2009. március 9. 04:29

A gazdasági válság sújtotta hónapokban a lakosság körében egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy érdemes-e új lakást vásárolni, vagy inkább egy festéssel, vagy esetleg a bútorok cseréjével felújítani a régit. A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatásából az derül ki, hogy míg bútorcserére az elmúlt 2 évben jellemzően a társadalom magas jövedelemmel rendelkező szegmenseiben került sor, addig lakásfestésre minden réteg költött az utóbbi 5 év során.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008. január 1-jén az ország lakásállománya elérte a 4 millió 270 ezret. Ma már a lakások közel fele három- vagy annál több szobás és csak minden tizedikben nincs fürdőszoba. A lakások átlagos alapterülete 75 négyzetméter, de ez településtípusonként nagy különbségeket takar. Míg Budapesten a lakások átlagos alapterülete nem éri el az átlagot (63,3 m2), addig a községekben meghaladja azt (84,4 m2). Száz lakásra országos átlagban 235, Budapesten pedig már mindössze 195 lakó jut.

A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatása során a kutatók összesen 8 jellegzetes fogyasztói csoportot találtak, melyek egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutatnak a lakásminőség és a lakásfelszereltség tekintetében. A társadalom 4 felső szegmense a tágan értelmezett kultúra fogyasztás alapján differenciálható. Ez a 4 csoport annyit költ az alapvető szükségletek kielégítésére, amennyi szükséges.

A társadalom 4 százalékát alkotó Felső plusz csoportjába életkor szempontjából inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. Ők fogyasztási és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak. Átlagos lakásméretük 103 négyzetméterrel és 3,5 szobával messze meghaladja az országos átlagot. A felmérést végzők személyes értékelése szerint a csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében (71%) jó környéken élnek, és többségüknél (83%) nívós berendezés található.

A Felső klasszik csoport lakásméret (105 m2) és szobaszám (3,6) tekintetében árnyalatnyival megelőzi a felső plusz csoportot. Ez a kategória a fogyasztói felső réteg egy speciális szegmense, nagysága mindösszesen 2 százalék. A felsőfokú végzettség, az összes háztartási jövedelem alapján számított legmagasabb jövedelem jellemzi őket. Az elmúlt 2 évben a bútorukat az ebbe a csoportba tartozók közel fele cserélte le. Az elmúlt 5 évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha (32%) és egynegyedében fürdőszoba felújítást (23%), amely jövedelmi szintjük ellenére kevesebb, mint a felső plusz esetében, ahol az arányok 38, illetve 30 százalék.

A Befutott értelmiségiek csoportja a társadalom 14 százalékát alkotja, és ez áll a felső plusz jövedelmi szintjéhez a legközelebb. Az ide tartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Ők az első csoport, akiknek lakásmérete 100 négyzetméter alatti, de 91 négyzetméteres lakásmérettel még így is jócskán meghaladja az átlagot. A felmérést végzők összességében kedvezőbb képet adtak a csoportba tartozók lakásáról, mint a felső klasszik tagjainál. A felső klasszikhoz hasonlóan fűtéskorszerűsítés és külső szigetelés kevesebb, mint egyötödüknél, nagyobb átalakítás minden tizedik válaszadó lakásában volt.

A Hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát teszik ki. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. A különféle lakásfelújítások tekintetében nem térnek el jelentősen a befutott értelmiségiek csoportjától: az elmúlt 5 év során a csoportba tartozók kicsivel több, mint felénél volt festés (56%), egynegyedüknél konyha- és fürdőszoba felújítás (27 és 26%).

A további 4 fogyasztói csoport alkotja a társadalom 4 alsó rétegét, ahol az élelmiszer-fogyasztás differenciál. A következő 3 csoport lakásméret és átlagos szobaszám tekintetében nem tér el jelentősen egymástól.

A Városi alsó-közép réteg a társadalmon belül 7 százalékot tesz ki, tagjai jellemzően fiatal, budapesti tanulók vagy aktívak, ezen belül is jellemzően szakmunkások, kisiparosok és beosztott értelmiségiek. Őket az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi. A felmérést végzők megfigyelése alapján a környékről és a házról alkotott kép is közel ugyanolyan, mint a hedonista fiataloknál: azaz tízből heten laknak ápolt, világos lakásban, tízből négyüknél van nívós berendezés, egyharmaduknál pedig modern stílusú a lakás. A felújításokat illetően a csoport hasonlóságot mutat a befutott értelmiségiek és a hedonista fiatalok csoportjával.

A Szegény nyugdíjas a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport. Tagjai közül a legtöbben nyugdíjasok, de hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport elmarad az eddig bemutatott szegmensektől. Az elmúlt két évben mindössze 15 százalékuk cserélte le a bútorokat és kevesebb felújítást is végeztek. Konyha- és fürdőszoba felújításra kevesebb, mint egyötödüknél került sor.


Hasonló körülmények jellemzik a Szegény munkásréteg tagjait is, akik a társadalom 13 százalékát teszik ki. Fogyasztás és lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport sok hasonlóságot mutat a szegény nyugdíjasok lakásviszonyaival, ez a csoport szintén elmarad az első 5 szegmenstől. Ez alól a lakás festése a kivétel, amelyre a válaszadók felénél (52%) sor került az elmúlt öt évben. A szegény munkásréteg esetében a nyugdíjasokhoz képest kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást.

Az Underclass csoportba tartozók a társadalom 18 százalékát teszik ki, jellemzően legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és sokan élnek közülük községben. Az összes háztartási jövedelem alapján a legrosszabb helyzetben vannak, minden tényezőt vizsgálva jócskán lemaradnak a fentiekben bemutatott szegmensektől. A lakásméretben például jelentős különbség van a felső klasszik és az underclass között: az előbbi csoportban az átlagos lakásméret másfélszerese az utóbbi csoportban tapasztaltnak. Az elmúlt öt évben csak nagyon ritkán került sor bármilyen felújítási munkára, a válaszadók kevesebb, mint egytizedénél volt valamilyen felújítás. Az egyetlen kivétel a ház festése, amelyet a válaszadók egynegyede végzett.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.