Bedő Tibor, a Stabilitás befektetési tanácsadója az MTI-nek hangsúlyozta: a diverzifikáció jelentős hozzáadott érték, lehetővé teszi, hogy a pénztártagok ne legyenek egyoldalúan kiszolgáltatva a hazai gazdaság teljesítményének, részesülhessenek a jobban prosperáló gazdaságok, pénz- és tőkepiacok hozamából.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár szerint az új szabályozás a jelenlegihez képest csökkenti az egyes portfoliók diverzifikálhatóságát, szűkíti az ésszerű kockázat mellett elérhető legmagasabb hozam elvéből következő "több lábon állást", és végül, de nem utolsósorban a megengedett arányokon felüli jelenlegi devizaalapú befektetéseit a pénztárnak az előírt határidőig akkor is értékesítenie kell, amennyiben a piaci viszonyok nem a legkedvezőbbek lesznek.
A kormány július 23-án döntött arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak a növekedési portfolió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfoliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, vagyis külföldi részvényekben és állampapírokban.
A jogszabályi követelményeknek a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfoliók esetében 2009. december 31-ig kell megfelelni. A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfoliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig még megengedett legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-ig teljesíteni.
Bedő Tibor úgy vélekedett: a gyakorlatban nem várható óriási változás. Azon kasszáknál ugyanis, amelyek tavaly még nem vezették be a választható portfoliót, 2008. december 31-én átlagosan 30 százalék volt a külföldi eszközök aránya, míg azoknál, amelyek már bevezették, 25 százalék. Az idén március végén, amikor már az összes pénztárnál kötelezően működött a választható portfolió, átlagosan a befektetések 28,85 százaléka volt devizaeszköz.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az egyes portfoliók esetében ez az arány hogy néz ki. A jogszabályváltozás okán a Stabilitás hamarosan megjelenő 2009. II. negyedévi elemzésében már ezt is publikálják - mondta. Pénztáranként jelentős eltérések lehetnek az átlagtól.
A jogszabály megfelelő átmeneti időt biztosít az átálláshoz a szakértő szerint, a limitek az év végéig pénztári cash flow-val, vagyis az új díjbevételek forinteszközökbe való befektetésével teljesíthetőek. Ez persze átlagos szinten mondható el, az egyes pénztárak esetében a helyzet ettől eltérő lehet - fűzte hozzá.
Egyelőre a jogszabályváltozás hozamokra gyakorolt hatását nehezen lehet megbecsülni, ez pénztáranként nagyon eltérő lehet. A hozam a stratégiai eszközallokáció függvénye elsősorban, amelyre nyilvánvalóan hatása van a jogszabály módosításnak - mondta a szakértő. A Stabilitás Pénztárszövetség ott látja a legnagyobb veszélyt, hogy az eszközösszetétel változása esetén nem lesznek megfelelő minőségű hazai eszközök (részvény, kötvény).
Az OTP Magánnyugdíjpénztár jelenlegi befektetési politikája a nem forint alapú befektetések tekintetében a közvetlen devizakitettség maximumát (külföldi devizában fennálló nettó pozíciót) határozza meg, ami a klasszikus portfolióban 10, a kiegyensúlyozottban 30, a növekedési portfolióban pedig 51 százalékos mértékű lehetőséget és korlátot jelent. Ezek az arányok azonban, bár hasonlóak, egyértelműen nem feleltethetők meg az új szabályozásban előírt korlátoknak.
"Jelenlegi ismereteink alapján annyi biztonsággal elmondható, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztárnak a jövőben a választható portfoliók mindegyikében csökkentenie kell a devizalapú befektetéseinek értékét annak érdekében, hogy a módosított jogszabályban előírt arányoknak megfeleljen" - közölte a pénztár.
Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója a napokban úgy vélekedett, az új devizamegfeleltetési szabályok stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását. A hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak, a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő. A jelenleg 8 százalék körüli hozamot biztosító magyar állampapírok a szakember szerint versenyképes alternatívát jelentenek a 3-4 százalék körüli hozamot kínáló külföldi államkötvényekkel szemben.
MTI/Menedzsment Fórum
