Messziről ordít az eperről, hogy kissé felfújt, tartósított, spanyol áru. Amikor húzzuk a szánkat az ár láttán, az árus utánunk szalad: 800! Ennyiért se kell? Akkor 500… - Visszanézünk. Csak vicceltem, mondja és visszarakja a forgalmas útszakasz szélén kirakott ládákba a több ezer kilométerről érkező, mára jócskán megviselt, poros gyümölcsöt. Ami éppen ennyibe kerül a nagy diszkont élelmiszerláncban.
Ezekben a hetekben a szupermarketek már tele vannak spanyol eperrel. A legtöbbjük Huelva vagy Sevilla tartományból származik, ahol az epertermelés tönkreteszi az egyik legfontosabb spanyol természetvédelmi területet, a Doñana Nemzeti Parkot, amely egy nagy diverzitású különleges vizes terület. 2009-ben még csak 5000 hektáron termeltek, mostanra megduplázódott a termőterület – olvasom a talajmegujito.substack.com weboldalon.
A rászokás nagy úr
Az 54.000 hektáros Doñana Európa egyik legszebb és legfontosabb vizes élőhelye, közel 300 ritka madárfaj élőhelye, a vándormadarak pihenőhelye Európa és Afrika között, számos veszélyeztetett állatfaj otthona. Ezt a nemzeti parkot az teszi különlegessé, hogy egyetlen nap alatt nagyon különböző ökoszisztémákat láthatunk: mocsarakat, lagúnákat, fenyőerdőket, aloe verákat, mozgó dűnéket, sziklákat, 30 kilométernyi érintetlen fehér strandot… Egy természeti látványosság, amely minden évszakban más és más, az andalúziai Huelva, Sevilla és Cadiz tartományok között - ahogy a greenfo.hu megállapítja.
Az, hogy miért éppen itt termesztenek a spanyolok epret, az egy másik kérdés, a lényeg, hogy senki nem árulna epret ilyenkor, ha nem volna rá piaci igény.
Elsősorban azért vannak teli az itthoni üzletek is több ezer kilométerről behozott áruval, mert a vásárlók télen is ezt akarnak enni, venni. Mert rászoktatták őket, méghozzá a külföldi szupermarket láncok, addig eszébe sem jutott senkinek reklamálni, hogy csak almát, körtét lát a ládákban.
A parlament és a marokkói vendégmunkások
Azon persze csak 2-3 éve kezdett el gondolkodni - a gondolkodni is képes - vevő, hogy fontos-e egyáltalán ilyenkor epret venni? De arról még ők sem tudnak, hogy spanyol parlamenti képviselők megválasztását, vagy éppen marokkói vendégmunkások megélhetését, fillérekért való alkalmazását támogatják ezzel.
Juanna Morenot, az andalúz kormány vezetőjét az sem érdekli, hogy az EU masszív büntetéssel fenyegeti a természetrombolás miatt, illetve, hogy az UNESCO leveheti a Világörökségi listáról a nemzeti parkot. Az lehet a célja - állapítja meg a forrás - hogy hatalomban maradjon a május 28.-i helyközi választásokon, ahol a Doñana régióban élő, epertermelésből élő 80.000 ember szavazata döntő lehet.
Csökken a vízszint
A bogyós gyümölcsök termesztésére szolgáló öntözőrendszerek miatt a Doñana nemzeti park már most is kritikus állapotban van, főként az illegális kutak építése peoblémás, amelyekből a gyümölcsök termesztéséhez szükséges vizet nyerik ki. Ezek az illegális kutak gyorsan kiszárítják a park vizes élőhelyeit és víztartó rétegeit – állítják a szakemberek.
Nagyjából 10.000 hektáron termeltek eddig öntözött epret, amelynek következményeként már eddig is 6 méterrel csökkentették a talajvízszintet egy olyan régióban, ahol a felmelegedés és csökkenő éves csapadékátlagok egyre komolyabb problémát okoznak.
Csak Huelvából évente nagyjából 300.000 tonna epret exportálnak, amelyek szedése nem lenne megvalósítható a vendégmunkások nélkül, akik évente százezres nagyságrendben érkeznek ide. A Kelet-Európában, Afrikában és főleg Marokkóban élők számára az ittnei jövedelem igazi vágyálom a saját hazájában elérhetőhöz képest.
Bár számos termelő hivatkozik arra, hogy náluk a külföldiek családtagként élnek, nem kevés azon vendégmunkások száma, akik embertelen körülmények között laknak, fémkonténerekben, a 40 fok feletti spanyol nyárban. A ranglista legalján álló, afrikai nőkkel szembeni visszaélés sem ritka.
Bio – vagy mégsem?
Sokszor bioként hirdetik a sokszáz kilométeren át fuvarozott árut, ami eleve furcsa. Ami pedig a bio jelzőt illeti, ez annyit takar, hogy a gyümölcsöt a biotermesztésben engedélyezett vegyszerekkel kezelték. Hogy mi ebben az üzlet? Hogy a biogazdálkodás kiemelten támogatott tevékenység, az egyik legnagyobb epertermelő cég, a Bionest például csak tavaly 4.4 millió euró agrártámogatást kapott erre a sokak szerint valójában környezetpusztító tevékenységére.
Mindez persze nem fogja befolyásolni a német vagy magyar vásárlót abban, hogy ilyenkor is kosarába tegye ezt a szépséges, piros, tavaszt jelképező gyümölcsöt. A szűkebb választékra való visszaszoktatás most már hiú ábránd, ennyire nagyon kevesen tudatos környezetvédők és fenntarthatóság hívők…
