Mint ismert, először dollárban, majd szerdán euróban növelte eladósodottságát Magyarország, összesen 4,25 milliárd dollár és 1 milliárd euró értékben bocsátottunk ki kötvényeket. Ezzel teljes egészében sikerült fedezni idei lejáró devizaadósságainkat, mostantól tehát csak a forintkötvényeket kell megújítani.
Bölcsen döntött a kormány
Március 24-én tíz- és harmincéves futamidejű dollárkötvényeket bocsátott ki hazánk összesen 3,75 milliárd dollár értékben, majd néhány nap múlva volt még egy 500 millió dolláros rábocsátás a hosszabb papírokból. Ezt követte aztán szerdán egy egymilliárd euró értékű eurókötvény piacra dobása, mely hétéves futamidejű.
Az elmúlt hetekben itthon sem mindenki értett egyet azzal, hogy jó megoldás volt rövid időn belül kétszer kilépni a nemzetközi piacra, hiszen lehet, hogy az év második felében még jobb feltételekkel lehetett volna eladni a papírokat. "Nem lehet tudni, hogy a második félévben mi lesz az európai kötvénypiacon, ebből a szempontból bölcs döntést hozott a magyar kormány" - mondta az mfor.hu kérdésére Juscsák György.
A JP Morgan Asset Management alelnöke szerint a két kötvénykibocsátás azért is volt fontos lépés, mert lehet, hogy ezt mondjuk három hónap múlva nem lehetett volna megtenni. Jelenleg ugyanis a piac a görög állam adósságának átütemezését árazza, ha pedig ez megtörténik, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek a magyar kötvényárazásra is.
Reális a hozamfelár
A márciusi dollárkötvények esetében a tízéves hozam 310, a harmincéves pedig 330 bázisponttal volt magasabb a hasonló futamidejű amerikai állampapírokénál, míg az eurókötvény esetében a magyar hozam 270 bázisponttal haladta meg az euró kamatcsere (mid-swap) hozamot.
Az eurókötvény hozamát magyar elemzők kedvezőnek minősítették, a JP Morgan szakembere szerint reálisan árazta a piac a papírokat. "A befektetők mérlegelték a politikai és gazdasági kockázatokat, az alapján árazták be a kötvényeket, amit eddig lehet tudni a Széll Kálmán Tervről. Ha további konkrétumok jelennek meg, akkor ezek a hozamfelárak könnyen csökkenhetnek a következő hónapokban" - mondta kérdésünkre Juscsák György.
Az eurókötvény esetében egyébként a 270 bázispontos felár nagyjából tükrözi a szerdai 240 bázispontos magyar CDS-felárat. Március végén, a dollárkötvények kibocsátásakor még magasabb volt a CDS-felárunk, ennek is volt köszönhető a magasabb hozamfelár is. Azóta a kormány ismertette a konvergencia programot, mely tovább javította hazánk megítélését, mivel újabb konkrétumokat tartalmazott a tervezett reformokról.
Az idei évet kipipálhatjuk, jövőre jön a neheze
A két devizakötvény-kibocsátás egyébként azért volt fontos Magyarország számára, mert így teljes egészében sikerült fedeznie idei 4 milliárd eurós devizaszükségletét. A negyedik negyedévben ugyanis el kell kezdenünk törleszteni a 2008 őszén felvett nemzetközi hitelcsomagot, 2 milliárd eurót kell első részletként átutalni az Európai Bizottságnak. Mellette júniusban és októberben lesz két egy-egy milliárd eurós devizakötvény-lejáratunk.
Az idei év kipipálása után tehát a 2012-es devizalejáratokra kezdhet koncentrálni a kormány. A nemzetközi hitelcsomagból jövőre 3,3 milliárd eurót kell törlesztenünk az IMF felé, mellette lesz egy 45 milliárd jen (jelenlegi árfolyamon mintegy 100 milliárd forint), illetve kétszer 500 millió euró lejárat. Összesen tehát lényegesen többet, majdnem 5 milliárd eurót kell jövőre megújítanunk.
Beke Károly
mfor.hu
