Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly szeptemberben kinevezett elnöke nagyinterjút adott a Telex-nek, melyben több hitbéli és társadalmi kérdésben fogalmaz meg álláspontokat. Azonban egy, a tudományos konszenzustól félrevezető és pontatlan egészségügyi kijelentést is tesz, ami azért különösen érzékeny téma, mert tavaly már majdnem parlamenti szavazás elé került a Magyarországon még mindig elérhetetlen petesejtdonáció ügye. Székely azt állítja, hogy:
„A petesejtek kinyerése fájdalmas és komoly egészségügyi kockázattal járó eljárás, szignifikánsan növeli a rákos megbetegedés esélyét. Általában anyagi gondokkal küzdő nők vállalják.”
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője közösségi oldalán reagált a kijelentésre, a tudományt hívva segítségül. Azt írja:
„Nincs bizonyíték arra, miszerint a petesejt-kinyerés vagy az IVF-hez (ez a mesterséges megtermékenyítés angol nyelvű rövidítése – a szerk.) kapcsolódó hormonális stimuláció szignifikánsan növelné a rák kockázatát. A petesejt-kinyerés nem bizonyítottan rákkeltő, kockázatai ismertek és ritkák, az erről szóló leegyszerűsítő állítások pedig nem tükrözik a jelenlegi tudományos konszenzust”.
A szakértő arra is rámutat, hogy ha „egy közszereplő a petesejt-kinyerésről vagy az IVF-eljárásokról beszél, elengedhetetlen, hogy az állításai a jelenlegi tudományos bizonyítékokra épüljenek, mert ellenkező esetben akaratlanul is félretájékoztatást vagy indokolatlan félelemkeltést okozhatnak”.
A kutatások sehol nem írják a szignifikáns emelkedést
A téma azért különösen érzékeny, mert tavaly már majdnem szavazásra került a petesejt-donáció, amikor hirtelen levették a napirendről – Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint nem az egyházak miatt.
Hegedűs a Lancet Oncology hosszú távú, nagy kohorszvizsgálataira hivatkozik, e szerint ahol enyhe kockázatemelkedés látszott, azt nagy valószínűséggel nem a kezelés, hanem a meddőséghez kapcsolódó háttértényezők magyarázzák.
Más, petesejtdonációval foglalkozó kutatás is azt támasztja alá, hogy bár az in vitro fertilizáció (IVF) átmenetileg megemeli az ösztrogénszintet, nem növeli az emlőrák kockázatát – még azoknál sem, akiknek a kórtörténetében szerepel a betegség. Ugyan más tanulmányok arra mutattak rá, hogy
egyes esetekben nőhet az emlőrák kockázata, de leginkább olyanoknál, akik több éven át szedtek hormonokat, nem pedig néhány hétig vagy hónapig, ahogyan az IVF-nél történik.
Egy elemzésben 25 tanulmány és 600 nő adatait vizsgálta, de a kutatók nem találtak megnövekedett emlőrák előfordulási gyakoriságot a hormonális meddőségi kezelésben részesülő nőknél akár 10 éven át. Egy másik holland tanulmány 25 000 nő eredményeiből állapította meg, hogy 20 éves követési időszak után az emlőrák kockázata nagyjából azonos volt azoknál a nőknél, akik IVF-ben részesültek, és azoknál, akik nem. És még számtalan hasonló kutatást meg lehetne említeni, amelyek egyikében sem említik a rákos esetek szignifikáns emelkedését. .
Más gond is van itt
Hegedűs Zsolt posztjához kommentelt egyébként Szelényi Zoltán orvos, aki szerint miközben a petesejt-donáció várat magára, és történelmi demográfiai katasztrófa szemtanúi vagyunk, még a bőkezű családtámogatási rendszer, a magán meddőségi klinikák bezárása, de még a meddő betegek ingyenes finanszírozásával sem születik több gyerek. Elfogadhatatlan, hogy lombikbébi kezelésekből is csak fele annyi gyermek születik, mint amennyi az elvégzett kezelések után elvárható lenne.
Mint írja: „Az összevont államosított intézetek készítettek egy összegzést arról, hogy az egyes telephelyeken hány kezelést végeztek és azok közül hány végződött szüléssel.
A kimutatás szerint 2024-ben összesen 8962 lombikbébi kezelést végeztek, melyek közül 1804 végződött szüléssel."
Sőt, egyes telephelyek eredményességi mutatói között megmagyarázhatatlan különbségek vannak, van, ahol alig születnek gyermekek. Így ha az államosított intézetek eredményeit összehasonlítjuk a cseh meddőségi klinikákéval, tényszerűen megállapítható, hogy szomszédaink sokkal eredményesebbek.
Szelényi hozzáteszi: „Meglepő módon a választási kampányban sem a kormánypárt, sem a kihívója eddig nem foglalkozott a meddőségi kezelések nyilvánvaló problémáival vagy azzal, hogy miként lehetne azokat orvosolni. Valószínűleg bemérték, hogy meddőségi téma nem éri el a választópolgárok ingerküszöbét. Pedig a cseh mintát követve, az elmúlt hat évben, 10 000 -el több lombikbébi születhetett volna hazánkban”.
A katolikus egyház következetesen ragaszkodik álláspontjához
De visszatéve a katolikus állásponthoz: a tavaly ősszel forró üggyé vált petesejt-donációval kapcsolatban – még a közleményük kiadása előtt – lapunknak úgy nyilatkozott november elején a Magyar Katolikus Egyház, hogy „Morálisan megengedhetetlen egy házas nő megtermékenyítése egy férjétől különböző férfitől származó ondóval; éppen így megengedhetetlen egy másik, a feleségtől különböző nő petesejtjének megtermékenyítése a férj ondójával.”
Erről itt írtunk korábban:
Azóta pedig a zarándok.hu-n megjelent egy publikáció, mely szociálpolitikus, életvédő cikkírója azt írja: „hiába mondta az egészségügyi államtitkár, hogy akár a minimálbér kétszerese is járhatna a petesejtet 'adományozó' nőknek. Ez a 'kompenzáció' valójában a nők testének piacosítását jelenti. A petesejt kinyerése nem ártalmatlan eljárás: hormonális túlstimuláció, fájdalmas és kockázatos beavatkozások kísérik, amelyek között a szakirodalom daganatos megbetegedéseket is említ. Előfordult már haláleset is a hormonkezelés következményeként”.
Írása végén így búcsúzik: „Bízom benne, hogy az országgyűlési képviselők közül lesznek, akik felemelik a szavukat a gyermekek jogai, a nők védelme és a társadalom hosszú távú érdekeinek védelmében, és sikerül megakadályozni a petesejt-donáció kiterjesztését”.
Így az idei választások azt is el fogják dönteni, hogy rövidebb, vagy hosszabb út fog vezetni a petesejt-donáció megszavazásához.
Természetesen küldtünk kérdést az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, miként kommentálnák Székely János szavait, illetve Várnagy Ákos, a Humánreprodukciós Intézet vezetőjének a véleményére is kíváncsiak vagyunk. Amint érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
