<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az unió-, illetve a tagországok vezetői hol finom utalásokkal, hol kemény beszólásokkal próbálják orientálni a görögöket az általuk helyesnek vélt irányba. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy egy nagyobb privatizációval kezelnék – feltehetőleg átmenetileg – a helyzetet. A befektetők inkább a biztonságos devizákat keresik, nem véletlenül jutott áll rekordszinten a frank az euróval szemben, olvasható az FxPro heti körképében.

Lekerültek a kesztyűk és az EU immár puszta kézzel próbálja jobb belátásra bírni a görögöket. Tegnap újabb keserű igazságokkal kellett szembenéznie az ostrom alatt álló országnak, miután az egyik EU biztos kijelentette, hogy az ország vagy a költségvetési megszorításokat vagy a régi drachmát választja, majd a szlovák miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte a görög helyzet csak romlott az egy évvel ezelőtti első mentőcsomag óta. Nehéz nem egyetérteni ezekkel a nyilatkozatokkal. Az EU, a maga részéről a keményebb pátyolgatás módszerét választotta, melyet elsősorban a hollandok szorgalmaznak. Felbőszülve azon, hogy a görög kormány képtelen volt betartani eddigi ígéreteit, a holland pénzügyminiszter Jan Kees de Jager egy külső ügynökség felállítását sürgette, az állami vagyon eladásának lebonyolításához. Ezeket a vagyoneszközöket fedezetként is fel lehetne használni a későbbiekben adott EU/IMF hitelek ellenében. A görög ellenzék természetesen elutasította ezt a javaslatot. Attól tartva, hogy a mentőhitelek következő részlete (közel 12 Mrd. EUR) már a következő hónapban válik esedékessé, és miután a folyósítás feltétele, hogy a privatizáció kielégítően haladjon előre, a görög pénzügyminiszter hétfőn merész ígéretekre szánta el magát a különböző árazású állami vagyonok azonnali értékesítését illetően. Sajnos komoly kétségek övezik a görögök politikai hajlandóságát arra nézve, hogy betartsák ezeket az ígéreteket.

Tovább küszödnek a britek. A legfrissebb GDP adatok újfent megerősítették, hogy a brit gazdaság jó ideje tartó szenvedésének még messze nincs vége. Az első negyedéves GDP növekedés a korrekció után is csak 0,5 százalékot mutatott, mindezt egy azonos mértékű visszaesés előzte meg a tavalyi utolsó negyedévben, mely azt sugallja, hogy a gazdaság továbbra is a recesszióval flörtöl. Amennyiben a kereskedelmi szektor nem járult volna hozzá 1,7 százalékpontos plusszal az első negyedéves teljesítményhez, úgy a gazdaság igen mély válságban lenne. A 0,3 százalékos tavalyi utolsó negyedéves visszaesés után a háztartási kiadások újabb 0,6 százalékkal csökkentek az év első három hónapjában. Ennél is nyugtalanítóbb, hogy a tőkebefektetések nem kevesebb, mint 4,4 százalékkal csökkentek, az utolsó negyedévben mért -1,8 százalék után. Az elmúlt két negyedévben közel 2 százalékkal estek a magánkiadások, mely majdnem 4 százalékos évesített csökkenést jelent. Persze ez egyáltalán nem új jelenség, hiszen a magánkiadások az elmúlt három év folyamán összesen 7,3 százalékkal csökkentek. Valójában ez a mizéria még messze nem érzékelteti, hogy a brit magánszektornak milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a pénzügyi válság kitörése óta. Az egészben pedig az a legrosszabb, hogy ennek még egyáltalán nem látni a végét. Egyik fejlett nemzetgazdaság sem tapasztalt ilyen mértékű zsugorodást a magánszektorban. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a Monetáris Bizottság már jó ideje rágódik a kamatemelés kérdésén.

Állami befektetési alapok sietnek az euró megmentésére. Az euróba vetett bizalom elmúlt hetekben tapasztalható fokozatos csökkenése tegnap különösen érzékelhető volt. Az aktuális hónapban elsősorban a többi nagy európai valutához (pl. svájci frank, font) történő átállás volt szembetűnő. Az EUR/CHF szerdán 1,23 alatt új rekordmélységet jegyzett, az EUR/GBP pedig újabb 0,7 százalékos veszteséggel 0,8650-re zuhant. Az a tény, hogy a font a kiábrándító GDP adatok ellenére is túlszárnyalta az eurót nem csak figyelemre méltó fejlemény, hanem egyben sokat el is árul a jelenlegi helyzetről. Az összességében nagy mennyiségű pénzeket kezelő európai háztartások, vállalati pénzügyesek, intézményes befektetők és fedezeti alapkezelők már egy ideje felfigyeltek a közös valuta sebezhetőségére. A görög helyzet egyre jobban súlyosbodik; sőt az a forgatókönyv is egyre reálisabbnak tűnik, melyben Görögország romboló pénzügyi dominók sorát indíthatja el európaszerte. Az éjszaka folyamán kicsit megpihenhetett az ostromlott euró, miután az Európai Tanács elhíresztelte, hogy ázsiai és közel-keleti befektetők az IFSF-alap által kibocsátott kötvények közel negyedét vásárolták fel tegnap. Miután az EUR tegnap délután az 1,40-es szintet készült áttörni, a korai londoni kereskedésben már 1,42-n stabilizálódott.

Visszatértek a "kötvénybikák". Miután a figyelem többnyire a kockázati eszközök és a nagy volatilitású valuták legutóbbi korrekciójára terelődött, az államkötvények zuhanása kevésbé volt szembetűnő. Az elmúlt 6 hét alatt egy tiszteletreméltó 45 bázispontos csökkenést produkált a tízéves amerikai kötvényhozam, mely ezzel 3,16 százalékra mérséklődött, mindezt azonban nem követte különösebb visszhang. A hozamok a hosszabb futamidejű államkötvényekre vonatkozó figyelmeztetések ellenére is csökkentek, ugyanis a kötvényalapokat kezelő Pimco vezére Bill Gross szerint a "QE2" tőkeinjekció következő hónapban történő kifutása után hirtelen fognak megugrani a hozamok. Még az adósságplafon megemelésével kapcsolatos heves washingtoni viták sem tudták elbizonytalanítani a kötvénybefektetőket, annak ellenére, hogy már nincs sok hátra az augusztus 2-i határidőig, ameddig a pénzügyminisztérium szerint még tartható a 14,3 billió dolláros plafon alatti hitelfelvétel. Az USA fellendülésének lassulásával kapcsolatos aggályok mellett, az egyéb eszközosztályok (pl. részvények és nyersanyagok) kockázatának csökkentésére tett erőfeszítések is nagyobb lendületet adtak a kötvényeknek. Az elmúlt hetekben a dollár pozitívabb árfolyama is hozzájárult az amerikai kötvényhozamok csökkenéséhez. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a tízéves hozamok továbbra is jócskán a tavaly októberben jegyzett 2,33 százalék fölött vannak. Azonban még az USA háztartásának kétségbeejtő helyzete ellenére is figyelemre méltó, hogy a kötvényhozamok csökkenni tudtak az elmúlt hetekben. Amennyiben Európa el tudja terelni az adósságválságára irányuló figyelmet, úgy az USA adósságplafonjával kapcsolatos gondok kerülhetnek reflektorfénybe.

Forrás: FxPro

Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés

Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.