2019. június 17. 05:56

Akár ötszörös hasznot is elérhetnek, már persze, ha a tőzsdei kereskedés hétfői megindulását követően az 1972 forintos bevezetési ár környékén rögtön megválnának a pakettjeiktől. 

A május 30-án közzétett kibocsátási tájékoztatóban előrejelzettnél három nappal később, ma reggel indulhat meg az MKB Bank részvényeinek kereskedése a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hétfői kereskedést 9 órakor Balog Ádám, a hitelintézet elnök-vezérigazgatója nyitja meg ünnepélyes csengetéssel.

Csábító lehetőség a nagybefektetőknek, hogy besöpörjék az árfolyamnyereségüket Csábító lehetőség a nagybefektetőknek, hogy besöpörjék az árfolyamnyereségüket

Azt, hogy ezt követően valóban gazdát is cserélnek-e az MKB-részvények, ahogy arra a lehetőség megteremtődött, és ha igen, mikor, még nem tudni. Hiába várták ugyanis a befektetők már jó ideje, hogy a néhai Inter-Európa Bank, valamint az OTP és a Takarék Jelzálogbank („leánykori nevén”: FHB) után egy negyedik pénzintézet is porondra lépjen, s ezzel a világ minden országában vonzónak számító bankpapírok hazai palettája hosszú idő után végre bővüljön, az, hogy lesz-e érdemi forgalom, alapvetően a mostani tulajdonosok döntésétől függ.

Rendhagyó bevezetés

A szokásos forgatókönyvtől eltérően ugyanis a tőzsdei bevezetést nem előzte meg az MKB-részvények nyilvános kibocsátása. Amelynek keretében a befektetők két módon szoktak papírokhoz jutni. Vagy a meglévő tulajdonosok ajánlanak fel azokból, vagy, ha ők az utolsó szálig meg akarják tartani a pakettjeiket, akkor új részvényeket bocsátanak ki a befektetők számára. Ez utóbbi értelemszerűen azzal jár, hogy a lejegyzett összeggel megemelkedik a cég tőkéje. Amiből már következik, hogy e megoldásra az esetek többségében akkor kerül sor, ha a társaságnak a meglévőn felül szüksége van még plusz forrásra, mert beruházni, fejleszteni, vagy terjeszkedni szeretne, például felvásárolni más cégeket bel-, vagy külföldön. 

Az eddigi két banki tranzakciónál az első megoldásra került sor. Nevezetesen, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., mint akkori tulajdonos 1995 augusztusában az OTP, 2003 novemberében pedig az FHB részvényeit kínálta eladásra. Mindkét esetben előbb zárt körben, intézményi befektetőknek, majd utána nyilvánosan, immár a lakossági és egyéb kisbefektetőknek. A kétkörös módi első részének az a funkciója, hogy legalább hozzávetőlegesen fel lehessen mérni, mi lehet a nyilvánosan felajánlandó részvények reális ára. Ami persze korántsem garantálja, hogy attól a tőzsdei bevezetést követően ne térjenek el jelentősen, akár fel-, akár lefelé a jegyzések. Ez utóbbira bőven volt példa a BÉT június 21-én immár 29 éves történetében, elég csak a Graphisoft Park, a CIG Pannónia, vagy a Wáberer’s esetét felidézni. E kibocsátók részvényének egyike sem érte el börzei pályafutása során azt az árat, amelyen a parkettre kerültek.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok

Ami az MKB indulását illeti, „A részvények bevezetési ára: 1 972 HUF/részvény, amely a Kibocsátó tudomására jutott legutolsó zártkörű tranzakció ára” – áll a BÉT honlapján péntek este megjelent tájékoztatóból. Márpedig az MKB által nyilvánosságra hozott legutolsó tranzakció idén február 27-én született. Ennek keretében a bank elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám közvetett befolyása alatt álló Promid Finance Zrt. vásárolt az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezettől 2 millió 564 ezer 411 darab bankpapírt. Amelyekért ezek szerint több mint 5 milliárdot fizethetett. Ami azért érdekes, mert a 2018-as beszámolójából ennek a fedezete nem olvasható ki, s az Opten céginformációs adatbázisa szerint egyetlen bank sem jegyeztetett be jelzálogjogot a Promid Finance Zrt.-re, ami arra utal, hogy a vásárlás fedezete nem bankhitel lehetett.

Reálisnak tekinthető árazás

Bár a Promid MKB-részvényvásárlását követően, március 12-én növelte Szíjj László - Mészáros Lőrinc tiszakécskei üzleti partnere - közel 10 százalékkal, 42,9 százalékra a közvetett tulajdonát a bankban, ezt anélkül tette, hogy az MKB-papírok gazdát cseréltek volna. Szíjj ugyanis a közel 10 százalékos pakettet birtokló Eirene Magántőkealapot menedzselő cég, a Minerva Tőkeaalap-kezelő Zrt.-t vásárolta fel Jaksa Jánostól, majd keresztelte át azt Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-re – ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta.  

Az Eirene tavaly augusztusban vált ki a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. által menedzselt Metis Magántőkealapból, s került hozzá 9,99 százalékos MKB-részesedés. A Metis egyike volt annak a három befektetőnek – a Blue Robin Investments S.C.A. és a Pannónia Nyugdíjpénztár mellett –, amelyek 2016-ban együttesen 37 milliárd forintot fizettek az MKB százmillió darab részvényéért. Amiből az következik, hogy e trió 370 forintért, mélyen az ezer forintos névérték alatt jutott hozzá a bankpapírok darabjáért - kevesebb, mint ötödannyiért, mint a most megállapított tőzsdei bevezetési ár.

Az Eirene kiválásakor ismerte el egyébként Mészáros Lőrinc hivatalosan is, hogy feleségével közösen megszerezték az MKB 48,62 százalékát. Ebből 35 százalék a Metisé és 13,62 százalék a Felcsúton bejegyzett Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft.-é. Utóbbi – ahogy arról lapunk korábban beszámolt – két lépésben vásárolt MKB-részvényeket. Először, 2017 augusztusában 4 százaléknyit, amelyért a cég éves beszámolója szerint 1 milliárd 555 millió forintot fizetett, vagyis részvényenként mindössze 388,75 forintot. Másodjára, 2018 októberében pedig az Rkofin 9,62 százaléknyi MKB-részvényt zsákolt be, 6,753 milliárd forintért, vagyis részvényenként közel 702 forintért. Az első és második ügylet közötti árkülönbség logikusnak tekinthető, hiszen a 2014-2015-ben a Magyar Nemzeti Bank által szanált bank a rendbetétel, mindenekelőtt a hitelportfolió-tisztítás következtében egyre többet ért, igaz, nem akkora mértékben, mint amennyivel a részvények ellenértéke gyarapodott. Saját tőkéje ugyanis a 2016 végi 126 milliárdról 2017 végére 141 milliárdra emelkedett.

 

Hogy aztán 2018 végén már 158 milliárd legyen. Márpedig egy cég értékének meghatározásánál a saját tőke (más néven: a könyv szerinti érték) mértéke döntő szempont. Az MKB-papírok 1920 forintos bevezetési ára a tavaly év végi, egy részvényre jutó saját tőkéhez képest magasnak tűnik, azt több mint 20 százalékkal haladja meg. Ám nem ez, hanem a következő egy évben várható könyv szerinti érték szokott a zsinórmérték lenni, ami – ha az MKB 2019-ben csak megismétli a 2018-as 25 milliárd forintos adózott nyereségét és abból a tulajdonosok még némi osztalékot is kivesznek – nagyjából 175-180 milliárd lehet. Aminek egy részvényre jutó értékét a bevezetési ár már csak kevesebb, mint tíz százalékkal haladja meg. Ez pedig már nem olyan magas felár, ha azt vesszük, hogy a közép- és kelet-európai régióban lévő bankok közül van olyan, amelynek részvényei az egy év múlva várható könyv szerinti értéke 1,7-szeresén forognak.

Tisztes árfolyamnyereség 

Csábító lehetőség Mészáros Lőrincék számára, hogy learassák a többszörös árfolyamnyereségüket, és visszafizessék abból a hiteleiket, merthogy a cégadatokból az tűnik ki, hogy a bankrészvényeiket csak kisebb mértékben vették meg önerőből. A nagy kérdés, hogy ezekre az eladásokra mikor kerülhet sor – értelemszerűen ez foglalkoztatja leginkább a venni szándékozó kisbefektetőket. Őket hűtheti le Balog Ádám április végi sajtótájékoztatón tett kijelentése, miszerint első lépésben egy kisebb csomag válhat elérhetővé a publikum számára, de hosszabb távon is csak egy 20-30 százalékos pakett. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a tulajdonosok valószínűleg egy ideig még tartják a pakettjüket, abban is reménykedve, hogy a részvények árfolyama majd emelkedik, s így még többet kasszírozhatnak. 

A történelem is kivárásra sarkallhatja a mostani MKB-részvényeseket. Bár sem a tulajdonosok hovatartozása, sem a körülmények nem hasonlítanak még nyomokban sem az OTP 1995 augusztusi tőzsdei bevezetéséhez – már csak azért sem, mert azt nyilvános kibocsátás előzte meg, szemben az MKB mostani akciójával –, a legnagyobb magyar bank 1200 forinton piacra dobott papírjainak árfolyama az első hónapokban lefelé indult el, két hónappal később pedig 800 forint alá csökkent a kurzus. Igaz, azt követően meredek emelkedésbe kezdett, s alig egy év elteltével már a kibocsátási értékük háromszorosán álltak. 

S, hogy miért lehet jó egy banknak a tőzsde, azt Csányi Sándor tavaly szeptemberben, a BÉT 50 - középvállalatok csúcstalálkozója konferencián fogalmazta meg, mondván,az OTP sem tartana ott, ahol most – a közép- és kelet-európai régió csúcsbankja –, ha nem lenne a BÉT-en.