Máris nyomot hagyott az európai húshagyó kedv az unió sertésállományán - tudtuk meg az Agroinform Sertéstartás webináriumán. Erre is kitért ugyanis Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ügyvezetője, aki a piaci árakat befolyásoló tényezőket elemezte. Eszerint 2019-hez képest már 7,2 százalékkal, alig 133 millió darabra apadt. Két kivétellel valamennyi nagy sertéstartó tagországban kevesebb lett a sertés. A 21 millió darabot tartó Németországban csaknem ötödével, de Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Lengyelországban is több mint tizedével csökkent az állomány. Csak az olcsó ukrán gabonával takarmányozó Spanyolországban (8,2 százalékkal, 33,8 millióra!), illetve Olaszországban nőtt a sertések száma.
Meglepetésre Magyarországon is - ahol a negyven évvel ezelőtti 10 millióról 2,6 millió darabra fogyott az állomány - 2023-ban, igaz, csak két százalékkal, újra több sertést tartottak. Ráadásul 15 ezer darabbal 204 ezerre bővült a hazai a kocaállomány is.
A fordulatot főleg az okozta, hogy a gazdasági válság mélypontjáról az inflációval emelkedni kezdett az élősertés felvásárlási ára is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszer adatai szerint míg 2022-ben kilónként 592 forint volt az átlagos felvásárlási ár (és 630 forint az önköltség!), tavaly januárban már meghaladta a 773 forintot. Bár azután az év végére ismét hétszáz forintra mérséklődött, és az idei 35. hétre 670 forintra fogyott az átlagár, a szakértők arra számítanak, hogy megáll a csökkenés. Annál is inkább, mert a hazai infláció a vártnál kisebb mértékben lassul és az EU fogyatkozó sertésállománya miatt az uniós piacon is emelkedő az ártrend.
Fotó: MTI
Az is segített a hazai sertéstartóknak, hogy eközben az ukrán termények uniós importjával nagyot csökkent a takarmányok ára. A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta piaci krízis után 2023-at így végre már nyereséggel zárhatták a hazai sertéstartók, és az idei év is jót ígér. Ezzel a hitelképességük is javult, amire nagy szükség van a veszteséges évek után a talpon maradáshoz, hogy pótolják az elhalasztott fejlesztéseket. Ezért is jó hír, hogy a Vidékfejlesztési Programban összesen kétszáz milliárd forintos forrással két pályázat is segíti a sertéstelepek fejlesztését, technológiai korszerűsítését, a zöldberuházásokat, az ammónia-kibocsátás csökkentését, a járványvédelmi beruházásokat.
A fejlesztés a munkaerőhiány miatt is elengedhetetlen a telepek túléléséhez, az új digitális technológiákkal a fiataloknak is vonzóbbá válhat az állattenyésztés.
Eközben egyre nagyobb kihívásokkal is meg kell küzdeniük a sertéstartóknak. Tavaly tizedével tovább csökkent a belföldi értékesítés és az export is. A vaddisznókkal terjedő afrikai sertéspestis továbbra is nagy az állategészségügyi kockázat. De mindez eltörpül az egyre szigorúbb uniós környezeti, állatjóléti és társadalmi elvárások mellett, ami rontja a sertéstartás jövedelmezőségét, külpiaci versenyképességét. Tovább nő ugyanis az uniós polgárok ellenállása a nagyüzemi állattenyésztéssel szemben.
A boldog disznó nem olcsó
Bulyáki Balázs, a tartástechnológiai rendszereket, takarmányt is forgalmazó ISV régióvezetője a webináriumon úgy fogalmazott, “átestünk a ló túloldalára”. Egyebek között növelni kell az egy állatra jutó férőhelyet, csökkenteni az antibiotikkumok használatát, fenntarthatóvá tenni a trágyaelhelyezést, csökkenteni az enerigafelhenálást. Mindez egyre nagyobb költség, és minden baki további mínusz a gazdáknak. Pedig szigorú szabályok nélkül is ugyanarra töreksznek ők és a jogalkotó, hogy az állat élete során komfortban érezze magát, mert csak így gyarapodik, lesz megfelelő a teljesítménye.
Eszi, nem eszi….
A világ sertésállománya 778 millió darabra csökkent 2023-ra az elmúlt öt évben. Erről számolt be az Agroinform: Hol a kiút? – Sertéstartás webináriumán Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ügyvezetője. A legnagyobb sertéstartó Kína, ahol 434 millió (56 százalék), az EU-ban 133 millió (17 százalék), az USA-ban 76 millió (9,7 százalék) sertést tartanak. Jellemző, hogy míg Kínában és az EU-ban csökken az állomány, a feltörekvő dél-amerikai országokban, Brazíliában, illetve Vietnámban, az USA-ban, Oroszországban nő a termelés.
Marczin Zsolt, a Nagyhegyes Hús Kft. beszerzési igazgatója pedig azt tapasztalta, hogy a fontos célpiacon a “német polgár boldog állatot akar látni, de nem akar ezért többet fizetni”. Azért csökken a sertésállomány, mert az uniós “boldog sertések” ára kilónként 20-30 centtel nagyobb (a fenntarthatósági többletköltségek miatt) Dél-Amerikában, Kínában.
Így, ha minőségi és boldog az európai sertés, nem olcsó, de ha olcsó, nem biztos, hogy minőségi és biztonságos. A Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke, Földi József ezért azt kérte az uniós illetékesektől, védjék meg a boldog sertések termelőit, és“ne engedjék be minden szemetet az EU-ba!”
Már az ár számít
A zöld elvárások ellenére azonban a gazdasági nehézségek miatt nemcsak itthon, már a tehetős nyugat-európai államokban is egyre inkább az ár számít, főleg a fiatal fogyasztók körében. A szigorú állatjóléti és fenntarthatósági szabályok, költségek miatt azonban az uniós sertés átvételi ára a brazilnál és a kanadainál 25-30 centtel is nagyobb (1,57- 1,60 euró/kilogramm), igaz, országonként kisebb-nagyobb eltéréssel. A holland árak például kisebbek a magyarnál. Ezzel nő az esélye, hogy az olcsóbb brazil áru - ahol csak az számít, hogy egy négyzetméterről hány kiló húst állítanak elő akár antibiotikummal, rossz körülmények között is - valahogy megtalálja az uniós piacát.
Attól is tartanak az állattartók, hogy nemcsak az elvárások nőnek, az új generációkban még több lesz a vegetáriánusok, kevesebben esznek majd húst! Ebben nem egységes a kép. Fitos Gábor szerint már nem hódít a “húsmentes őrület”, sőt a feltörekvő országokban, már itthon is bővül a fogyasztás.
Ukrajna lesz az EU éléskamrája
Hogy ezek alapján milyen jövő vár a hazai sertéstartókra? Nos, a húsipari igazgató szerint Ukrajna lesz az EU éléstára, amivel Magyarország nem tud versenyezni. Országunk sertésszektorának így a nagy hozzáadott értékű tenyészállat, szülőpár, malacelőállítás és export lehet a jövője, amit majd Ukrajnának tud értékesíteni.
Ígéretesen hangzik, bár egyelőre még az afrikai sertéspestis is akkora gondot okoz a háború sújtotta hatalmas országban, hogy nem tudni, mikor térhet majd vissza az uniós piacra. Így a tenyésztés felpörgetésére még van legalább tíz-tizenöt évünk.
Kereskedelmi háború
Még az uniós sertésszektorban is súlyos következményei lehetnek, hogy az EU 17-38 százalékos extravámmal bünteti az agyontámogatott kínai elektromos autók behozatalát. Félő, hogy cserébe Kína az uniós sertéshús és húskészítményeket fogja büntetővámmal sújtani. Erre utal, hogy már vizsgálja e termékkör EU-s támogatását. Igaz, a Kínába érkező 3,9 milliárd eurós, 575 ezer tonnás uniós húsexport 65 százaléka spanyol, dán, holland és nem magyar áru, és ez az EU 21 millió tonnás sertéshús-termelésének “csak” a három százaléka.
