6p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A gazdasági válság sújtotta hónapokban a lakosság körében egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy érdemes-e új lakást vásárolni, vagy inkább egy festéssel, vagy esetleg a bútorok cseréjével felújítani a régit. A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatásából az derül ki, hogy míg bútorcserére az elmúlt 2 évben jellemzően a társadalom magas jövedelemmel rendelkező szegmenseiben került sor, addig lakásfestésre minden réteg költött az utóbbi 5 év során.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008. január 1-jén az ország lakásállománya elérte a 4 millió 270 ezret. Ma már a lakások közel fele három- vagy annál több szobás és csak minden tizedikben nincs fürdőszoba. A lakások átlagos alapterülete 75 négyzetméter, de ez településtípusonként nagy különbségeket takar. Míg Budapesten a lakások átlagos alapterülete nem éri el az átlagot (63,3 m2), addig a községekben meghaladja azt (84,4 m2). Száz lakásra országos átlagban 235, Budapesten pedig már mindössze 195 lakó jut.

A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatása során a kutatók összesen 8 jellegzetes fogyasztói csoportot találtak, melyek egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutatnak a lakásminőség és a lakásfelszereltség tekintetében. A társadalom 4 felső szegmense a tágan értelmezett kultúra fogyasztás alapján differenciálható. Ez a 4 csoport annyit költ az alapvető szükségletek kielégítésére, amennyi szükséges.

A társadalom 4 százalékát alkotó Felső plusz csoportjába életkor szempontjából inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. Ők fogyasztási és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak. Átlagos lakásméretük 103 négyzetméterrel és 3,5 szobával messze meghaladja az országos átlagot. A felmérést végzők személyes értékelése szerint a csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében (71%) jó környéken élnek, és többségüknél (83%) nívós berendezés található.

A Felső klasszik csoport lakásméret (105 m2) és szobaszám (3,6) tekintetében árnyalatnyival megelőzi a felső plusz csoportot. Ez a kategória a fogyasztói felső réteg egy speciális szegmense, nagysága mindösszesen 2 százalék. A felsőfokú végzettség, az összes háztartási jövedelem alapján számított legmagasabb jövedelem jellemzi őket. Az elmúlt 2 évben a bútorukat az ebbe a csoportba tartozók közel fele cserélte le. Az elmúlt 5 évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha (32%) és egynegyedében fürdőszoba felújítást (23%), amely jövedelmi szintjük ellenére kevesebb, mint a felső plusz esetében, ahol az arányok 38, illetve 30 százalék.

A Befutott értelmiségiek csoportja a társadalom 14 százalékát alkotja, és ez áll a felső plusz jövedelmi szintjéhez a legközelebb. Az ide tartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Ők az első csoport, akiknek lakásmérete 100 négyzetméter alatti, de 91 négyzetméteres lakásmérettel még így is jócskán meghaladja az átlagot. A felmérést végzők összességében kedvezőbb képet adtak a csoportba tartozók lakásáról, mint a felső klasszik tagjainál. A felső klasszikhoz hasonlóan fűtéskorszerűsítés és külső szigetelés kevesebb, mint egyötödüknél, nagyobb átalakítás minden tizedik válaszadó lakásában volt.

A Hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát teszik ki. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. A különféle lakásfelújítások tekintetében nem térnek el jelentősen a befutott értelmiségiek csoportjától: az elmúlt 5 év során a csoportba tartozók kicsivel több, mint felénél volt festés (56%), egynegyedüknél konyha- és fürdőszoba felújítás (27 és 26%).

A további 4 fogyasztói csoport alkotja a társadalom 4 alsó rétegét, ahol az élelmiszer-fogyasztás differenciál. A következő 3 csoport lakásméret és átlagos szobaszám tekintetében nem tér el jelentősen egymástól.

A Városi alsó-közép réteg a társadalmon belül 7 százalékot tesz ki, tagjai jellemzően fiatal, budapesti tanulók vagy aktívak, ezen belül is jellemzően szakmunkások, kisiparosok és beosztott értelmiségiek. Őket az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi. A felmérést végzők megfigyelése alapján a környékről és a házról alkotott kép is közel ugyanolyan, mint a hedonista fiataloknál: azaz tízből heten laknak ápolt, világos lakásban, tízből négyüknél van nívós berendezés, egyharmaduknál pedig modern stílusú a lakás. A felújításokat illetően a csoport hasonlóságot mutat a befutott értelmiségiek és a hedonista fiatalok csoportjával.

A Szegény nyugdíjas a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport. Tagjai közül a legtöbben nyugdíjasok, de hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport elmarad az eddig bemutatott szegmensektől. Az elmúlt két évben mindössze 15 százalékuk cserélte le a bútorokat és kevesebb felújítást is végeztek. Konyha- és fürdőszoba felújításra kevesebb, mint egyötödüknél került sor.


Hasonló körülmények jellemzik a Szegény munkásréteg tagjait is, akik a társadalom 13 százalékát teszik ki. Fogyasztás és lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport sok hasonlóságot mutat a szegény nyugdíjasok lakásviszonyaival, ez a csoport szintén elmarad az első 5 szegmenstől. Ez alól a lakás festése a kivétel, amelyre a válaszadók felénél (52%) sor került az elmúlt öt évben. A szegény munkásréteg esetében a nyugdíjasokhoz képest kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást.

Az Underclass csoportba tartozók a társadalom 18 százalékát teszik ki, jellemzően legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és sokan élnek közülük községben. Az összes háztartási jövedelem alapján a legrosszabb helyzetben vannak, minden tényezőt vizsgálva jócskán lemaradnak a fentiekben bemutatott szegmensektől. A lakásméretben például jelentős különbség van a felső klasszik és az underclass között: az előbbi csoportban az átlagos lakásméret másfélszerese az utóbbi csoportban tapasztaltnak. Az elmúlt öt évben csak nagyon ritkán került sor bármilyen felújítási munkára, a válaszadók kevesebb, mint egytizedénél volt valamilyen felújítás. Az egyetlen kivétel a ház festése, amelyet a válaszadók egynegyede végzett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!