloldal az agráriumban is mindig a külföldi érdekeket képviselte. A nemzeti kormány 2010 óta minden eszközzel megvédi a magyar gazdák és a magyar agrárium érdekeit.
Nagy István emlékeztetett, hogy 2023-ban mintegy 1400 milliárd forint agrártámogatás kifizetése történt meg, amely abszolút rekord. Még 2010-ben ez csupán 533 milliárd forint volt. Ez a pénz – a miniszter szerint – óriási segítség, hogy talpon maradjanak a gazdálkodók a mostani nehéz mezőgazdasági helyzetben. Kifejtette, a 80 százalékra emelt nemzeti társfinanszírozás révén az Agrárminisztérium 2021-ben elindította a rendszerváltást követő legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programját a Vidékfejlesztési Program keretében. Az idei esztendőben pedig megkezdődik annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós lábát a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig. Ebből is látszik, hogy minden alapot nélkülöznek azok az ellenzéki politikai indítatásból megfogalmazott vádak és megmozdulások, amelyek szerint nem támogatjuk kellőképen az ágazat szereplőit – állítja a miniszter.
