„Egy napon át kajtattunk kacsa után, de hiánycikk! Végül nagy nehezen a Fehérvári úti piacon találtunk, de méregdrágán. A kofa azt mondta, a madárinfluenza miatt hiány van kacsából, libából még pulykából is.”
Ezzel a piacgazdasági abszurddal szembesült a karácsonyi nagy bevásárlásán az egyik fővárosi családfő. Bosszantó, de jobb, ha megbarátkozik a jelenséggel, mert a klímaváltozással egyre melegebbek a telek, elhúzódik a költöző madarak őszi, tavaszi vonulása és ezzel még agresszívebben és nagyobb területeket fertőz majd a madárinfluenza.
Miután szeptember végén Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból kimutatták, október 15-én már arról számolt be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy két újabb vármegyében jelent meg a madárinfluenza. A Fejér vármegyei Mezőfalván és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánáson is azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 ezer állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány- és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23 570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány- és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak a betegségre. Azóta Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád vármegyétől kezdve békésen át Hajdú-Biharig jelen van a fertőzés, csak elvétve találni olyan vármegyét, amelyet elkerült a H5N1.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke is megerősítette lapunknak, hogy az ősszel nagyon széleskörű volt a madárinfluenza-járvány. Az állategészségügyi hatóság ezért nemcsak a fertőzött állományok megsemmisítését rendelte el, a megüresedett állattartó telepeket sem engedte újratelepíteni. „Az idén a szokásosnál korábban, már októberben kitört a járvány” – idézi fel Csorbai Attila. A vadmadarak vonulási útvonala mentén egymás után észlelték a fertőzést a szokásos körzetekben: főleg a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun vármegyében. Ebben a térségben termelik a hazai hízott liba-, kacsamáj 75 százalékát és állítják elő a víziszárnyasok kétharmadát. „Az ősszel ez a terület volt a H5N1 fertőzéssel a leginkább érintett, itt továbbra is tilos betelepíteni az állományokat” – magyarázza a terméktanács elnöke az ünnepek előtti kacsa-, libahiányt. Arra számít, ha nem történik újabb kitörés, január közepén fogják az állategészségügyi korlátozásokat feloldani.
„Ez okozza, hogy a víziszárnyasok idei évvégi szezonja rendkívül szűkösre sikeredett” – ismerte el a szakember. Az ünnepekre készülők olykor ezért nem találnak elegendő kacsát, libát a piacokon és a boltokban.
Bár pulykából is kisebb volt a kínálat a szokásosnál a járvány miatt, azért nem volt súlyos a hiány, mert a tartása nem koncentrálódik olyan mértékben a Duna-Tisza közére, mint a kacsáé és a libáé.
Fotó: Depositphotos
És amiből kevés van, az meg is drágul. Így ma már egy 2,5 kilós fagyasztott grillezni való kacsáért kilogrammonként a kétezer, ugyanennyi kacsacombért a 3300-4300, kacsamellért a 8000-9000, egy kiló libamájért a 16 500-20 000 forintos ár már jónak számít. A csillagászati bolti árához képest csábító az egyik közösségi oldalon hirdetett Pest vármegyei ajánlat, amely négykilós hízott kacsát darabonként 12 ezer forintért kínál belsőséggel és konyhakészen.
A liba sem olcsó. Internetes piaci portyánkon egy kiló hízott libamájat 23 ezer forintért, mellfilét nyolcezerért, combot hatezerért, liba szárnytőt potom másfélezerért, de libanyakat 1300 forint alatt is találtunk.
Ami a jellemző pulykaárakat illeti, az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) adatai szerint például a pulyka felsőcomb ára a tavalyi 50. heti 1115 forintról csaknem másfélezerre, a pulykamellfilé 1900-ról több mint 2500 forintra drágult az idén decemberre.
Még idén többlettámogatáshoz jutnak a víziszárnyas-tartók
A baromfi állatjóléti programban résztvevő víziszárnyas-tartók még az idei évben közel 1,5 milliárd forint egyszeri és kiegészítő jellegű többlettámogatásban részesülnek. Ezzel az intézkedéssel segíti az Agrárminisztérium az elmúlt időszakban komoly kihívásokkal – a madárinfluenza és kedvezőtlen piaci viszonyok – szembesült víziszárnyas-ágazatot.
