8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Hiába érkezik a folyókkal nap mint nap bőséges utánpótlás a Kárpát-medencébe, vízválsággal fenyeget a globális felmelegedés a hazai mezőgazdaságban. Bár a művelt terület már csak alig 4 százalékát tudnák elvileg öntözni a gazdák, de ennek is csak a felén, az összterület két százalékán juttatják ki a vizet. Stratégia, fejlesztési pénz is van az öntözésre, de használhatatlan sok ezer kilométer üzemi csatorna, döcög a gazdák összefogása és az országos öntözési rendszer kiépítése.

Július végére, a Szombathely-Debrecen tengelytől délre újra közepes, az Alföld középső részén, Kecskemét-Szolnok-Debrecen térségében erős, a Dél-Alföldön, főleg Szeged térségében pedig rendkívüli aszály várható. Erre figyelmeztet az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer aszályindex előrejelzése.

Bár a tavalyinál jobb az idei csapadékhelyzet, időnként záporok, gyenge hidegfrontok hoznak némi felfrissülést, de a napokban itthon is 38-39 Celsiusos hőséget hozott a Földközi-tenger vidékén katasztrófákat okozott Cerberus hőhullám. A Dél-Alföldön már a nyár elején is tarolt, és az aszályindex prognózis szerint pusztítani is fog az aszály, miközben még ránk vár az év általában legszárazabb és legforróbb hónapja.

Szinte csak az Alföldön, de ott is keveset…

Szomorú tényeket állapít meg a hazai öntözés helyzetéről az Agrárközgazdasági Intézet múlt évről készített jelentése. Tavaly - sok évtized leggyilkosabb aszálya idején - a mintegy 5,1 millió hektár hazai mezőgazdasági területből mindössze 194 948 hektár volt technikailag öntözhető (a szükséges műtárgyakkal erre berendezve), de a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) alig 99 831,7 hektárt öntöztek (158,4 millió köbméter vízzel). Ez az öntözött terület így is 17,4 százalékkal, a vízmennyiség pedig 33,8 százalékkal több az előző évinél. A jelentés azt is megállapította, hogy az öntözött terület 85,2 százaléka az Alföldön található, ahová a felhasznált mennyiség 88 százaléka jutott. Az adatszolgáltatók jelentései alapján így hazánkban 2022-ben hektáronként átlagosan 1586,6 köbméter vizet használtak a gazdák, azaz 13,9 százalékkal többet, mint 2021-ben.

Esőztetve
Az öntözött terület több mint 85 százalékán 2022-ben is felszíni vízzel pótolták a vizet, és csak 13,7 százalékán felszín alattival (főleg kutakból), állapítja meg az Agrárközgazdasági Intézet öntözési jelentése. A területek 91 százalékán (69 038 hektáron) tavaly is “esőztető” berendezéssel öntöztek, ezzel juttatták ki a víz háromnegyedét. Döntően önjáró lineár (56,5 százalék), kisebb részét csévélődobos (13 százalék) illetve körforgó rendszerű öntözőgépekkel (10,2 százalék) pótolták a vizet. A jelentés szerint tavaly országosan az egy-egy üzemre engedélyezett éves teljes vízmennyiség (a halastavakkal együtt) vármegyénként átlagosan 31,6 millió köbméter volt, de Nógrádban (203,9 ezer köbméter), Zalában (1879,6 ezer köbméter), Hevesben (1781,7 ezer köbméter) és Vas  vármegyében (825,6 ezer köbméter) még a kétmilliót sem érte el.

A Dél-Alföldön - ahol a legsúlyosabb volt az aszály - a válaszadó termelők által művelésbe vont területek közel 30 százalékát öntözték, Észak-Magyarországon viszont a művelt területek alig 2,4 százalékán éltek a vízpótlás lehetőségével ( ábra). Az intézet adatai szerint csupán két régióban öntözték az engedélyezett terület több mint 50 százalékát, egy másik régióban több mint 40 százalékát. A sereghajtó Közép-Magyarországon viszont az engedélyezett terület 30 százalékát sem öntözték.

Fotó: AKI ASIR
Fotó: AKI ASIR

Mindez fájdalmas nyomot hagyott a tavalyi országos termelési eredményekben.
Takarmánykukoricából tavaly mindössze 2,8 millió tonnát takarítottak be, amely az előző évi (6,5 millió tonna) kevesebb mint fele, a 2020-as (8,414 millió tonnás termés) egyharmada. A múlt évben valamennyi fő növényből, a kalászosokból, főleg búzából, de napraforgóból, repcéből is jóval kevesebb termett.

Itt az idő

Égetően sürgős tennivalókról árulkodik, hogy a tavalyi “évszázados” aszályban is a hazai művelt terület mindössze alig több, mint két százalékát öntözték itthon a gazdák, miközben a folyókkal szeldelt Kárpát medencéből évente több víz folyik ki hasznosítatlanul, mint amennyi beérkezik. Ez az elégtelen mértékű öntözés nemcsak a versenyképességhez kevés, a globális felmelegedés idején eleve lehetetlenné teszi a gazdák hosszú távú boldogulását, ráadásul drámai visszalépést is takar. Alig nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben ugyanis a hivatalosan öntözött terület akkor is csak az összes mezőgazdaságilag művelt terület alig 2,3 százalékát jelentette. Az EU-ban már ekkor is több mint 8 százalék volt az öntözött terület aránya, és az USA-ban pedig meghaladta 20 százalékot.

Az öntözésfejlesztési stratégia jegyében az agrártárca 2016-ban ezért indított fejlesztési programot, hogy az évtized végére ismét több mint 300 ezer hektárra nőjön az öntözött terület. Az idén így végre már ingyen öntözhetnek a gazdák, és a június 30-án zárult vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat keretében újabb támogatásokat ítéltek oda a termelőknek, akik az összefogáshoz is pályázhattak támogatásra.

Mint azt az Agrárminisztériumtól megtudtuk, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás keretében 2023. április 29. - 2023. június 30. között 68 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók 17,3 milliárd forintos támogatási igénnyel. A felhívás - 2016-os meghirdetése óta - eddig összesen 865 kérelmet támogatott a tárca összesen 70,2 milliárd forinttal.

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című pályázati felhívás 2021-es meghirdetése óta pedig összesen 44 kérelem, összesen 3,1 milliárd forintos támogatásáról döntött a tárca. Ezek nem a végső számok, mert a beadott pályázatok értékelése mindkét felhívásnál még tart.

Nem egyszerű kérdés az öntözés. Fotó: Depositphotos
Nem egyszerű kérdés az öntözés. Fotó: Depositphotos

A gazdálkodók és az öntözési közösségek általános szabály szerint a támogatási kérelem benyújtása után – saját kockázatra – azonnal meg is kezdhetik a fejlesztéseket, ha azok új beruházások. Jó hír, hogy amennyiben a támogatástól függetlenül is meg akarják valósítani a projektet, a beruházás megkezdésével nem kell megvárni a támogatási kérelem értékelését és a döntést sem.

Ha a projektben nem csak új beruházásról van szó, hanem felújításról is, akkor a megyei kormányhivatali helyszíni szemlék után kezdhetik meg a felújítást a nyertes pályázók. A két leggyakoribb pályázati cél új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása volt. Ezeken belül felszíni és felszín alatti vízkivételi művek (öntöző kutak) kialakítására, új korszerű (víz - és energiatakarékos) gépek, berendezések és szerelvények telepítésére, öntözőgépek, szivattyúk, szűrők és csővezetékek vásárlására pályáztak.

Mint megtudtuk a már meglévő öntözőberendezések esetében a hatékonyabb vízfelhasználására, az öntözési infrastruktúra műtárgyainak fejlesztésére, rekonstrukciójára, főként a meglévő elavult rendszer elemeinek cseréjére pályáztak a gazdák. Azaz új, korszerű (víz - és energiatakarékos) gépek vásárlására, jobb hatásfokú szórófejek beépítésére, automatizált öntözőtelepek kialakítására is.

Óvatos fejlesztők

Ígéretesek tehát a nyertes pályázatok, de az érintettek - a vágtató infláció, a beruházáshoz szükséges önrészhez a 18 százalékos piaci hitelek és főleg az agrárpiacok mélyrepülése ismeretében - óvatosak. Sokan bizalmatlanok is, ami nehezíti, olykor el is lehetetleníti az együttműködést például az öntözési közösségek létrehozásánál, működtetésénél.

Használhatatlan csatornák

Jó hír tehát, hogy - úgy tudjuk - már 190 öntözési közösséget hoznak létre országszerte, de önmagában ez sem elég az öntözés kibővítésére. Hiába támogatja ugyanis az állam e közösségeket, ha az öntözőfürtök működtetéséhez nincs megfelelő szervezet. Az öntözővíz-szolgáltató vízgazdálkodási társulatok egyikének a vezetője korábban arra figyelmeztetett, hogy hozzáértés nélkül hiába áll össze egy-egy öntözési közösségben 8-10 gazda, nem fog boldogulni. Az öntözési közösségek sikeres működéséhez, a víz odavezetéséhez ugyanis először rendbe kell hozni az állami főműveket (ez egy 10 éves, összesen mintegy százmilliárd forintos programmal elkezdődött), de a másodlagos, a harmadlagos és kettős hasznosítású műveket (csatorna-rendszereket) is. Ehhez meg kell terveztetni és engedélyeztetni, műszakilag „le kell vezényelni”a munkát. Ha helyben nincs (elég) öntözővíz, illetve el kell vezetni a túl sok esővizet, kettős hasznosítású üzemi csatornákra, azaz meliorációs művekre van szükség. Ezekből azonban 23-25 ezer kilométer annyira elhanyagolt állapotban van, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Az üzemi csatornák fenntartásáért ugyanis korábban „érdekeltségi hozzájárulást” fizettek a gazdák a vízgazdálkodási társulatoknak, de ezt a kötelezettséget 2010-ben eltörölték. Így a hajdani nyolcvan társulatból, amely évente 160 millió köbméter öntözővizet juttatott el a földekre, már 40-50 megszűnt. Már csak négy-öt olyan társulat maradt, amely képes lenne öntözőművevel a gazdáknak elég öntözővizet szolgáltatni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!