<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Egy brit kutatás szerint bebizonyosodott, hogy amit hatásosnak hittünk a koronavírus-járvány elején, az kifejezetten káros. Nagy-Britanniában kiderült, hogy a súlyos Covid-fertőzötteknek kifejezetten rossz vérhígítót adni, miközben a magyarországi koronavírus oldalán még mindig ajánlják azt.  

Talán még sokan emlékeznek arra, hogy a koronavírus-járvány idején felröppent a hír, miszerint aki covidos, annak érdemes aszpirint szednie a vérrögök megelőzése érdekében. Aztán egy oxfordi tanulmány kimondta, hogy az aszpirin nem javítja a súlyos lefolyású Covid-19-cel kórházba került páciensek túlélési esélyét.

Most pedig az Egyesült Királyság kormánya által támogatott Heal-Covid vizsgálat mutat arra rá, hogy a vérhígító gyógyszerként ismert apixaban veszélyes vérzést okozhat, s arról, amit egykor potenciális életmentésként vetettek be a súlyos Covid-ból felépülő betegnek, kiderült, hogy egyáltalán nem működik, és súlyos vérzést okozhat. Az új eredmények miatt egyre több brit orvos nem tanácsolja a betegeinek, mert kiderült, hogy mégsem előzi meg a halálukat, vagy a kórházba való visszakerülésüket, sőt: súlyos mellékhatásai is lehetnek.

Most akkor jó az alvadásgátló, vagy sem? Fotó: Depositphotos
Most akkor jó az alvadásgátló, vagy sem? Fotó: Depositphotos

Az antikoagulánst, azaz az alvadásgátló anyagot akkor adják a betegeknek a vérrögképződés elkerülése miatt, amikor egy kórházi időszak után hazaengedik őket, miután közepes vagy súlyos Covid-betegséggel kezelték őket. Az angol kórházakban széles körben használják, de a kutatás most arra világít rá, hogy mégsem működik.

„A Heal-Covid első megállapításai azt mutatják, hogy a vérhígító gyógyszer, amelyet általában hasznos beavatkozásnak tartanak a kórház utáni szakaszban, valójában nem hatékony az embereknél, mert ugyanúgy meghalhatnak, vagy visszakerülhetnek a kórházba” - mondta Charlotte Summers professzor, a vizsgálat vezető kutatója, aki az Addenbrooke's Cambridge-i kórház intenzív osztályán dolgozik. 

Hozzátette: "Ez a megállapítás azért fontos, mert megakadályozza, hogy az emberekben szükségtelen károkat okozzanak haszon nélkül." 

Meg kell változtatni a protokollt

Dr. Mark Toshner, a tanulmány társkutatója a következőket mondta: „Ez a vizsgálat az első szilárd bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az akut Covid-19 utáni hosszabb véralvadásgátló kezelés veszélybe sodorja a betegeket anélkül, hogy egyértelmű előnyökkel járna. Reméljük, hogy ezek az eredmények megakadályozzák, hogy ezt a gyógyszert szükségtelenül írják fel Covid-19-ben szenvedő betegeknek, és megváltoztathatjuk az orvosi gyakorlatot."

A National Institute for Health and Care Excellence (Nice) által kidolgozott irányelvek ugyanis azt javasolják, hogy a Covid-fertőzött kórházban lévő betegek 14 napig kapjanak apixabant, még akkor is, ha ezen idő alatt hazaengedik őket. A Covid elleni hatékony kezelést kereső orvosok azt remélték, hogy a gyógyszer csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát azáltal, hogy hígítja a vért. 

Az Addenbrooke's és a Cambridge-i Egyetem szakértői által vezetett kísérlet során azonban a vérhígítót kapott 402 résztvevő közül néhányuknál súlyos vérzés lépett fel, ami miatt elhagyták a gyógyszert.

A kísérleti csoport ugyanakkor azt is megállapította, hogy míg a normál ellátásban részesült Covid-betegek 30,8 százaléka egy éven belül visszakerült a kórházba, az Apixaban-kezelésben részesülőknek csak valamivel kisebb hányada (29,1 százalék).

Summers elmondta, hogy a Nice az apixaban használatát javasolja, annak ellenére, hogy amikor 2020-ban a gyógyszerrel kapcsolatos bizonyítékok szintézisét végezték, nem találtak klinikai vizsgálatokat az elbocsátott Covid-betegeknél, és ezt a döntést „inkább konszenzuson, mint bizonyítékokon alapulónak nevezte”. 

Abban az időben a világ 11 különböző országa adott ki hasonló irányelveket, amelyek támogatták a használatát.

Magyarországon heparin szerepel az előírásban

Ahogy Magyarország is, hiszen a koronavirus.gov.hu-n még mindig fent van az év elején felkerült, akkor még működő EMMI által kiadott közlemény, miszerint „a súlyos lefolyású koronavírus fertőzés gyakori, rettegett szövődménye a tüdőembólia vagy a szívizom infarktus, mely megelőzésére a heparin készítmények kiválóan alkalmasak”.

A heparin is ugyanolyan alvadásgátló készítmény, mint az apixaban.

A tájékoztató szerint Kásler Miklós, még mint az emberi erőforrások minisztere, 2021. március 7-én írta alá az alkalmazandó szakmai protokollt, így az első hazai terápiás ajánlásokban is szerepelt, hogy a heparin készítmények adása jótékony hatással lehet az új típusú koronavírussal fertőzött, súlyos, életveszélyesállapotú betegek számára.

"Képes megakadályozni a tüdő, az agy és a szív kisereinek elzáródását és megelőzni a többnyire, idős, sok krónikus betegségben szenvedő pácienseknél gyakran kialakuló alsó végtagi mélyvénás érelzáródást. A koronavírusos betegek gyógyítására kijelölt osztályokon, különösen az intenzív ellátást nyújtó részlegeken a véralvadásgátló kezelés a mindenkori protokoll része és a legújabb megfigyelések szerint, heparin segítségével csökkenthető az idős, rizikófaktorokkal rendelkező betegek Covid okozta halálozása is" - áll a közleményben.

A koronavírus-járvány elején egyébként, még egy 2020-ban végzett külföldi tanulmány szerint a heparin alacsonyabb halálozással járt együtt. De még 2021-ben is arról írtak, hogy bár egyes közepesen beteg covidosoknál a terápiás heparin nem járt szignifikáns javulással, a 28. napon bekövetkezett halálozási esélyek csökkentek, és a súlyos vérzés kockázata is alacsonyabbnak tűnt a vizsgálatban.

És azt is érdemes megjegyezni, hogy a friss brit kutatással ellentében Szegeden Dr. Letoha Tamás és kutatócsoportja 2022 elején felfedezte, hogy a Delta-variáns „szereti” a heparint, ezért biztosra vehető, hogy a jövőben ezek a hatóanyagok is nélkülözhetetlenek lesznek a koronavírus ellen bevethető fegyvertárunkban.