2018. február 3. 14:37

Szerdán a Bitcoin 10 ezer dollár alá is becsúszott. A szakértők véleménye megoszlik, hogy a lélektani szinten meg tud-e kapaszkodni, vagy sem. Potenciális kockázatból ugyanis nincs hiány, folyamatosan új veszélyek leselkednek a kriptovalutára.

2017-ben a kriptoeszközök a legjobb befektetéseknek számítottak, árfolyamuk elképesztő emelkedést mutatott. A legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin árfolyama például 14 000 százalékkal ugrott meg. Az előző évet még 1000 dollár körül záró Bitcoin 2017 decemberében megközelítette a 20 ezer dollárt. Onnan azonban lefordult, és az év végén már csak a 14-15 ezer dollár közötti sávban kereskedtek vele. Az idei év még rosszabbul kezdődött, több kellemetlen hír is napvilágot látott, ami miatt hol gyorsabban, hol lassabban gyengült a Bitcoin árfolyama. Január végére így már csak 10 ezer dollárt ért. Persze van, aki szerint még ez is irreálisan sok, szerintük az eszköz mögött nincs olyan érték, ami miatt több százmilliárd dollárt kellene, hogy érjen. A pesszimisták úgy vélik, a Bitcoin lufi hamarosan kidurran, és szinte teljesen el fog értéktelenedni az eszköz, hasonlóan, a 17. századi tulipánhagymákhoz.
 
 
A Bitcoinra számos veszély leselkedik, ami miatt elfordulhatnak a kriptovalutától a befektetők. A thestreet.com öt kifejezetten nagy kockázatú eseményt azonosított.

1; Megszűnő kereskedési platformok

A kriptoeszköz számára létkérdés a likviditás, a befektetők bizalmának alapja, hogy bármikor pénzzé tudják tenni a Bitcoint. Ezzel viszont akadhatnak gondok. 
Egykoron a Mt. Gox volt a Bitcoin kereskedelem elsőszámú színtere, a forgalom 70 százalékát itt bonyolították. Amikor azonban a platform csődbe ment 2014-ben az a befektetőknek is komoly problémákat okozott, jó időre visszavetette az eszköz árfolyamát. Ráadásul jelentős mennyiségű kritpovaluta is eltűnt akkor. A forgalom jelenleg jobban eloszlik, de egy nagyobb piac bezárása komoly aggodalmat okozna. A felvetés azért nem alaptalan, mert volt olyan kriptoeszköz az utóbbi időben, ahol eltűnt a kereskedést biztosító oldal, ennek hatására pedig egy nap alatt 97 százalékot zuhant az érintett kriptopénz, a Bitconnect árfolyama

A különböző adminisztratív akadályok, amelyeket többek között Dél-Korea, Oroszország és Kína vezetett be, pont a kereskedési lehetőségeket lehetetleníti el. Ezeknek a platformoknak a korlátozása, illetve bezárása miatt már eddig is több befektető szállt ki a Bitcoinból.

2; Lassú tranzakciós idő, magas költségek

A Bitcoin noha versenytársa szeretne lenni a hagyományos pénzeknek, jelen formájában ilyen funkcióra teljesen alkalmatlan. A tranzakciós idők például nagyon hosszúak, miközben például a PayPal azonnal jóváírja a számlákon a változásokat. Az üzleti szférában ennél az ügyfelek sokkal gyorsabb lebonyolítást várnak el, amihez egyébként egyes kriptovaluták már alkalmazkodnak. A Ripple például már megfelel ezeknek a kihívásoknak.

Ráadásul nem csak az időbeni problémák állnak fenn, hanem a költségek is az égbe szöktek. A Bitcoin meglóduló árfolyama miatt az egy évvel korábbi 10 dollárról 140 dollárra szökött fel, ami megint csak messze van a versenyképes díjaktól. Érdekesség, hogy mindez nem a technológiából eredő sajátosság, hiszen az egyi altcoin, a Bitcoin cash gyakorlatilag fillérekért tud tranzakciókat lebonyolítani.

3; Túlzott energiaigény

Kevésbé ismert tény, hogy az informatikai hátteret biztosító és ezért cserébe Bitcoinokban részesülő bányászok elképesztő mennyiségű energiát fogyasztanak a rendszer fenntartására és bővítésére. A Bitcoin bányászok által használt elektromos áram mennyisége elegendő lenne közel 3 millió amerikai háztartás számára. Eközben a rendszer hatékonysága alacsony, hiszen míg a Visa – amelynek áramigénye 50 ezer háztartáséval egyenértékű - másodpercenként képes 50 ezer tranzakciót lebonyolítani, addig a Bitcoin naponta csupán 400 ezret tud. Az az évi 32 terrawatt óra ami a Bitcoin létéhez manapság szükséges több, mint amit Magyarország fogyaszt.

4; Elcsábított bányászok

A rendszer működtetéséhez számítógépek kellenek, amit jelenleg a bányászok biztosítanak. Kezdetben lelkes informatikusok gépein futottak a kliensek, manapság viszont a hálózat növekedésével, na meg persze az egekig szökő árfolyamok miatt professzionális farmokat hoznak létre vállalkozók. Ők azonban a gépparkjukat a legjobban fizető kriptovaluta projekt számára biztosítják.

A Bitcoin esetében meghatározott mennyiség kerül forgalomba, így az idő előrehaladtával a kvázi ellenszolgáltatásként adott pénzekért „egyre többet kell dolgozni”, vagyis egyre nagyobb számítástechnikai kapacitást kell csatasorba állítani. Vannak azonban olyan eszközök, amelyek frissebbek, vagy nagyobb összegben határozták meg a kibocsátandó mennyiséget könnyebb pénzkeresettel kecsegtetnek. Így a bányászok gyakran váltanak a magasabb jövedelmet biztosító kriptovalutákra. Emiatt pedig tovább lassulhat a Bitcoin rendszere, míg a versenytársak magasabb szolgáltatásra lesznek képesek.

5; Az erősödő állami szabályozás

Ahogy az első pontban is jeleztük, volt olyan ország, amely korlátozásokat vezetett be, elsősorban a piacterek működtetésére. Dél-Korea inkább a jogi aspektusát vizsgálta a Bitcoinnak, és ők az anonimitást tiltották meg. Eközben számos ország pénzügyi felügyelete, így egyebek mellett az MNB is a túlzott kockázatokra hívta fel a figyelmet.

Amennyiben a szigorítások folytatódnak, netán számos ország úgy dönt, hogy ellehetetleníti a Bitcoin kereskedelmét, egyre kevesebb befektető számára lesz vonzó a kriptopénz. Az érdeklődés jelentős visszaesése pedig egy öngerjesztő negatív folyamatot indíthat el, amikor egyre többen szállnak ki a piacról, további Bitcoin eladásokat generálva, míg végül teljesen értéktelen és így érdektelen is lesz az eszköz.
 
mfor.hu