Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Több érdekes információ is napvilágot látott, amely alapján a befektetők inkább arra hajlanak, hogy jó világ jön a bankokra, miközben a veszélyek azért már felsejlenek a háttérben.

A levegőben lóg, hogy az EKB hamarosan döntést hoz a jelenleg is futó kötvényvásárlási programjának (QE) felfüggesztéséről, emellett hamarosan az amerikai jegybank, a Fed kamatdöntő bizottsága is ülésezni fog. Noha mindkét esetben szigorítás várható, a befektetők ezt a pénzügyi szektor szempontjából inkább pozitívnak ítélik meg, mert az emelkedő kamatok véleményük szerint pozitívan fognak hatni a pénzintézetek jövedelmezőségére, hiszen az általuk a betétek és hitelek között alkalmazott kamatmarzs emelkedhet.

Az EKB igazgatótanácsának tagja, Peter Praet tegnap jelezte, hogy a jövő heti ülésen dönthetnek a QE program kivezetéséről. Ez a monetáris szigorítás irányába mutat, mellyel együtt a befektetők a későbbi - esetleges - kamatemelésre is számítanak Európában, így emelkedik a hozamelvárás is, amely szerdán feljebb nyomta az amerikai és a német 10 éves államkötvények hozamát. Az emelkedő kamatkörnyezet pedig a bankok kamatbevételeinek kedvezhet, ennek köszönhetően világszerte emelkedtek a pénzügyi részvények árfolyamai. Szerdán amerikai bankszektor átlagát jelző tőzsdei index 1,8 százalékot, míg az európai 1,1 százalékot erősödött.

A kérdést persze mások árnyaltabbnak látják, minthogy az emelkedő kamatok miatt hátra dőlhetnek a bankok, hiszen a nyereségük ennek köszönhetően megugrik majd. A bankok portfóliójában ugyanis komoly állampapír állomány van, ha pedig ezek hozama felfele mozdul, akkor a kötvények árfolyama csökken, ergó ezeken a tételeken veszteséget szenvednek.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emelkedő kamatok az ügyfelek esetében sem feltétlen pozitív módon fog lecsapódni. Igaz, hogy minimális mértékű 0,25 százalékos lépéseket hajtanak csak végre a jegybankok, ám a hitelek költségeit ez is növeli. Emiatt pedig lehetnek olyan adósok, akik nem fogják tudni törleszteni az adósságaikat. Ez azért probléma, mert a mostani kedvező helyzetben a bő likviditásnak köszönhetően a bankok akár kockázatosabb ügyfeleket is szívesebben hiteleznek.

Erre egyébként szerdán a Moody’s elemzése is figyelmeztetett, elemzésükben azt írták, hogy túlzottan magas az európai bankszektorban a problémás hitelek aránya, ami rendszerszintű kockázatot hordoz. Globális összehasonlításban az észak-amerikai bankszektorban 2 százalék alatti a rosszhitelek aránya, Ázsiában 3 százalék körüli, az euróövezetben viszont közel 7 százalék, idézte az elemzést hírlevelében az Equilor. Továbbra is Görögország vezeti a sort, a görög bankszektor bruttó állományán belül 44,9 százalék a nemteljesítő követelések aránya. Cipruson 38,9 százalékot, Portugáliában 15,2 százalékot, Olaszországban 11,1 százalékot tesznek ki a problémás hitelek. Létszik tehát, hogy a mediterrán régió országaiban a gazdasági nehézségeken legfeljebb a felszínen sikerül úrrá lenni, miközben a gazdaságban számos feszültség tapasztalható. Mivel ezeket az országokat a nemzetközi szervezetek mellett, mint például az IMF, továbbra is a nyugat-európai pénzintézetek ezért, ha a mediterrán dominó eldől, az számukra is igen komoly károkat okozhat.


A régiónkban sem tökéletes a helyzet, ám az utóbbi időben sokat javult. Közép- és Kelet-Európában Bulgária szerepel a legrosszabbul 10,6 százalékkal. A magyar bankrendszer bruttó kinnlevőségeinek nem teljesítő hányada a Moody's szerint 8,9 százalék.

A magyar helyzetre kitérve érdemes megemlíteni, hogy a hazai pénzintézetek a tavalyi évben sok korábban leírt hitelre képzett tartalékot „vezettek” vissza, részben ennek köszönhetően értek el rekordszintű nyereséget. Miután a magyar bankok tőkeellátottsága jónak számít, így egy gazdasági visszaesés esetén sem kellene sokkra számítani. Azt is fontos megemlíteni, hogy a 2008-as válság utáni nagy hitel bedőlésekre reagálva az adósokat és a pénzintézeteket is védő szabályokat hozott az MNB, ezek közül a magánszemélyek szempontjából a legfontosabb az adósságfékre vonatkozó előírás, amely meghatározza, hogy valaki a jövedelméhez képest mekkora havi törlesztőrészletig adósodhat el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.