A nők szerepe az üzleti életben igen ellentmondásos téma, és annak ellenére, hogy a nyugati társadalmak körében természetesebb felfogás a nemek közötti egyenlőség, mint más kultúrákban, az általános felfogás még itt is inkább a férfiakat és az általuk képviselt értékeket helyezi előtérbe. Ezt az aszimmetrikus kulturális felfogást a nyugati társadalmak egyre hevesebben támadják, így egyre inkább változik a kép, miként kellene a vezető pozíciókban lévő embereknek viselkedniük és milyen szemlélet és tulajdonságok szükségesek egy sikeres vezetőknek – írja a Financial Times.
A 2017-es #MeToo mozgalom az Egyesült Államokból indult, és leginkább azokat az embereket, főként nőket képviseli, akik a szexuális zaklatásukról és támadásukról világméretű vitát indítottak el. A kampány elindulására Harvey Weinstein amerikai filmproducer szexuális zaklatási ügye volt nagy hatással. Tavaly Lucia Evans színésznő azt állította a filmmogulról, egy szereplőválogatás alatt orális aktusra kényszerítette őt irodájában 2004-ban. A zaklatási ügyet a New York Times és a New Yorker fedte fel, ezt követően több mint 70 nő vádolta meg nemi erőszakkal, szexuális zaklatással a Miramax filmstúdió és a Weinstein-vállalat 66 éves társalapítóját.
Nincs több disznó vicc...
Nemrégiben Philip Green, az Arcadia kiskereskedelmi lánc vezetőjét faji megkülönböztetéssel és szexuális zaklatással vádolták meg. Az még kérdés, hogy az ügy a dollár milliárdokat érő vállalkozás jövőjére miként hat majd, az azonban biztos, hogy az eset tovább erősíti majd a vezetői magatartással kapcsolatos elvárásokat. Úgy tűnik, egyre inkább vége van azoknak az időknek, amikor disznó viccek vagy akár konkrét fizikai és verbális megaláztatások büntetlenül maradnak – az utóbbi idők botrányai pedig egyre inkább kiszorítják az ilyen viselkedésmintákat a munkahelyekről.
A probléma azonban mélyebben gyökeredzik, mint egyes emberek kifogásolható viselkedése: a teljes megoldásához a társadalom kulturális hátterét, rossz beidegződéseit is meg kell változtatni. Az általános munkaszemlélet még mindig a versenyszerű, agresszív és profitorientált viselkedést helyezi középpontba, ez pedig egy hatalom központú ’férfias’ felfogást tükröz.
A nemi egyenlőségen alapuló általános társadalmi szemlélet azonban sokak szerint elkerülhetetlenül átfolyik az üzlet világába – a mostani paradigmaváltás pedig egy, a nőket és hozzáállásukat középpontba helyező irányt fog felvenni, amire vásárlónak, munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt szüksége van. Egyre több munkahelyen érezhető, hogy a vállalati hierarchia a kompetenciát és a képességeket helyezi előtérbe, a hatalom és a bérkülönbségek helyett pedig az együttműködés válik domináns erővé.
Mi a helyes felfogás?
A nyugati szemlélet miatt gyakran aszimmetrikus kommunikáció alakul ki munkavállaló és munkáltató között, ami nem csak a bértárgyalások, hanem a vállalkozást érintő információk megosztásában és a munkakörök kialakításában is megfigyelhető. Egy anonim visszajelzést alkalmazó rendszerben azonban megfelelő kommunikációs csatornát lehet létrehozni, ahol az alkalmazottak kockázat nélkül véleményezhetik a főnökséget, reflektálva hiányosságaikra.
Egy ilyen viszonyrendszer létrehozása azonban gyakran nehézkes, mivel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt félti státuszát – a dolgozó azért, mert egy kritika megfogalmazása akár az állásába is kerülhet, a főnök pedig státuszvesztésnek élheti meg, ha teret enged a dolgozói megjegyzéseknek, beleszólásnak. A magasabb beosztású emberek sérthetetlenségének feláldozásával azonban könnyebben kialakítható egy nyugodt, harmonikus munkahely.
Ennek a kommunikációnak minden nap érződnie kell: a vezetők külön megbeszélései, a dolgozók egyoldalú informálása és az üzleti irányvonalak rejtegetése egy bürokratikus szemléletet erősít csupán, ami hosszútávon aszimmetrikus kommunikációhoz és bizalomvesztéshez vezet. A fiatal munkavállalók ráadásul kevésbé hajlanak meg a hatalom előtt, mivel ők már egy olyan környezetben nőttek fel, ahol nem sérthetetlenek sem egyének, sem intézmények. A fiatal munkaerő bevonzásához tehát elkerülhetetlen a szemléletváltás.
A rugalmasság, az intuíció, az empátia és az adaptivitás erőteljes eszközei lehetnek egy jobb vállalkozás létrehozásának. Bár ezek a szempontok inkább női gondolkodásból indulnak ki, a férfiak szintén sokat profitálhatnak belőle. A szemléletváltás persze nem azt jelenti, hogy szakítanunk kellene a régi hagyományokkal – fontos azonban, hogy ezeket az elveket ötvözve haladjunk tovább és mindkét hozzáállásból megtartsuk a legjobb elemeket.
Várkonyi Tamás
