2008-ban összesen 20,8 százalékkal csökkent a hazánkban kezelt befektetési alapok vagyona, ennek nagy része a negyedik negyedévben történt. Az év utolsó három hónapjában közel 400 milliárd forint távozott az alapokból, a 412 alap így az év végén 2526 milliárd forintot kezelt összesen.
Rosszul sikerült a tavalyi negyedik negyedév a befektetési alapok számára, az év utolsó három hónapjában 16,7 százalékkal csökkent az összes alap vagyona, 390 milliárd forint tűnt el. Az év egészében 20,8 százalékos volt a vagyoncsökkenés, 466 milliárd forinttal csökkent a kezelt vagyon, mely így 2526 milliárd volt. Továbbra is a nyilvános nyílt végű értékpapíralapok a legnépszerűbbek, a vagyon 55,5 százaléka ebben a formában volt az év végén, további 14,4 százalék pedig a nyilvános nyílt végű ingatlanalapokban és azok alapjaiban volt.
2008 végén összesen 412 befektetési alapot kezeltek a magyarországi alapkezelők, az év során összesen 91-gyel nőtt az alapok száma, a negyedik negyedévben pedig 25 új alap indult, négy pedig megszűnt.
A nyilvános nyílt végű értékpapír alapok fokozatosan veszítettek népszerűségükből, de így is toronymagasan a legnépszerűbbek. 2008 során összesen 31,2 százalékkal csökkent az általuk kezelt vagyon, a negyedik negyedévben a visszaesés 20,4 százalékos volt. A 181 alap az év végén összesen 1402 milliárd forintot kezelt.
A nyilvános nyíltvégű alapok közül a legnagyobb csoport a pénzpiaci alapoké. A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapok száma a negyedévben két garantált alap átalakítása miatt nőtt, míg egy alap megszűnése miatt csökkent, a negyedév végén 42 ilyen alapot kezeltek a BAMOSZ tagjai. A pénzpiaci alapok vagyona a negyedévben 18,1 százalékkal, év eleje óta 13,3 százalékkal csökkent.
A 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapokat a BAMOSZ kategorizálás szerint a likviditási alapok közé soroljuk. A negyedévben az alapok száma két garantált alap átalakítása miatt nőtt, így év végén 18 likviditási alap működött. Az alapok vagyona 12,3 százalékkal csökkent a negyedév alatt, az év eleje óta pedig 1,4 százalékkal nőtt. A negyedévben közel 111 milliárd forint tőkét vontak ki az alapokból (117,6 milliárdot az átalakított alapok 6,6 milliárd forintos vagyonát is külön számítva), míg az alapok 20 milliárd forintnyi hozamot értek el. A negyedév végén az alapokban összesen 647 milliárd forint volt.
A részvényalapok száma a negyedévben hárommal nőtt, az 59 nyilvános nyíltvégű részvényalap vagyona viszont a negyedévben 20,2 százalékkal, év eleje óta 42,3 százalékkal csökkent – december végén az összvagyonuk 224 milliárd forint volt.
A vegyes alapok száma a negyedévben eggyel nőtt, a negyedév végén 48 nyilvános nyíltvégű vegyes alap működött. Az alapok vagyona a negyedévben 27,4 százalékkal csökkent, a negyedév végén 110 milliárd forintot tett ki.
A BAMOSZ az ingatlankockázatot megtestesítő alapokat, tehát az ingatlanalapok mellett a legalább 90 százalékban ingatlanalapok jegyeit tartalmazó alapok alapjait is az ingatlanalapok közé sorolja. Az ingatlanalapok száma a negyedévben nem változott, a 26 alap vagyona a negyedévben 30 százalékkal csökkent, így az év végén 383 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust – 20 ingatlanalap vagy ingatlan alapok alapja tartozik ide, és az ingatlanalapok kezelt vagyonának 95 százaléka ilyen típusú alapokban található.
Az ingatlanalapok lassú növekedése 2008. elejéig folytatódott, március óta viszont folyamatos volt a csökkenés, ami októberben felgyorsult. A hazai ingatlan alapok alapjai, az európai ingatlan alapok alapjai és az ingatlanforgalmazó alapok a negyedévben trendszerű csökkenést mutattak, míg az ingatlanfejlesztő alapok egy kisebb novemberi visszaesés mellett folyamatosan nőttek. A negyedik negyedévben néhány napra fel is kellett függeszteni az ingatlanalapok jegyeinek kereskedését, olyan nagy mértékű volt a tőkekivonás.
