Aranyélet című rovatunkban vasárnap esténként olvasói leveleket adunk közre. Jóról is, rosszról is. Szerkesztőségünk a levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek mindegyiket közölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
„Tisztelt szerkesztőség!
Nem tudom, hogy miért kell azonnal a földbe döngölni a kormányt, meg Orbán Viktort, amiért végre tesz valamit a lakhatásomért, illetve a lakhatásunkért, merthogy sokan az én korosztályomból pont erre vártunk. Azt olvastam, hogy lesz egy új támogatás, és esetleg a kormány belenyúl az albérletekbe is. Ennek már régen itt volt az ideje.
Én jó ideje közel 200 ezret fizetek havonta, plusz persze a rezsit. Nem óriási, csak 54 négyzetméteres a lakás, elférünk benne a felségemmel meg a kisfiunkkal. De a fizetésünk nem éppen fényes, el tudnám képzelni ennek a kétszeresét, akkor könnyebben kicsengetném az albérletet.
Szóval én, vagyis mi örülünk, hogy a kormány és személy szerint Orbán Viktor majd előjön egy tervvel. A cég, ahol dolgozom, szerintem hajlana rá, hogy betegye a cafeteriába az albérleti támogatást, ha jól olvastam, akkor valami ilyesmi lesz ebben a tervben. Vagyis ez is, meg biztos fognak adni nagyon kedvezményes hitelt is annak, aki venni vagy építkezni akar. Na, ezekre mondtam azt, hogy nem kell károgni és azonnal lesajnálni azt, amit most a kormányunk mond.
Én nem tudom, hol élnek ezek az állandóan kritizáló emberek. Csak abból tud adni a kormány, amit megtermel az ország, most ennyire futja. Engem egyáltalán nem érdekel, hogy honnan lesz pénze, Kínától vagy az oroszoktól, csak legyen. Jó, tudom, értelmesen kell elkölteni, ez tuti. A lényeg, hogy kioszthassák azoknak, akik rászorulnak. Például nekünk. Ennyi. Nem kell ezt ragozni.
Egyébként egy pár éve nősült budapesti férfi vagyok. Nevemet ne írják ki!
Tisztelettel”