A levegőben lóg, hogy az EKB hamarosan döntést hoz a jelenleg is futó kötvényvásárlási programjának (QE) felfüggesztéséről, emellett hamarosan az amerikai jegybank, a Fed kamatdöntő bizottsága is ülésezni fog. Noha mindkét esetben szigorítás várható, a befektetők ezt a pénzügyi szektor szempontjából inkább pozitívnak ítélik meg, mert az emelkedő kamatok véleményük szerint pozitívan fognak hatni a pénzintézetek jövedelmezőségére, hiszen az általuk a betétek és hitelek között alkalmazott kamatmarzs emelkedhet.
Az EKB igazgatótanácsának tagja, Peter Praet tegnap jelezte, hogy a jövő heti ülésen dönthetnek a QE program kivezetéséről. Ez a monetáris szigorítás irányába mutat, mellyel együtt a befektetők a későbbi - esetleges - kamatemelésre is számítanak Európában, így emelkedik a hozamelvárás is, amely szerdán feljebb nyomta az amerikai és a német 10 éves államkötvények hozamát. Az emelkedő kamatkörnyezet pedig a bankok kamatbevételeinek kedvezhet, ennek köszönhetően világszerte emelkedtek a pénzügyi részvények árfolyamai. Szerdán amerikai bankszektor átlagát jelző tőzsdei index 1,8 százalékot, míg az európai 1,1 százalékot erősödött.
A kérdést persze mások árnyaltabbnak látják, minthogy az emelkedő kamatok miatt hátra dőlhetnek a bankok, hiszen a nyereségük ennek köszönhetően megugrik majd. A bankok portfóliójában ugyanis komoly állampapír állomány van, ha pedig ezek hozama felfele mozdul, akkor a kötvények árfolyama csökken, ergó ezeken a tételeken veszteséget szenvednek.
Erre egyébként szerdán a Moody’s elemzése is figyelmeztetett, elemzésükben azt írták, hogy túlzottan magas az európai bankszektorban a problémás hitelek aránya, ami rendszerszintű kockázatot hordoz. Globális összehasonlításban az észak-amerikai bankszektorban 2 százalék alatti a rosszhitelek aránya, Ázsiában 3 százalék körüli, az euróövezetben viszont közel 7 százalék, idézte az elemzést hírlevelében az Equilor. Továbbra is Görögország vezeti a sort, a görög bankszektor bruttó állományán belül 44,9 százalék a nemteljesítő követelések aránya. Cipruson 38,9 százalékot, Portugáliában 15,2 százalékot, Olaszországban 11,1 százalékot tesznek ki a problémás hitelek. Létszik tehát, hogy a mediterrán régió országaiban a gazdasági nehézségeken legfeljebb a felszínen sikerül úrrá lenni, miközben a gazdaságban számos feszültség tapasztalható. Mivel ezeket az országokat a nemzetközi szervezetek mellett, mint például az IMF, továbbra is a nyugat-európai pénzintézetek ezért, ha a mediterrán dominó eldől, az számukra is igen komoly károkat okozhat.
A régiónkban sem tökéletes a helyzet, ám az utóbbi időben sokat javult. Közép- és Kelet-Európában Bulgária szerepel a legrosszabbul 10,6 százalékkal. A magyar bankrendszer bruttó kinnlevőségeinek nem teljesítő hányada a Moody's szerint 8,9 százalék.
A magyar helyzetre kitérve érdemes megemlíteni, hogy a hazai pénzintézetek a tavalyi évben sok korábban leírt hitelre képzett tartalékot „vezettek” vissza, részben ennek köszönhetően értek el rekordszintű nyereséget. Miután a magyar bankok tőkeellátottsága jónak számít, így egy gazdasági visszaesés esetén sem kellene sokkra számítani. Azt is fontos megemlíteni, hogy a 2008-as válság utáni nagy hitel bedőlésekre reagálva az adósokat és a pénzintézeteket is védő szabályokat hozott az MNB, ezek közül a magánszemélyek szempontjából a legfontosabb az adósságfékre vonatkozó előírás, amely meghatározza, hogy valaki a jövedelméhez képest mekkora havi törlesztőrészletig adósodhat el.
