10p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Magyarország június végéig megtiltotta 25 agrártermék, közöttük a hazainál jóval olcsóbb ukrán gabona, tojás, hús behozatalát. A termelők azt remélik ettől, hogy nőnek a felvásárlási árak és visszatérnek a vevők, de a fogyasztók aggódhatnak. Az olcsó import leállításával tovább gyorsulhat az élelmiszerinfláció, félő, hogy jön az 1000 forintos félkilós fehér kenyér és az 5000 forintos karaj.

Nagyobb ársokkot okozott az EU-ban az ukrajnai háború, mint az USA terménypiacán. Még mindig nem ereszkedtek vissza az árak a világpiaci jegyzések szintjére. De ami késik, az nem múlik. A szakértők szerint az unióban várható a terményárak további csökkenése, ami nehéz helyzetbe hozná a termelőket.

Az ukrán agrártermékek napokban elrendelt tilalmától a kelet-európai államok azt remélik, újra helyreáll a piaci egyensúly, és megállíthatják, megfordíthatják a terményárak zuhanását. Az intézkedés várható hatásáról azonban megoszlik az érintettek véleménye.

Tóth Sándor, a Létavértesi Aranykalász Szövetkezet és a MOSz Gabonatermesztők Országos Választmánya elnöke elégedett az importstoppal. Ellenőrizetlenül érkezett ugyanis a gabona Ukrajnából, Kelet-Magyarországon megteltek a tárolók. Emiatt nincs kereslet a helyi terményre, főleg a kukoricára.

"Ez a megoldás: ismét lesz kereslet" - mondta lapunknak a választmányi elnök. 

Az intézkedéstől azt is várja, hogy beindul az áremelkedés. Míg két-három hónapja ugyanis a kukoricát tonnánként 70 ezer forint körül lehetett értékesíteni, addig az elmúlt hetekben már csak 55 ezer forintos árakról hall. Pedig a tavalyi aszályos évben itthon, az Alföldön keveset, vagy semmit sem termett a növény, miközben extra nagy lett a termelés önköltsége, de a gazdák nem tudtak árbevételt realizálni. Ezért Tóth Sándor becslései szerint az idén mintegy 20 százalékkal csökken itthon a kukorica vetésterülete.

A már most is csillagászati árak még feljebb mehetnek. Fotó: Depositphotos
A már most is csillagászati árak még feljebb mehetnek. Fotó: Depositphotos

Mások szerint viszont nem a lengyel, a szlovák és a magyar importstop, sokkal inkább az uniós raktárkészlet fogja meghatározni az árakat, mert az uniós magtárak is megteltek. Búzából, kukoricából is nagy az átmenő készlet, miközben júniusban kezdődik az aratás. Ráadásul tovább nő majd a készlet, mert a közép- és kelet-európai tagországok importstopja ellenére sem állt le az ukrán szállítás az unióba.

Magyarország és Szlovákia ugyanis nem akadályozza az ukrajnai gabona tranzitforgalmát, ezt csak a lengyelek állították le. Bulgária, Románia pedig még fontolgatja, hogy elrendeli-e a behozatali tilalmat.

Szabadulnának a készletektől

Az aggódó magyar gazdát mindebből persze csak az érdekli, hogy könnyebben és jobb áron szabadulhat-e meg az eladatlan óterméstől? A tavalyi betakarítás után ugyanis sokan nem adták el a gabonát, mert arra számítottak, hogy a tél végén mint eddig mindig drágábban tudják majd értékesíteni. Ez azonban az ukrán dömping miatt nem így lett. Az unió belső fogyasztása is visszaesett, így a gabona értékesítése is problémássá vált, miután sok millió tonna ukrán gabona került a tagországok magtáraiba. Ekkora készletekben már nem tudnak értékesíteni a világpiacon, ehhez nem elég a kikötői kapacitás.

Búzából így az EU soha nem látott méretű, gigantikus 14-15 millió tonnás átmenő készlettel várja az új termést. Ez a kétszerese a szokásosnak. Kukoricából bár a kelet-európai aszály után kevésnek tűnt a termés  az ukrán termény beáramlása miatt szintén bőséges lett a készlet, miután egyensúlyba került a kereslet és a kínálat.

A megkérdezett piaci szereplők szerint az importstop fékezheti valamelyest a további hazai árcsökkenést, de az így is folytatódhat. Például, ha az euróhoz képest a forint, vagy a dollárhoz képest az euró tovább erősödik. Az euró erősödésével a kukorica uniós ára is esni kezd, függetlenül a keleti tagállamok importstopjától.

Sokkal nagyobb lesz azonban a közvetett hatása az intézkedésnek.

Olajos bőség

Az ukrán piacelemzők szerint az exportstop az olajos növények, a tavaszi repce és főleg a napraforgó, szója vetésére ösztönzi az ottani gazdálkodókat. Várakozásaik alapján az idén ezért radikálisan csökkenhet Ukrajnában a kukorica területe. Az olajos növények európai piacán viszont bőséges lehet a kínálat. Míg Ukrajnában a napraforgó előző évihez képest növekvő termelése is legfeljebb a működő feldolgozói kapacitások kielégítésére lehet elegendő, addig az EU-ban az idén az előrejelzések szerint rekordot dönthet majd a napraforgó vetésterülete és példátlan, akár 11 millió tonna termés esedékes. Ez a nagy átmenő készlet mellett, továbbra is lefelé nyomhatja majd az árakat.

Ilyen előzmények után Potori Norberttől, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetőjétől kérdeztük, a piaci kilátások alapján a gazdák milyen tavaszi kultúrát vessenek. A döntéshez fontos, hogy a világ kukoricatermő területe az USA-t és Brazíliát leszámítva ebben a szezonban a rendelkezésre álló információk alapján kisebb lehet a tavalyinál. Mivel a kukorica globális mérlege jelenleg is szűkösebb a búzáénál (búzából, árpából, olajmagvakból viszont a korábbinál nagyobb mennyiség állhat rendelkezésre), Potori Norbert szerint éppen a kukorica az, ami talán stabilabban tarthatja a pozícióit a nemzetközi piacokon.

Nagy a kockázat, de extraprofitot ígér

Igaz, hogy a kukorica inputanyag-igényes, de ha az idén az időjárás a nagy termelő államokban mostohább, nálunk kegyesebb lesz, az is kedvezhet a hazai gazdáknak. 

La Niña után El Niño

A meteorológiai prognózisok szerint egy hároméves “La Niña” időszak után (amikor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső részének kelet-egyenlítői részén több fokkal alacsonyabb a normálisnál) az idén már az “El Niño” (azaz a La Niña ellentéte) fog érvényesülni. Ez már a tavasz végétől, nyár elejétől be fog következni. Míg az El Niño a világ szójatermés-átlagára pozitívan hat, a gabonafélékére, közöttük kiemelten a kukoricáéra viszont károsan. E hatások azonban – szerencsénkre – a legkevésbé az európai kontinensen érvényesülnek majd.

Potori Norbert arra számít, hogy mivel a kukorica és a búza világpiaci ára között erős az összefüggés a kukorica szűkösebb kínálata a későbbiekben fékezheti a búza árának további esését is.

"A kibontakozó El Niño időjárási helyzet akár meg is fordíthatja az ár csökkenését" – véli a szakember.

Hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben ez persze kockázatos prognózis, különösen, hogy a keresletet nagyban befolyásoló makrogazdasági tényezőket most nem vesszük számításba. 

Gázpánik

Összességében azonban a tavalyi mélypont után lehet, hogy mégis megéri majd az idén a kukoricát választani a csökkenő globális tartalékokra, az ukrajnai termelés valószínűsíthetően jelentős visszaesésére és a jelenlegi globális időjárási kilátásokra alapozva. Bízva abban, hogy az európai földgázpiacon a tél közeledte nem vált ki olyan pánikhullámot, amely az árakat ezzel a terményszárítás költségét esetleg ismét a magasba löki.

Importstop 25 termékre

Június 30-ig tilalmat rendelt el a kormány 25 Ukrajnából származó árura: egyebek között gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre is. Magyarország azonban nem tiltja ezen termékek rajta áthaladó tranzitját. Azért, hogy a tilalom ne legyen kijátszható, a hatóságok zárral látják el az átszállított árut a határon és azt nyomon követi, ellenőrzi. A más országokból behozni szándékozott gabona- és olajosnövény szállítmányokat is be is kell jelenteni az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe. Nagy István az intézkedésektől azt várja, hogy lehetőséget ad érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására. Az Ukrajnából az EU-ba megnyitott szárazföldi szállítási útvonalak esetében szerinte olyan uniós megállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy a szolidaritási folyosókon keresztül exportálni kívánt ukrán termékek az eredeti célpiacaikra (afrikai és közel-keleti országokba) jussanak. A miniszter szerint nem tartható fenn az ukrán mezőgazdasági áruk teljes körű vámmentessége sem, hiszen ott nem behozható versenyelőnnyel, az európainál sokkal kisebb önköltséggel termelnek hatalmas üzemméretekkel, az EU-ban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatokkal is.

 

Nőtt a forgóeszközhitelek iránti igény

Mekkora gondot okoz a termelőknek az olcsó ukrán importgabona, a hazai készletek tovább finanszírozásával? - kérdeztük az MKB Bank és Takarékbank szenior agrár-elemzőjét, Héjja Csabát.

“Nőtt a forgóeszközhitelek iránti igény, de nem elsősorban a kisebb termelők körében” válaszolta az elemző. Ez arra utalhat, hogy a termelőknek egyelőre vannak tartalékai, amelyek átsegíthetik őket a nehezebb időszakon. Fizetési nehézséggel csak ritkán találkozik a pénzintézet a termelői partnereinél. Normál piaci körülmények között a gabona könnyen, jól eladható mezőgazdasági termék. Akinek még megvannak a készletei, korábban lett volna alkalma, hogy eladja a terményt. Egy részük arra számíthatott azonban, hogy még feljebb mennek az árak. Ez is közrejátszhatott a jelenlegi készlethelyzet kialakulásában. A búzát tavaly ősszel így is el lehetett adni tonnánkénti 140 ezer forintért, “tisztességes haszon” mellett. A feldolgozóiparnak stabil ellátásra volt szüksége a folyamatos működéshez, de nem jutott elég hazai alapanyaghoz, ezért külföldről kellett beszereznie, így jelenleg ők sem élénkítik a piacot.

Segít-e vajon az ukrán gabona behozatalának átmeneti tilalma a gazdáknak a készletsöprésben, a fizetőképesség javulásában? Erre azt a választ kaptuk, hogy az akkor vezethet a bevétel növekedéséhez, ha az intézkedés hatására hirtelen drasztikusan megugranának a terményárak, de erre a banki elemző szerint egyelőre nem lehet számítani. Lesznek tehát olyan készletek, amelyeket a gazdáknak kis haszonnal, vagy veszteségesen kell eladniuk. Szerencsére viszont az elmúlt években jelentős többletjövedelem keletkezett a szántóföldi növénytermesztőknél. A bankban azt remélik, hogy ez a tartalék most rendelkezésre áll az agrárpartnereknél. A mezőgazdaságban ugyanis legalább ötéves időtávon kell gondolkozni, és az elmúlt fél évtizedben több olyan év is volt, amikor jelentősen erősödött az ágazat jövedelmezősége.

A júniusban kezdődő aratás kapcsán arra számít a banki elemző, hogy a piac tavaly tapasztalt nagy változékonyságából okulva, sokan inkább fixált áron, előre értékesítik majd a terményt. A gabonafeldolgozók ugyanis azért települtek Magyarországra, mert helyben, jó minőségű alapanyagra számíthatnak. Ez nem változik meg egyetlen olyan év alatt sem, mint a tavalyi. Továbbra is a magyar alapanyagra fognak tehát támaszkodni, vannak viszont minőségi elvárásaik, egyebek között az, hogy az egészségre ne legyen káros. Toxinos kukoricából például nem készülhet takarmány sem. A 2022-es hazai ótermésnél sajnos kivételesen előfordult ilyen – mutatott rá a banki elemző. Hasonló problémát azonban az import gabonánál is tapasztaltak. Ukrajnában ráadásul az EU-ban már betiltott növényvédőszereket is használnak. Héjja Csaba szerint az új termés megoldhat bizonyos problémákat, de úgy véli, a mostani piaci nehézségeknek sem kizárólag a jelentős mennyiségű behozatal volt a kiváltója.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!