Egyre több európai politikus kezdi belátni, hogy Görögországnak hamarosan egy újabb mentőcsomagra lesz szüksége, ahhoz hogy az ország át tudja vészelni a következő két évet. A szóban forgó új összeg 30 milliárd. euró. Az újabb finanszírozás szükségessége különböző okokra vezethető vissza, így pl. arra, hogy Görögország jövőre nemigen tud majd pénzhez jutni a kötvénypiacokon, továbbá hogy eddig nem sokat tett a költségvetési hiány csökkentése érdekében, illetve hogy a beígért privatizációnál sem látni semmilyen előrelépést.
Közben az "észak-európai liga" (Németország, Finnország és Hollandia) csak sokkal szigorúbb feltételek mellett hajlandó aláírni az újabb hitelszerződést, mivel adófizetőik már megelégelték, hogy újabb és újabb pénzeket lapátoljanak a fegyelmezetlen eurózóna-tagok megmentésére.
Németország arra sürgetett, hogy a görög kötvények tulajdonosai is viseljék valamilyen formában a veszteségeket (haircut), mely elsősorban a futamidők meghosszabbítását jelentené. Az EKB azonban a lehető leghatározottabban utasította el ezt a javaslatot, mivel ez a fajta átütemezés lényegében a görögök csődjéhez vezetne, mely az egész eurózónában komoly pénzügyi gondokat okozna.
Miközben egyre jobban sürgetnek a görög mentéssel kapcsolatos tárgyalások, addig úgy látszik, hogy a németek hajlandóak engedni követeléseikből, talán azért is, mert felismerték, hogy milyen gyakorlati akadályokba ütközne egy ilyen bonyolult terv megvalósítása, ilyen rövid idő alatt. A németek ettől függetlenül egyáltalán nem mondtak le a tehermegosztás elvéről, mely a 2013-ban kezdődő Európai Stabilitási Mechanizmus egyik alapvető eleme. A német kormány a választópolgárok felé is jelezné, hogy a kötvénytulajdonosoknak igenis osztozniuk kell az adófizetőkkel, akik továbbra is igen nagy terhet cipelnek.
A finanszírozás folytatását célzó javaslat az ún. bécsi kezdeményezés központi eleme, mely a 2009-es kelet-európai adósságválságnál is sikeresnek bizonyult. A bécsi kezdeményezés keretében a hitelező pénzintézeteket a finanszírozás folytatására és a hitelek megújítására próbálják finoman rávenni, ahelyett hogy tőkekivonással súlyosbítanák a helyzetet. Ez lényegében egyfajta enyhe vagy önkéntes adósság-átütemezést jelentene, mely azonban nem járna csődhelyzettel. Tulajdonképpen az összes hitelező érdekében áll, hogy ne hagyják el ezeket a vesződő államokat, mivel ez csak azokat veszélyeztetné, akik a támogatást biztosítják, mindez pedig csak a problémák tovaterjedéséhez vezetne. Úgy tűnik, hogy az EU komolyan foglalkozik ezzel az opcióval. Tegnap még az is felmerült, hogy az Unió különböző kedvezményekkel ösztönözné a hitelezőket a kötvények megújítására. Ide tartozna az exkluzív státusz megadása, a nagyobb értékű kuponok, vagy a megfelelő fedezet biztosítása. Bár dicsérendő, hogy az EU megfontolja ezt a lehetőséget, azonban könnyen meglehet, hogy nincs is szükség a befektetők vesztegetésére.
Az EU és az IMF tisztviselői közben továbbra is Görögország pénzügyi helyzetét vizsgálják, a várva várt jelentést pedig a következő napokban fogják közzétenni. Az új görög mentőcsomagot minél hamarabb véglegesíteni kell, az IMF szabályozása ugyanis nem engedi a meglévő 110 milliárd eurós mentőhitel további részleteinek kifizetését, amennyiben a következő 12 hónapban nem biztosított a finanszírozás. Az észak-európai liga ugyanakkor sokkal agresszívabb hangot ütött meg a mentőcsomaggal kapcsolatos legutóbbi tárgyalásokon. Sokan a görög gazdaságba – így pl. az adóbeszedésbe és az állami vagyonok privatizációjába – is nagyobb beavatkozást követelnek. A görögök természetesen egyre harciasabban szállnak szembe ezzel a javaslattal. Európa erősebb tagállamait elsősorban az aggasztja, hogy a görög politikai helyzet olyannyira folyékony, hogy a jelenlegi kormány ígéretei nem látszanak különösebben kötelező érvényűnek.
A helyzet tehát továbbra is veszélyesen bizonytalan. A Görögországgal kapcsolatos folyamatos tárgyalások közepette nem sok figyelmet kap az a tény, hogy az ország már gyakorlatilag fizetésképtelen. A gazdaság mély válságban van, és ez várhatóan még jó ideig így is marad, arra sincs remény, hogy – az idén akár a GDP 160 százalékát is elérő – államadósságot visszafizessék, az ország bankjai pedig nagyon vékony jégen táncolnak. Európa már több mint egy éve az idővel játszik, a gond azonban abban áll, hogy az idő kezd elfogyni.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
