A globális egészségügyi kihívások 2024-ben sem korlátozódtak kizárólag a fertőző betegségek elleni küzdelemre. Világszerte megoldandó problémát jelentett (és jelent továbbra is) a fejlődő országok egészségügyi ellátórendszereinek elmaradottsága, az országok közötti egyenlőtlen vakcinaelosztás és a szakszerű orvosi ellátás hiányának betudható halálozások. Ahogy a klímaváltozással járó káros egészségügyi következmények is az alultápláltságtól kezdve a különféle alapbetegségek kialakulásáig. Továbbra is fejtörést okoznak az egészségügyben dolgozóknak és kutatóknak az antirezisztenssé váló baktériumok, a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, az elöregedő társadalom és az eltitkolt, vagy tabunak számító betegségek kezelése. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – összeszedtük azokat a betegségeket, amelyek az elmúlt évben globális aggodalomra adhattak okot.
Húsevő baktérium: növekvő esetszámok, növekvő aggodalom
A húsevő baktérium egyik leggyakoribb változata a Streptococcus pyogenes. Gyilkos kórokozóként él a köztudatban: nem véletlenül. Az általa okozott betegség halálozási aránya ugyanis 30 százalék, ami igen magas. Emellett lefolyása is meglehetősen gyors, a szövetelhalás sebességétől függően a betegek 48 órán belül elhunyhatnak. 2024 júniusában Japánban okozott riadalmat, amikor kiderült, hogy a szigetországban az elmúlt másfél évben rekordszámú megbetegedés történt. Az egyébként igen ritka fertőzés akkor következik be, ha a szervezetünkben – például a torkunkban vagy a nyálkahártyánkon – élő, alapesetben megbetegedést nem okozó Streptococcus baktérium olyan vírussal (bakteriofággal) fertőződik meg, ami gyors szövetelhalást okoz. A fertőzés nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akik nyílt sebekkel küzdenek, ezeken keresztül ugyanis a kórokozók gyakorlatilag akadály nélkül jutnak be a szervezetbe. A legyengült immunrendszerű emberek pedig eleve fogékonyabbak a különféle fertőzésekre.
2024 őszén az Egyesült Államokban pusztító hurrikánok, a Helene és a Milton nyomában járó esőzések és áradások miatt megugrott a húsevő baktériumos esetek száma. Ennek az volt az oka, hogy a heves esőzéseknek köszöhetően a tengerparti területeken emelkedett a sós, meleg vízben élő, megbetegedést okozó Vibrio vulnificus baktérium koncentrációja, az árvízzel elöntött területen élők között pedig az arra fogékonyak esetében megnőtt a fertőzés kockázata.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 21 ezer-143 ezer ember halálát okozza húsevő baktérium-fertőzés.
A H5N1 vírus nem kizárólag madarakat betegít meg
Világszerte aggasztó méreteket ölt a madárinfluenza: az elmúlt években több száz millió szárnyas esett a H5N1 vírus áldozatául. A járvány az Európai Unióban 2024-ben jóval gyorsabban terjedt, mint tavaly. Rossz hír, hogy Magyarországon is folyamatosan fertőzi a madárállományt: rendszeresen érkeznek hírek teljesen felszámolt, több tízezres telepekről. Ahogy arról korábban írtunk, a madárinfluenza nem kizárólag szárnyasok között terjed. Az Egyesült Államokban például már átugrott a szarvasmarhákra is.
Fotó: Depositphotos
Az állatról emberre történő átadás (zoonózis) egyelőre ritka, de amerikai szarvasmarhatelepekről már érkezett jelentés H5N1 vírussal megfertőződött dolgozókról. A megbetegedésnek tragikus kimenetele is lehet: a LiveSience márciusban arról számolt be, hogy Vietnámban meghalt egy 21 éves diák, akinek a szervezetében kimutatták a H5N1 vírus jelenlétét. Az egyre súlyosbodó globális helyzet rávilágít arra, hogy az eddiginél átfogóbb és összehangoltabb járványvédelmi intézkedések bevezetésére lenne szükség, mert a vírus képes folyamatosan mutálódni és újabb fajokat megfertőzni.
Világkörüli úton a Dengue-láz
Az influenzaszerű tünetekkel – magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, izom- és ízületi fájdalommal – járó Dengue-lázas esetek a kétezres évek elejéig jellemzően a trópusi területekre koncentrálódtak. A „csonttörő lázként” is ismert fertőzést terjesztő ázsiai tigrisszúnyogok és egyiptomi csípőszúnyogok ugyanis a meleg éghajlatot kedvelik: ezért érzik jól magukat Afrika és Ázsia egyes részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában. Utóbbiak viszont már évek óta kimutathatóan jelen vannak Európa legalább 13 országában, beleértve hazánkat is. Igaz, nem minden egyedük hordozza a megbetegedést kiváltó kórokozót, de nem árt résen lenni és időben orvoshoz fordulni, ha szúnyogcsípés után furcsa, szokatlan tünetet észlelünk.
Az úgynevezett invazív szúnyogfajok globális elterjedésében szerepet játszanak a klímaváltozással járó éghajlati változások, a felmelegedés, valamint a turizmus és az áruszállítás is, ugyanis utóbbiak segítségével juthattak el tojásaik az 1960-as, '70-es években Európába. Ám míg korábban nem élték túl a kemény teleket, a mostani enyhe időjárás kimondottan kedvez nekik. Életbenmaradási stratégiájuk része a szapora fejlődésmenet: egy szezon alatt több generációnyi tigrisszúnyog képes kifejlődni. Magyarországon eddig nem okoztak tömeges megbetegedést a kis vérszívók, de Franciaországban 2023-ban már több száz dengue-lázas esetet hoztak összefüggésbe tigrisszúnyogok csípésével. Ami egyértelműen jelzi, hogyha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a Dengue-láz egyszer Európában is problémát okozhat.
Egy ritka, de kegyetlen ellenség: a Marburg-vírus
A vérzéses lázat okozó, átlagosan 50 – megfelelő kezelés nélkül akár 88 – százalékos halálozási arányú Marburg-vírus évtizedek óta szedi áldozatait, ám a kitörések néhány esetet leszámítva jellemzően Afrikára koncentrálódnak. Szeptemberben viszont Ruandában is elkezdett terjedni a vírus. A hír egyrészt azért okozott nagy riadalmat, mert első alkalommal erősítették meg hivatalosan a vírus ruandai jelenlétét, másrészt a gombamód szaporodó esetek rávilágítottak arra, hogy az elmúlt évtizedekben az Ebolához hasonlóan a Marburg-vírus is egyre több afrikai országban okozott járványkitöréseket. Az elmaradott infrastruktúrájú, szegényes egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban a betegek izolációja, a kontaktkutatás és megfelelő kezelés nehézkes és problámás, ami növelheti a potenciális halálozási rátát.
Emberi hiúság generálta krízis: az Ozempic-őrület
2024-ben hágott tetőfokára az Ozempic-láz. A 2-es típusú cukorbetegek számára kifejlesztett, szemaglutid hatóanyagú, injekció formájában beadandó gyógyszert, ami súlycsökkentő hatása miatt egy évvel korábban egy instant fogyókúraőrület főszereplője lett, újabb csoport fedezte fel magának. A közösségi médiában, elsősorban a TikTok videómegosztón terjedő „sikertörténetek” hatására – több Ozempicet alkalmazó nő hozta összefüggésbe várandósságát a gyógyszerhasználattal – egyre többen kezdték a termékenységük növelésére használni a gyógyszert. Holott a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy ez nem egy termékenységi csodaszer. A neki tulajdonított „varázserő” a súlyvesztéssel járó pozitív egészségügyi hozadékokban rejlik. Ezek közé tartozik a hormonrendszer kiegyensúlyozott működése is, ami egyes esetekben a termékenység javulását eredményezheti. A túlsúlyos nők ugyanis nehezebben eshetnek teherbe, mint normál testsúlyú társaik.
A vényköteles Ozempic akkor került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, amikor olyan hírességekről derült ki, hogy ezzel értek el látványos súlycsökkenést, mint Oprah Winfrey amerikai tévés műsorvezető, Amy Schumer humorista vagy Whoopi Goldberg színésznő. Hatásukra viszont olyanok is elkezdték testsúlycsökkentésre használni a gyógyszert, akik gyors fogyásra vágytak, orvosi szempontból viszont egyáltalán nem lett volna indokolt számukra az alkalmazása. 2023 év elején pontosan ez vezetett Magyarországon időszakos Ozempic-hiányhoz, ami alaposan megnehezítette a ténylegesen erre szoruló, 2-es típusú cukorbetegek kezelését.
