Hónapok óta téma az orosz Surgutneftegaz birtokában lévő 21,2 százaléknyi Mol-részesedés sorsa, hiszen a magyar kormány meg akarja szerezni a nemzeti olajtársaság ötödét, a jelenlegi tulajdonos pedig a hírek szerint nem zárkózna el az eladástól. Az egyetlen probléma a forrás hiánya: az államnak nincs felesleges kétmilliárd eurója erre a célra, éppen ezért az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint kizárható, hogy készpénzzel fizetnénk a részvényekért.
Blöffre mozdultak a vevők
"Gyakorlatilag kizárható az a forgatókönyv, amiről pletykáltak, hogy a magyar állam kétmilliárd euróért megvenné a Surgunál lévő Mol-részesedést, korábban a kormány is leszögezte, hogy erre a célra jelenleg nincsenek anyagi forrásai" - mondta az mfor.hu kérdésére Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.
A pletykákban szereplő részvényenként 27 000 forintos ár mindenképpen több a papírok jelenlegi fair értékénél, de egy ekkora csomag esetében nem teljesen irreális egy ekkora felár - tette hozzá az elemző. A Surgut 2009 tavaszán 1,4 milliárd euróért vette meg az osztrák OMV-től a részvényeket, az akkor 19 212 forintos részvényenkénti árat jelentett. Mindez azt jelenti, hogy az orosz tulajdonos másfél év alatt 600 millió eurót (mintegy 16,8 milliárd forintot) keresne az üzleten.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy a magyar kormány esetleg devizakötvényt dobna piacra, hogy finanszírozza a Mol ötödének megvételét, a Raiffeisen elemzője szerint azonban ez is kizárható. "Bármi olyan lépés, ami az államadósság növelése, a további eladósodás irányába mutat, nem túl valószínű. Vélhetően nem fog a kormány megkockáztatni egy ilyen lépést most, amikor nemrég megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel" - véli Herczenik Ákos.
Magasabb szinten dönthetnek
Az mfor.hu-nak nyilatkozó elemző szerint ugyanakkor hosszabb távon nem zárható ki valamilyen megegyezés a Surgutnál lévő részvényekről, azonban az elsősorban nem készpénzes megoldást jelenthet. "Nyilván meg lehet egyezni, de ezek a tárgyalások valószínűleg nem a Surguttal fognak történni, hanem magasabb szinten" - emelte ki Herczenik Ákos. Az elemző hozzátette: korábban arról lehetett hallani, hogy az orosz-magyar tárgyalásokon gázvezetékekről, illetve atomenergiáról is folynak a tárgyalások, ezeken a területeken születhet olyan megállapodás, amibe bevonhatják a részvénycsomagot is.
Az esetleges eladás mellett szólhat az is, hogy az utóbbi hónapokban az orosz tulajdonos is kicsit csendben van. Míg korábban tettek lépéseket azért, hogy bejegyezzék őket a részvénykönyvbe, mostanra mintha belenyugodtak volna a helyzetbe. "Annyiban változott a helyzet, hogy megkezdődtek valamilyen tárgyalások a magyar és az orosz kormány között. Korábban a Surgut nem tudott tárgyalni a Mol menedzsmentjével" - véli az elemző.
A Raiffeisen szakemberei szerint egy esetleges harmadik érdeklődő megjelenése is kizárható, hiszen a Mol alapszabályában jelenleg 10 százalékos szavazati korlát van, vagyis senkinek nem éri meg milliárdokat fizetni egy olyan tulajdonrészért, mellyel nem tud élni.
Mire számíthat, aki befürdött?
A Mol-részvények árfolyamán csütörtökön már látszott, hogy az érdekeltek igyekeztek lehűteni a kedélyeket a piaci pletykákkal kapcsolatban. A szerdán még 23 000 forinton záró papírok a nap végére 22 000 forintig estek vissza, ami bő 4 százalékos csökkenést jelentett.
A Raiffeisen elemzői szerint aki bedőlt a pletykának, az jobban teszi, ha még most akár kisebb veszteséggel túlad felesleges Mol-részvényein. Arra számítanak ugyanis, hogy a következő napokban gyorsan elhal a spekuláció, és akár a 21 700-as kulcsszintig is visszaeshet az árfolyam.
Beke Károly
mfor.hu
