A magyar háztartások egy része a válság alatt átértékelte eddigi befektetéseit, és kockázatmentesebb befektetési formákat keresett, másik részük pedig a zuhanó árfolyamok láttán tőzsdei papírokat vásárolt. A lakosság piaci értéken számított állampapír-portfóliója a válság beköszöntét követő negyedévben 37 százalékkal nőtt, míg a részvényekbe fektetett vagyon a zuhanások ellenére stagnált, majd lassan emelkedni kezdett. A lakosság kezében lévő részvényvagyon növekedését az árfolyamok emelkedése mellett az új adókedvezmények, így a tbsz januári bevezetése is segítette.
Tordai Péter, a KBC Equitas vezérigazgatója a közleményben a tbsz hosszú távú előnyére hívja fel a figyelmet: ha a tbsz-ekről a felhalmozási időszak végét követően nem vesznek ki a számláról pénzt az ügyfelek, úgy a három év múlva felvett megtakarítás után a jelenlegi 20 százalékos kamatadó helyett csupán 10 százalékot kell megfizetni, míg ha valaki öt éven keresztül kereskedik a számlára betett összeggel, de nem vesz ki róla pénzt, úgy az ötödik év végén adómentesen juthat a megkeresett vagyonához.
"A tbsz ugyan folyamatosan terjed a befektetők körében, egyelőre csak részben tölti be a funkcióját, azaz ösztönöz a megtakarításra. Ahhoz, hogy feladatát jobban betöltse, meg is kell tartani a vagyont, hiszen csak így lehet realizálni a teljes adókedvezményt. Ehhez folyamatos edukációra van szükség, a lakosságnak meg kell tanulnia a helyes kockázatkezelést. E nélkül ugyanis a tőzsdei árfolyamokra való spekuláció nem sokban különbözik a szerencsejátéktól" – mondta Tordai Péter.
A KBC Equitas adatai szerint a tbsz-szel rendelkező tőzsdézők többsége egyelőre még nem hosszú távon gondolkodik. Ugyan befektetéseik 80-90 százaléka a hosszú távon jelentős hozammal kecsegtető részvényből áll, ám ezekkel gyakran rövid távon, néha akár napon belül is kereskednek. Csak a fennmaradó 10-20 százalékot fektetik befektetési alapba, vagy állampapírba, ami lényegesen alacsonyabb arány, mint ami a nyugat európai portfólióknál.
MTI
