A segélyintézkedések szigorú feltételekhez voltak kötve, a megvalósításban azonban súlyos mulasztások álltak elő, melyek mind az EU hitelező mechanizmusát, mind az IMF hitelességét aláásták.
1. Tavaly májusban összehasonlítottam a görögöktől követelt költségvetési megszorítást (hiánycsökkentés 8,1-ről 4,9 százalékra – 3 év alatt) az összes többi OECD ország hasonló szigorításával, az elmúlt évek során. Arra jutottam, hogy a követelt megszorítást csak maréknyi ország tudta teljesíteni, melyeket azonban jelentős gazdasági növekedés és/vagy magas infláció (mely erodálja a nominális adósságot) jellemzett. Más szóval, Görögország egy eddig példátlan konszolidációt kell, hogy végrehajtson. A 2010-es deficit 10,5% volt (a 2010. májusi prognózis: 8,1%). Az aktuális (az év eleje óta számított) hiány viszont 22 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az aktuális trendet követve, a GDP arányos deficit 2011-ben minimum 11 százalék lesz, míg a tavaly májusi előirányzott hiány még 7,6 százalék volt. Magyarul a költségvetés ellenkező irányba mozdult el, mint amerre haladnia kellene.
2. Görögország tehát 180 fokkal eltévesztette az irányt, azonban az EU és az IMF (és kétségtelenül az EKB is) követték ezt. Más szóval – akárcsak a görögök – ők is mulasztottak, ami az ígéreteket illeti. A görög mentőhitelekre felszámított kamatot eddig kétszer csökkentették, további megszorítások fejében, melyek azonban csak részben lettek teljesítve. Miután tehát enyhítették a feltételeket, addig a hitelezési kondícióknál is lazábbra vették a gyeplőt. Németország eredetileg magasabb, de még a piaci szintek alatti kamatokkal akart "büntetni". Most azonban már olyan kamatokkal folyósítják az újabb részleteket, melyek jóval elmaradnak a piaci szintektől. Ez egy felettébb meggondolatlan és elkapkodott hozzáállás, már csak azért is, mert a kormányok végtére az adófizetők pénzeinek őrei.
3. Végül az a kézenfekvő érv is Görögország elvágása mellett szól, hogy valójában már csak ez az egyetlen lehetőség maradt. Ha valaki nem tudja fizetni az adósságát, úgy három megoldás marad. Leértékelés, infláció, vagy csőd. Az első kizárt, a másodikat pedig nehezen lehet koordinálni egy monetáris unióban. Görögországot az utóbbitól a hitelek mentették meg, azzal a kitétellel, hogy az kevesebbe fog kerülni, mint a csőd, a görög bankszektor és egyben a német, francia és egyéb bankok számára.
A színfalak mögött a döntéshozók talán abban reménykedtek, hogy a csőd kellő ideig késleltethető, ahhoz hogy az európai bankok felkészülhessenek, és hogy az EU-vezetők egy "rendezettebb" csőd alapjait fektessék le. A júliusi csomag részét képező adósságcsere és futamidő meghosszabbítás jól illet ebbe a képbe, azonban úgy tűnik, hogy a magánbefektetők nem voltak hajlandóak kellő mértékben állni a sarat, ahhoz, hogy a terv sikeres legyen. Számos adat és indikátor azt mutatja, hogy már túlléptük a kritikus pontot, legyen szó a görög CDS-ről, német és görög hozamokról, vagy az európai bankok tőkehelyzetéről; a piacok közben sokkal gyorsabban meglódultak, mint ahogy a politikusok ellenintézkedéseket tudtak volna hozni. 2011 szeptemberére úgy fogunk majd emlékezni, hogy ekkor érkezett el az a pont, amikor már nincs visszaút a görög tragédiában.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
