A Boston Consulting Group volt az a cég, amely Szlovákiában átvilágította az ottani egészségügyi rendszert, s ezek után jött a magyar kormány felkérése, hogy a magyar egészségügyre is dolgozzon ki egy reformcsomagot. Csakhogy információink szerint Szlovákiában időről-időre nyilvánosságot is kapott az országban a tervezet, míg Magyarországon tíz évre titkosították a dokumentumot. Mindeközben az egészségügyi reform szemmel láthatóan beindult, azaz minden bizonnyal a titkosított elemek megvalósulását látjuk az elmúlt hetek történései alapján.
A dán mintára készült szlovák reformcsomag valószínűleg azért volt szimpatikus a kormánynak, mert nem az egészségügyre fordított költségek növelése volt a cél, hanem az, hogy a meglévő ráfordítások hatékonyabb elköltése által 20 százalékkal növelnék az ágazat hatékonyságát és 30 százalékkal az ellátás minőségét.
„A svéd és a német rendszerekben is részt vettünk, de a magyarországinál jóval nehezebb volt a helyzetünk, hiszen Kelet-Európa egészségügye abszolút a lista legvégén kullog. Szóval vannak közös elemek, de óriási eltérések vannak országonként” – mondta a tegnapi rendezényen Újlaki Ákos, aki arra is kitért, hogy miért tartja jó dolognak a nagyívű dokumentum titkosítását.
„Ez sokkal mélyebb téma ahhoz, hogy a közvélemény rágódjon rajta. Fontos a kommunikáció, de nem az általános kommunikáció. Mára egy lényeges szabályozó van, s az az erős akarat. És ha már a fele sikerül annak, amit akartunk, az már jó” – felelte a BCG közép- és kelet-európai projektvezető egészségügyi szakértője.
Azt is kifejtette, hogy ha túl sok kompromisszumot kell kötni, akkor az újításokból nem tud reform születni, csak káosz lesz. Ugyanis a magyar egészségügyben túl sok érdek van egyszerre jelen, s ha ezek sérülnek, nemigen lehet változtatni a fennálló viszonyokon, s az erős javaslatokat az ágazat szereplői próbálnák ellehetetleníteni.
Arra a kérdésre azonban, hogy a magyar kormány jól végzi-e az egészségügyi reform megvalósítását, azt felelte:
„Ebben nem foglalok állást, nem az a dolgom, hogy ezt minősítsem.”
Mégis, mintha megállt volna az idő
A rendezvényen Závecz Zsolt a rendszerváltás utáni időket és a 2022-es évet mérő felmérésekkel arra mutatott rá, hogy hiába korszerűsödtek a dolgok az egészségügyben, a belső érzéseink mégis azt súgják, hogy hozzávetőleg ugyanolyan problémákkal küzdünk, mint évtizedekkel ezelőtt.
Azaz pénzhiánnyal, egyenlőtlen ellátással és szervezési problémákkal. Mintha megállt volna az idő, még mindig „megpinpongoztatjuk a beteget.”
A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője szerint jelenleg is rapid megoldások vannak, és nincsenek fórumok, ahol a vélemények egymásnak feszülhetnének.
„Sok mindent a választói elvárások mozgatnak, és miközben azt látjuk, hogy mennyit költöttek a kormányzati kommunikációra, lehet, hogy az egészségügyi kommunikációt is meg kéne lépni” – vélekedik a szakember.
Kincses Gyula - aki előadásában arról beszélt, hogy honnan hová tart a magyar egészségügy - viszont már a rendezvény elején leszögezte, hogy a kormány és a kamara közötti harcot most a falakon kívül hagyta, ő most egészségügyi közgazdászként van jelen. Prezentációjában számtalan hiánypótló ábrán arra mutatott rá, hogy Magyarország egészségügyi helyzete milyen hátrányos helyzetben van, amit csak ciklusokon átívelő reformokkal lehet megváltoztatni.
